Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Advertisement

Zöldinfó

Újjászületik a Balaton-felvidék – természetvédelmi fejlesztés indul

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság történetének egyik legnagyobb, legjelentősebb természetvédelmi projektje vette kezdetét a Tapolcai- és a Káli-medencében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nemcsak a magyar környezetvédelem mérföldköve, hanem az itt élők és a jövő generációk számára is garanciát jelent arra, hogy a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, élőhelyei és biológiai sokfélesége hosszú távon fennmaradjanak – írja az alternativenergia.hu. Az élőhely-specifikus természetvédelmi kezelési infarstruktúra kialakítása a Tapolcai- és a Káli-medence nemzeti parki vagyonkezelésben lévő védett és NATURA2000 területén” elnevezésű projekt nem csupán a Balaton-felvidék élőhelyeinek védelmét szolgálja, hanem példát mutat arra is, hogyan lehet az őshonos állatfajták tartását, a természetközeli gazdálkodást és a modern technológiát ötvözni a természetvédelem szolgálatában. Az új infrastruktúra hosszú távon biztosítja a térség biológiai sokféleségének megőrzését – emelte ki az államtitkár.

A korszerűsítés 1,21 milliárd forintból valósul meg, és három kiemelt természetmegőrzési területet érint: a Tapolcai-medencét, a Sásdi-rétet és a Fekete-hegyet. Ezeken a területeken összesen 822 hektáron – ebből 513,48 hektár Natura 2000 minősítésű – valósulnak meg élőhely-specifikus fejlesztések, amelyek célja az élőhelyek hosszú távú megőrzése, fejlesztése és a biológiai sokféleség védelme.

A fejlesztés középpontjában a természetbarát gazdálkodás, a korszerű infrastruktúra kiépítése és az őshonos állatfajták tartási feltételeinek javítása áll. A projekt keretében jelentős eszközbeszerzés valósul meg: modern mezőgazdasági gépek – erőgépek, szárzúzók, kaszák, bálázók, boronák, gyeplazítók, pótkocsik – segítik majd a természetvédelmi munkát, továbbá az erdőgazdálkodási és természetvédelmi őrszolgálat is új, korszerű felszereléseket kap.

Advertisement

Az infrastruktúra-fejlesztés részeként a Kornyi-tavi majorban megtörténik az épületek felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a kerítésrendszer megújítása, korszerű karám- és itatórendszerek, szervizműhely, riasztó- és kamerarendszer kiépítése, valamint a bevezető út rekonstrukciója. A Salföldi majorban a vízvezeték és kerítés felújítása, új fedett beálló építése, a karámrendszer cseréje, a juhszállás korszerűsítése, valamint a kapuk és környezetük felújítása javítja az állattartás feltételeit. Kisapáti határában a legelőtömb villanypásztor rendszerének és karámjainak újjáépítése, valamint a megközelítő út stabilizálása történik meg – írták.

A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 200 őshonos állat – magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha – tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az új gépparkkal és infrastruktúrával a gyepterületek természetvédelmi célú kezelése – legeltetés, kaszálás, inváziós fajok visszaszorítása – hatékonyabbá és kíméletesebbé válik, miközben csökken a környezetterhelés és a működési költség.

Advertisement

A projekt hatása évtizedekre meghatározza a térség természetvédelmi állapotát és a helyi közösségek életminőségét. A fejlesztés sikeréhez elengedhetetlen a helyi lakosság, önkormányzat, civil szervezetek együttműködése és támogatása. Ez a projekt nemcsak a természetvédelmi kezelés korszerűsítését, hanem a helyiek életlehetőségeinek javítását is szolgálja, miközben példát mutat arra, hogyan lehet a természetvédelmi szempontokat a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel érvényesíteni – ismerteti közleményében az AM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák