Zöldinfó
„Csókosok” lettek a gólyák, otthont teremtenek nekik a szakemberek
Megújult otthon várja a visszatérő gólyákat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zalai Tájegységében. A szakemberek javában munkálkodnak, hogy a gólyafészkek megfelelő állapotban várják vissza lakóikat.
Az általuk szükségesnek ítélt beavatkozásokban az E.ON Dél-dunántúli és Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. munkatársai is együttműködnek. A villanyoszlopokon lévő fészkek esetében több kiváltó ok miatt válhat szükségessé a beavatkozás. A régi, több éven át épített, tatarozott fészek, akár több száz kilogrammot is nyomhat, magassága és kerülete is jóval meghaladhatja az egy métert!
A gallyakon kívül, amelyek a fészek vázát adják, az annak bélelésére szolgáló föld, és fűfélék, valamint a fiókanevelés idején felhalmozódó egyéb szerves anyag is növeli a súlyát. Több esetben előfordul, hogy a régi, nagy méreteket öltő fészek megdől. Így azon kívül, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát veszélyeztetheti, a gólyáknak sem biztonságos „statikailag”, könnyen leeshet az oszlopról. Ilyen esetekben a fészek egy részét, vagy akár a teljes gólyafészket eltávolítják, a meglévő fészekmagasítóra szükség esetén új fészekalapot helyeznek.
A másik gyakori eset, amikor a gólyák közvetlenül az oszlop tetejére, a vezetékekre építenek új fészket. A megérkezésük előtti, vagy az elvonulásuk utáni időszakban nyílik lehetőség az áramszolgáltató által rendszeresített fém fészekmagasítók kihelyezésére, amelyekre az Igazgatóság munkatársai által készített, a fészeképítésre ösztönző fészekalap kerül. Sok kolléga több éves tapasztalata szerint a fészekalapok kihelyezése esetén nagyobb a fészekfoglalás valószínűsége, szeretik a gólyák.
A fehér gólya fészek-beavatkozások kapcsán a Nyugat-Zalai tájegységben 28 tervezett beavatkozás történik 2024 márciusáig, amihez 22 fészekalap szükséges. Az Igazgatóságunk teljes működési területén átlagosan körülbelül 40-50 gólyafészek alapra van szükség évente. Ennek a mennyiségnek az elkészítése nem kis feladat. Ezért Igazgatóságunk szívesen veszi a fészekalap előállításához kedvet érző lakosság által készített fészekalapokat is. Különösen az őszi-tavaszi metszések idején sok alapanyag gyűlhet össze a kertekben, ezekből is célszerű a könnyen hajló, ujjnyi vastagságú vesszőket használni, ám minimális drótozással is segíthetjük a fészekalapok stabilitását. A fészekalap minimum 100-110 cm átmérővel a gólyák számára már kívánatos lehet.
Idén, tájegységünk munkatársai eddig 13 fészekalapot készítettek hajlékony vesszőkből. Jó alapanyagnak bizonyult a fűz, vagy a szőlő metszése után keletkező venyige. Hajlékonyságuk miatt könnyen kör formájúra alakíthatók, tartósságuk akár 10-20 év is lehet.
A fehér gólyák már elindultak telelő helyeikről, reméljük jó útjuk lesz, hogy ismét sok fiókát nevelhessenek fészkeikben.
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Zöld Energia
Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu. A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.
A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.
Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.
A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak
