Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

|

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Növelnék a magyar energiarendszer ellenálló képességét

Az energiaátmenet sikerét a rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása határozza meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaátmenet következő szakaszának sikerét már nemcsak az új kapacitások kiépítése, hanem az ellenálló, rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása is meghatározza – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián Budapesten a hivatal tájékoztatása szerint. Juhász Edit a magyar energiarendszer következő szabályozási ciklusáról tartott előadásában beszélt arról, hogy a 2027-2028-as tél új kockázati környezetet teremt a földgázpiacon is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A jelenlegi helyzet stabil, ugyanakkor törékeny: a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladja a 76 százalékot, viszont a TTF ár (az európai földgázkereskedelem irányadó piaci ára) mintegy 75 euró megawattóránként, a legjelentősebb importirányt érinteni fogják a REPowerEU (az Európai Unió hivatalos energiapolitikai terve) hatásai, a geopolitikai konfliktusok lezáratlansága pedig tovább növeli a kockázatokat.

A MEKH munkacsoporti egyeztetéseket indított, a cél, hogy az év végére konkrét javaslatok szülessenek a magyar energiarendszer ellenállóképességének növelésére. A tagállamok regionális munkacsoporti vizsgálataival párhuzamosan elindította a hivatal a magyar gázoldali kockázatkészültségi és cselekvési terv újradolgozását is, amelynek során az infrastruktúra-alapú megközelítés mellett a forrásalapú kockázatok értékelésére és kezelésére is hangsúlyt kell helyezni – fejtette ki az energiahivatal elnöke a közlemény szerint.

A rugalmasság növelésében meghatározó szerepe van a hálózatfejlesztésnek és a tárolásnak is – mutatott rá az elnök. A hálózati csatlakozás az energetika hiánycikke lett, ezért a szűkössé vált infrastruktúra új kapacitáselosztási logikát igényel; ennek lesz az első éles próbája a széltender. Mintegy 500 milliárd forint új uniós forrás állhat rendelkezésre rendszerfejlesztésre 2030-ig, miközben a tárolói kapacitás 2021 és 2026 között 11 megawattról (MW) 984 MW-ra bővült, és a beadott engedélykérelmek alapján tovább nő – ismertette Juhász Edit.

Advertisement

A változó környezetben még aktívabb szabályozói jelenlétre van szükség, különösen a piacintegritás és a verseny élénkítése területén – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Ismertetése szerint a szabályozó egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szűkös erőforrások olyan optimális allokációját, amely a lehető legnagyobb rendszerértéket teremti meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói költség mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák