Zöldinfó
Budapest új zöld szíve születik: természetközeli fejlesztés jön a Csobaj-tónál
A XVI. kerületi önkormányzat megvásárolja a cinkotai Csobaj-tó és környezete rekreációs besorolású, egykor kavics- és homokbányaként használt területét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“Aláírtuk a szerződést, amely alapján az önkormányzat megvásárolja ezt a 154 ezer négyzetméter méretű területet az eddigi tulajdonostól, és ezt a jövőben zöld felületként fogja hasznosítani” – mondta Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere a helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Megjegyezte, a területet a hivatalos igazságügyi értékbecslő által megállapított és bírósági ítéletben is rögzített ár mintegy feléért sikerül megvásárolni, és ezt öt éven át, részletekben fogják kifizetni. Kovács Péter hozzátette: a terület 98 százalékát birtokló többségi tulajdonos vállalta, hogy a kisebbségi magántulajdonosokat kivásárolja. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy egy csaknem két évtizede tartó bonyodalom végére tesz pontot az adásvételi szerződés, hiszen a civilekkel és az ott lakókkal közösen régóta küzdöttek azért, hogy a Csobaj-tó és környezete zöld terület maradjon, semmi ne épülhessen ott, ami ezt kedvezőtlenül érintené, írja az alternativenergia.hu.
“A Csobaj-bánya és területe új zöld tüdeje vagy szíve lesz nemcsak a XVI. kerületnek, hanem egész Budapestnek. Még csak az első lépést tettük meg, a területnek a következő öt-tíz évben találjuk meg a funkcióit” – mondta Szatmáry Kristóf.
Szász József önkormányzati képviselő szólt arról, hogy ez a több mint 15 hektáros terület kiemelten nagy ökocentrumnak számít a fővárosban, jelenleg azonban tájseb, amelyet helyre kell hozni, mégpedig a lehető legtöbb ott élő ember szándékával és igényével összhangban. Az MTI kérdésére Kovács Péter polgármester elmondta: vannak elképzelések arról, miként fogják megvalósítani a zöld fejlesztést a területen. “Szeretnénk majd kiírni egy ötletpályázatot az itt lakók, majd a szakma részére is arra vonatkozóan, mit lehetne itt csinálni. Mindenképpen zöld felületben gondolkodunk. A XVI. kerületi önkormányzat nem dúskál a pénzben, reméljük, hogy erre a célra is sikerülni fog kormányzati forrást is szerezni” – válaszolta Kovács Péter.
Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
