Zöldinfó
Botanikus kertek szerepe a klímaválság kezelésében és a városi ökoszisztémák kutatásában
A botanikus kertekre, a természetes környezetre egyre inkább szükség van a városokban, mert a zöldterületek felértékelődnek a klímaváltozás során az urbanizált közegben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szakember – aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte – azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia – írja az alternativenergia.hu. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért – egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát – tette hozzá. Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön – jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben – értékelt.
Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is. Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.
Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is – emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra – közölte.
Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
