Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Búza a jövőből: AI-val és mikrobákkal küzd a klímaváltozás ellen egy osztrák kutatócsoport

Egy bécsi vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan új búzafajtákat keres és nemesít tovább, amelyek természetes úton csökkenthetik a műtrágyahasználatot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ez a megközelítés segíthet a klímavédelemben és a talaj egészségének megőrzésében – adta hírül az altternativenergia.hu. A Bécsi Egyetem professzora, Wolfram Weckwerth irányításával egy nemzetközi kutatócsoport új módszert dolgozott ki a búzanövények nemesítésére, amely a természet erejére és a mesterséges intelligenciára épül. A cél olyan növények létrehozása, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, mégis jól teremnek, és jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. A kutatók úgynevezett gépi tanulási módszereket alkalmaznak – ezek a mesterséges intelligencia egyik területét jelentik –, amelyek képesek nagy mennyiségű genetikai, biológiai és környezeti adatokból mintázatokat felismerni. Ennek segítségével azonosítani tudják azokat a búzafajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a talajmikrobákhoz és a klímaváltozáshoz.

A kutatók szerint a talajban élő mikroorganizmusok ugyanis – például a baktériumok – és a növények együttműködése kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyi tápanyagra van szükség a jó terméshez. Az úgynevezett Holobiont-koncepció ezt a kapcsolatot helyezi a középpontba, miszerint a növény és a körülötte élő apró méretű élőlények, vagyis mikrobák, egy rendszert alkotnak. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik a növény és hogyan lehet javítani a terméshozamot vagy a növény ellenálló képességét, ezt a növény-mikroba rendszert kell egyszerre vizsgálni és fejleszteni, nem külön- külön. A Bécsi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatásban – amelyben görög, ausztrál, indiai, japán, kanadai, amerikai és mexikói partnerek is részt vettek – a kutatók olyan búzafajtákat azonosítottak, amelyek természetes módon képesek lassítani a nitrogén gyors lebomlását a talajban, ami által kevesebb műtrágyára van szükség, és csökken a környezetszennyezés. A nitrogéntrágya túlzott használata ugyanis ma komoly problémákat okoz, mivel szennyezi a vizeket, a levegőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz, és károsítja az élővilágot. “Ha sikerül azokat a fajtákat előnyben részesíteni, amelyek kevesebb műtrágyával is jól teljesítenek, az nemcsak a gazdák számára kedvező, hanem hozzájárul bolygónk egészségének megőrzéséhez is,, – mutatott rá Wolfram Weckwerth professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Kosaras autók, harcias fiókák – így ment az idei nagy gólyagyűrűzés

Rekordszámú, a tavalyi 548 után idén összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkezett az E.ON.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kései vonulás, aszályos idők is nehezítették a gólyaszülők feladatait, a gólyagyűrűzések statisztikáját nézve azonban népes a gólyafiókák mezőnye idén  -írja az alternativenergia.hu. Szép számmal akadtak négyfiókás fészkek, és átlagosan 3 fióka nevelődött egy gólyafészekben az E.ON területén. Az Észak- és Dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben idén is az E. ON szakemberei nyújtottak támogatást személyes jelenléttel és kosaras autókkal. A gyűrűzésekkor a Nemzeti Park Igazgatóságok (a Balaton felvidéki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, az Őrségi) és az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) szakembereit támogatták: 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Az E.ON kollégái fáradhatatlanul emelték le és szállították vissza a gyűrűzött fiókákat a fészkekbe, egy nap akár 10-12 települést, egy településen pedig több fészket is érintve.

A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről. A Veszprém vármegyei Vilonyán érdekes történetet mesélnek a jelölőgyűrűk. Az ott költő fehérgólyapár mindkét tagja gyűrűs – ez önmagában is ritka, gyűrűik azonban egymás után következnek: H6MT és H6MU a gyűrűzési nyilvántartás alapján testvérek. Mindketten három éve, a tótvázsonyi fészekben keltek ki, és miután visszatértek délről, születési helyüktől 24 kilométerre foglaltak fészket, melyben egy fiókát nevelnek. A fiókát júniusban jelölték meg gyűrűvel a MME szakemberei az E.ON közreműködésével. Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé a szakemberek: a gólyaszülők ilyenkor a „féltestvér” kisgólya etetését is ugyanúgy folytatják, ahogy sajátjaikét.

50 településen akadtak az átlagosnál több, négy* fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt** fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A kisgólyák meglehetősen harciasak az érkező E.ON-os kollégákat látva, főleg a hímek csípnek önvédelemből, de a földre érve – ahogy szüleiktől tanulták – mozdulatlanok maradnak. A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák. Gyűrűzés során számos fészket szabadítottak meg a bálamadzagoktól, melyek a fiókák lábára tekeredve súlyos sérülést okozhattak volna a fiókáknak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák