Zöldinfó
Brit tanulmány: általánossá válhatnak a rekordmagas hőhullámok 2035-re
Nyári átlagnak fog számítani az idén is tapasztalt, korábbi csúcsértékeket megdöntő hőmérséklet, és általánossá válhatnak a hőhullámok 2035-ra Európában – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál egy brit tanulmányra hivatkozva pénteken.
A klímakutatással foglalkozó brit Met Office Hadley Centre által készített tanulmány szerint a rendkívüli melegek, és az egyre gyakrabban jelentkező hőhullámok kevesebb mint 15 év alatt átlagos nyári hőmérsékletnek fognak számítani. A rendszeresen jelentkező aszályok és az erdőtüzek szokásossá válnak még akkor is, ha az országok teljesítik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott klímacéljaikat – írták.
Az évszázad végére egy szokványos nyár több mint 4 Celsius-fokkal lesz melegebb, mint volt az iparosodás előtt. Ez több mint kétszerese a klímamegállapodás szerinti célértéknek, miszerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra – közölték. Peter Stott, a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) munkatársa szerint a szélsőséges időjárás kockázata, beleértve az erdőtüzeket, az aszályokat és a villámárvizeket, növekedni fog, hacsak nem csökken jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása.
David King, a klímakutatással foglalkozó nemzetközi szakértői csoport (CCAG) elnöke pedig azt közölte: “a helyzet rosszabbodni fog. Az európai időjárás az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik még annál is, mint amit ezen a nyáron tapasztaltunk”. A klímahelyzet további romlásának okait elemezve King arra figyelmeztetett, hogy az idén mért adatok nem veszik teljes mértékben figyelembe az Északi-sarkvidék instabilitását, amely – véleménye szerint – globális fordulópontot jelent. A jégolvadás ugyanis dominóhatás kiváltva jelentős következményekkel járhat az egész bolygóra nézve – idézte a szakértői csoport elnökét a luxemburgi hírportál.
mti
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
