Zöldinfó

Bicikliknek épül parkolóház Stockholmban

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-03-02

Szerző:

Hell

Stockholm legújabb parkolóházának különlegessége, hogy egy darab autót sem lehet majd találni benne, ugyanis kimondottan biciklinek épült. Az egész épületet biciklisekre tervezték és alakították ki egy forgalmas vasútállomás mellett, és 700 kerékpár befogadására lesz alkalmas.

Roger Morget, aki Stockholm várostervezésért felel elmondta, hogy a város jövőjét nem az autós közlekedésben látják, ezért egyszerűbbé szeretnék tenni a biciklisek számára a közlekedést, amihez a biztonságos és egyszerű parkolási lehetőség is hozzátartozik. A tervek szerint a jövőben több ilyen garázs is épülne, mert a belváros lehetőségei korlátoltak, és a tömegközlekedés sokkal hatékonyabb, mint autóval ülni a dugóban, ráadásul a környezetet is jobban kíméli. Ezért is remélik, hogy sikersztori lesz a parkolóházból, és ez is segít majd abban, hogy a biciklis közlekedés egyre jobban elterjedjen Stockholmban.
Biciklisekre tervezve

Az egyik kézenfekvő, mégis figyelmes ötlet, hogy az épületben nincsenek kilincses ajtómegoldások, hanem automatikusan nyílik az ajtó, így akár be is lehet biciklizni rajtuk – pont úgy, ahogy egy autó hajt be a parkolóházba. Az épületen belülre öltözőket és zuhanyzókat terveztek, valamint zárható szekrényeket, amiben például a bukósisakot lehet tárolni. A tervek alapján nem szimpla parkolóház készül, sokkal inkább közösségi tér. A Belatchew tervezi a házat, akik szerint az autóknak szánt parkolóházak nagy helyet foglalnak, ugyanakkor ezeken a nagy helyeken csak néhány ember tartózkodik. Ezzel szemben a bicikliknek sokkal kisebb hely is elég, így arra is van lehetőség, hogy kávézót vagy éppen bicikliszerelő állomást alakítsanak ki a parkolóházaikban, és ezzel is fellendítsék a környék társadalmi életét.

Garázs és lakás egyben

Az épületben 60 lakás is helyet kapott, amelyekhez nem lesz kocsibejáró vagy garázs. Az elgondolás szerint mivel az épület egy forgalmi csomópont közvetlen közelében van, ezért ott nem kell autó. Ha pedig valamiért mégiscsak messzebb szeretne valaki utazni autóval, akkor arra mindig ott vannak a fuvarmegosztó lehetőségek.

forrás: divany.hu

Kapcsolódó tartalom:bicikli parkolás stockholm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

20 másodperc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom