Zöldinfó

„Csókosok” lettek a gólyák, otthont teremtenek nekik a szakemberek

Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2024-02-22

Szerző:

Vanessza

Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek. A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!

A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.

A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.

A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges. Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.

Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.

A fehér gólyák már elindultak telelő helyeikről, reméljük jó útjuk lesz, hogy ismét sok fiókát nevelhessenek fészkeikben.

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fészek gólya környezetvédelem

Zöldinfó

A hőség és a légkondik rekordterhelést hoztak a horvát hálózaton

Rekordot döntött az augusztusi áramfogyasztás Horvátországban.

Létrehozva:

42 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordot döntött augusztusban a villamosenergia-fogyasztás Horvátországban, ahol a nyári csúcsterhelés már meghaladta a télit az utóbbi években, elsősorban a turizmus, a melegebb nyarak és a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata miatt – közölte a Horvát Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vállalat (HOPS). Augusztusban rekordnak számító 3400,5 megawattórás (MWh) óránkénti terhelést mértek – írja az alternativenergia.hu. Összehasonlításképpen: 2025 telén 3264,2 MWh volt a csúcsérték, míg a nyári maximum 2024-ben 3362,8, 2025-ben pedig 3150,1 MWh-t tett ki. A HOPS szerint az utóbbi években egyértelmű változás figyelhető meg: míg korábban télen volt a legnagyobb az áramigény, a melegebb nyarak és telek, a turisztikai térségek növekvő fogyasztása, valamint a légkondicionálók terjedése miatt egyre inkább nyáron terhelődik meg a rendszer.

Az év első hét hónapjában már harmadik egymást követő évben emelkedett az áramfogyasztás. Január és július között 10,632 millió MWh villamos energiát használtak fel, egy százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában és 1,9 százalékkal többet, mint 2024-ben. Különösen januárban nőtt jelentősen a fogyasztás: 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 10,5 százalékkal a 2024 januárjában mért értéket.

A rendszerirányító szerint a hőhullámok egyértelműen növelik az áramigényt, hatásuk azonban függ egyebek mellett időtartamuktól, a páratartalomtól, a széltől, attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esnek-e, valamint az ünnepnapoktól és akár a nagyobb sporteseményektől is. A nyári fogyasztás növekedésében jelentős szerepe van a légkondicionáló berendezések terjedésének, pontos hatásukat azonban nem lehet meghatározni, mert nincs átfogó adat arról, hány légkondicionáló működik az országban. A turizmus ugyancsak jelentősen megterheli a hálózatot: egyes térségekben a nyári villamosenergia-fogyasztás akár az ötszöröse is lehet a télinek.

A horvát állami áramszolgáltató (HEP) adatai szerint a hálózat terhelése általában este nyolc és tíz óra között a legnagyobb. Napközben a naperőművek termelése mérsékli a hálózati igényt, estére azonban ez a forrás kiesik. Horvátországban az elmúlt években gyorsan nőtt a megújuló energiaforrások szerepe. Az ország mintegy 6300 megawatt beépített villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mintegy 2000 megawattal többel, mint néhány évvel korábban. A megújuló energiaforrások 2025-ben a hazai áramtermelés 74,1 százalékát adták.

A naperőművek beépített kapacitása tavaly elérte az 1500 megawattot, és ezzel első alkalommal meghaladta a szélerőművekét. A napenergia-termelés a 2015-ös 53 ezer MWh-ról 2025-re 1,045 millió MWh-ra nőtt. A HEP elosztóhálózatára 2026 februárjáig mintegy 44 ezer naperőművet csatlakoztattak. A megújuló energiaforrások gyors terjedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-hálózat számára. A termelőkapacitások fejlesztése mintegy háromszor gyorsabb ütemben halad, mint az átviteli és elosztóhálózat bővítése.

A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) arra számít, hogy az ország villamosenergia-igénye a következő években tovább növekszik a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint a digitalizáció, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt. A kamara szerint ezért Horvátországnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a hálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére is szüksége lesz.

Tovább olvasom