Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

„Csókosok” lettek a gólyák, otthont teremtenek nekik a szakemberek

Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.

Létrehozva:

|

Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek. A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!

A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.

A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.

Advertisement

A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges. Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.

Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.

Advertisement

A fehér gólyák már elindultak telelő helyeikről, reméljük jó útjuk lesz, hogy ismét sok fiókát nevelhessenek fészkeikben.

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák