Zöldinfó

Bicikliknek épül parkolóház Stockholmban

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-02

Szerző:

Hell

Stockholm legújabb parkolóházának különlegessége, hogy egy darab autót sem lehet majd találni benne, ugyanis kimondottan biciklinek épült. Az egész épületet biciklisekre tervezték és alakították ki egy forgalmas vasútállomás mellett, és 700 kerékpár befogadására lesz alkalmas.

Roger Morget, aki Stockholm várostervezésért felel elmondta, hogy a város jövőjét nem az autós közlekedésben látják, ezért egyszerűbbé szeretnék tenni a biciklisek számára a közlekedést, amihez a biztonságos és egyszerű parkolási lehetőség is hozzátartozik. A tervek szerint a jövőben több ilyen garázs is épülne, mert a belváros lehetőségei korlátoltak, és a tömegközlekedés sokkal hatékonyabb, mint autóval ülni a dugóban, ráadásul a környezetet is jobban kíméli. Ezért is remélik, hogy sikersztori lesz a parkolóházból, és ez is segít majd abban, hogy a biciklis közlekedés egyre jobban elterjedjen Stockholmban.
Biciklisekre tervezve

Az egyik kézenfekvő, mégis figyelmes ötlet, hogy az épületben nincsenek kilincses ajtómegoldások, hanem automatikusan nyílik az ajtó, így akár be is lehet biciklizni rajtuk – pont úgy, ahogy egy autó hajt be a parkolóházba. Az épületen belülre öltözőket és zuhanyzókat terveztek, valamint zárható szekrényeket, amiben például a bukósisakot lehet tárolni. A tervek alapján nem szimpla parkolóház készül, sokkal inkább közösségi tér. A Belatchew tervezi a házat, akik szerint az autóknak szánt parkolóházak nagy helyet foglalnak, ugyanakkor ezeken a nagy helyeken csak néhány ember tartózkodik. Ezzel szemben a bicikliknek sokkal kisebb hely is elég, így arra is van lehetőség, hogy kávézót vagy éppen bicikliszerelő állomást alakítsanak ki a parkolóházaikban, és ezzel is fellendítsék a környék társadalmi életét.

Garázs és lakás egyben

Az épületben 60 lakás is helyet kapott, amelyekhez nem lesz kocsibejáró vagy garázs. Az elgondolás szerint mivel az épület egy forgalmi csomópont közvetlen közelében van, ezért ott nem kell autó. Ha pedig valamiért mégiscsak messzebb szeretne valaki utazni autóval, akkor arra mindig ott vannak a fuvarmegosztó lehetőségek.

forrás: divany.hu

Kapcsolódó tartalom:bicikli parkolás stockholm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom