Zöldinfó

Bicikliknek épül parkolóház Stockholmban

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-03-02

Szerző:

Hell

Stockholm legújabb parkolóházának különlegessége, hogy egy darab autót sem lehet majd találni benne, ugyanis kimondottan biciklinek épült. Az egész épületet biciklisekre tervezték és alakították ki egy forgalmas vasútállomás mellett, és 700 kerékpár befogadására lesz alkalmas.

Roger Morget, aki Stockholm várostervezésért felel elmondta, hogy a város jövőjét nem az autós közlekedésben látják, ezért egyszerűbbé szeretnék tenni a biciklisek számára a közlekedést, amihez a biztonságos és egyszerű parkolási lehetőség is hozzátartozik. A tervek szerint a jövőben több ilyen garázs is épülne, mert a belváros lehetőségei korlátoltak, és a tömegközlekedés sokkal hatékonyabb, mint autóval ülni a dugóban, ráadásul a környezetet is jobban kíméli. Ezért is remélik, hogy sikersztori lesz a parkolóházból, és ez is segít majd abban, hogy a biciklis közlekedés egyre jobban elterjedjen Stockholmban.
Biciklisekre tervezve

Az egyik kézenfekvő, mégis figyelmes ötlet, hogy az épületben nincsenek kilincses ajtómegoldások, hanem automatikusan nyílik az ajtó, így akár be is lehet biciklizni rajtuk – pont úgy, ahogy egy autó hajt be a parkolóházba. Az épületen belülre öltözőket és zuhanyzókat terveztek, valamint zárható szekrényeket, amiben például a bukósisakot lehet tárolni. A tervek alapján nem szimpla parkolóház készül, sokkal inkább közösségi tér. A Belatchew tervezi a házat, akik szerint az autóknak szánt parkolóházak nagy helyet foglalnak, ugyanakkor ezeken a nagy helyeken csak néhány ember tartózkodik. Ezzel szemben a bicikliknek sokkal kisebb hely is elég, így arra is van lehetőség, hogy kávézót vagy éppen bicikliszerelő állomást alakítsanak ki a parkolóházaikban, és ezzel is fellendítsék a környék társadalmi életét.

Garázs és lakás egyben

Az épületben 60 lakás is helyet kapott, amelyekhez nem lesz kocsibejáró vagy garázs. Az elgondolás szerint mivel az épület egy forgalmi csomópont közvetlen közelében van, ezért ott nem kell autó. Ha pedig valamiért mégiscsak messzebb szeretne valaki utazni autóval, akkor arra mindig ott vannak a fuvarmegosztó lehetőségek.

forrás: divany.hu

Kapcsolódó tartalom:bicikli parkolás stockholm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

51 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom