Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement

Zöldinfó

A Csendes-óceán felmelegedése lassította az antarktiszi jégvesztést

Trópusi időjárási anomália lassította átmenetileg az antarktiszi jégvesztést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy évtizedenként egyszer előforduló időjárási anomália, a trópusi Csendes-óceán felmelegedése és az abból adódó kelet-antarktiszi havazás lassította átmenetileg az antarktiszi jégtakaró tömegvesztését – állapította meg tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Topál Dániel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (HUN-REN CSFK FGI) tudományos főmunkatársa is társszerzője. A HUN-REN CSFK közleménye szerint a tanulmány a Nature című tudományos folyóirat augusztus 27-i számának címlapjára is felkerült. Az alternativenergia.hu oldalon megjelent cikk szerint az antarktiszi jégtakaró tömegvesztésének ütemében 2021-2023 között tapasztalt átmeneti lassulás azzal magyarázható, hogy a több ezer kilométerre fekvő, a trópusi Csendes-óceán nyugati medencéjében bekövetkezett hőmérséklet-emelkedés fokozott havazást okozott a Kelet-Antarktiszon. A kutatók úgy vélik, hogy ez a jelenség körülbelül évtizedenként egyszer fordul elő, vagyis a jégtakaró teljes tömegvesztésének lassulása csak átmeneti jellegű, és nem a globális felmelegedés trendjeinek megfordulását jelzi, hanem egy szélsőséges időjárási esemény.

A közlemény szerint az antarktiszi jégtakaró tömegének változásait számos tényező befolyásolhatja, beleértve a több ezer kilométerre zajló éghajlati eseményeket is. Ugyanakkor a Déli-Óceán és az Antarktisz változásai maguk is hatással vannak a globális éghajlatra: a széncikluson keresztül, valamint a felmelegedés jelentős részének elnyelésével befolyásolják az éghajlatváltozás folyamatait. Az Antarktisz ezért a klímaváltozás szempontjából a Föld egyik kulcsfontosságú régiója. “Meglepő módon azonban, 2021 és 2023 között a Kelet-Antarktiszon a jégtakaró tömegének növekedése meghaladta a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett veszteségeket, ami a teljes jégtömeg-veszteség ütemének lassulásához vezetett. Bár korábbi tanulmányok megpróbálták magyarázni ezt a megfigyelést, egyik sem nyújtott egyértelmű választ” – olvasható a HUN-REN közleményében.

Qinghua Ding, a Kaliforniai Egyetem kutatója és munkatársai megfigyelési és modellezési kísérletekből származó adatokra támaszkodva új mechanizmust javasolnak ennek az anomáliának a magyarázatára. A tömeggyarapodási eseményt a trópusi Csendes-óceán felszíni hőmérsékleti anomáliáival hozzák összefüggésbe; ez a Csendes-óceán nyugati része és az Indiai-óceán keleti része közötti óceáni régió, ahol a felszíni hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 28 Celsius-fokot (úgynevezett “warm pool”). A szerzők rámutattak, hogy ezen a területen 2021 és 2023 között a megelőző két évtizedhez képest szokatlanul tartós felmelegedés volt tapasztalható, amely közvetlenül kapcsolatba hozható az Antarktiszon tapasztalt extrém havazási eseményekkel.

Advertisement

A közlemény szerint a Kelet-Antarktisz régióból származó jégmagok és klímamodell szimulációk elemzése arra is utal, hogy ez az éghajlati jelenség – amely két távoli helyszín közötti éghajlati változásokat kapcsol össze – körülbelül tízévente egyszer fordulhat elő. Ez azt is jelenti, hogy a jégtakaró tömegének bármilyen növekedése valószínűleg csak átmeneti jellegű – írták. Jonathan Wille, a cikk egyik bírálója hangsúlyozza: “az Antarktisz és a bolygó többi részének jövőjének megértéséhez a trópusi éghajlat változékonyságát is figyelembe kell venni”.

Topál Dániel, a tanulmány társszerzője szerint a tanulmány jelentősége abban is rejlik, hogy a felfedezés által jobban meg lehet érteni az extrém időjárási eseményeket okozó légköri mechanizmusokat, amit nem csupán az Antarktiszon, hanem például az európai időjárási események megértésénél is alkalmazhatnak.

Advertisement

“A trópusi változások ujjlenyomatai a légkördinamikán keresztül az északi félteke éghajlati változásaiban is megmutatkoznak és most azon is dolgozunk, hogy az európai időjárási szélsőségek mechanizmusait pontosabban leírjuk. A globális éghajlati folyamatok kutatása tehát nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a regionális éghajlati változásokat, mint például az aszályos nyarak, is megértsük” – magyarázta a kutató. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja is támogatta – közölte a HUN-REN.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák