Zöldinfó

Bicikliknek épül parkolóház Stockholmban

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-02

Szerző:

Hell

Stockholm legújabb parkolóházának különlegessége, hogy egy darab autót sem lehet majd találni benne, ugyanis kimondottan biciklinek épült. Az egész épületet biciklisekre tervezték és alakították ki egy forgalmas vasútállomás mellett, és 700 kerékpár befogadására lesz alkalmas.

Roger Morget, aki Stockholm várostervezésért felel elmondta, hogy a város jövőjét nem az autós közlekedésben látják, ezért egyszerűbbé szeretnék tenni a biciklisek számára a közlekedést, amihez a biztonságos és egyszerű parkolási lehetőség is hozzátartozik. A tervek szerint a jövőben több ilyen garázs is épülne, mert a belváros lehetőségei korlátoltak, és a tömegközlekedés sokkal hatékonyabb, mint autóval ülni a dugóban, ráadásul a környezetet is jobban kíméli. Ezért is remélik, hogy sikersztori lesz a parkolóházból, és ez is segít majd abban, hogy a biciklis közlekedés egyre jobban elterjedjen Stockholmban.
Biciklisekre tervezve

Az egyik kézenfekvő, mégis figyelmes ötlet, hogy az épületben nincsenek kilincses ajtómegoldások, hanem automatikusan nyílik az ajtó, így akár be is lehet biciklizni rajtuk – pont úgy, ahogy egy autó hajt be a parkolóházba. Az épületen belülre öltözőket és zuhanyzókat terveztek, valamint zárható szekrényeket, amiben például a bukósisakot lehet tárolni. A tervek alapján nem szimpla parkolóház készül, sokkal inkább közösségi tér. A Belatchew tervezi a házat, akik szerint az autóknak szánt parkolóházak nagy helyet foglalnak, ugyanakkor ezeken a nagy helyeken csak néhány ember tartózkodik. Ezzel szemben a bicikliknek sokkal kisebb hely is elég, így arra is van lehetőség, hogy kávézót vagy éppen bicikliszerelő állomást alakítsanak ki a parkolóházaikban, és ezzel is fellendítsék a környék társadalmi életét.

Garázs és lakás egyben

Az épületben 60 lakás is helyet kapott, amelyekhez nem lesz kocsibejáró vagy garázs. Az elgondolás szerint mivel az épület egy forgalmi csomópont közvetlen közelében van, ezért ott nem kell autó. Ha pedig valamiért mégiscsak messzebb szeretne valaki utazni autóval, akkor arra mindig ott vannak a fuvarmegosztó lehetőségek.

forrás: divany.hu

Kapcsolódó tartalom:bicikli parkolás stockholm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom