Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

|

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fenntartható erdőgazdálkodás nélkül nincs jövő

A magyar erdők jövője a klímaváltozáson túlmutató társadalmi kérdés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nemcsak a klímaváltozás negatív hatásai, hanem a társadalmi igények és elvárások miatt is kiemelt kérdés a magyar erdők jövője – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, a Soproni Egyetemen rendezett Erdészeti Tudományos Konferencia megnyitóján az agrártárca közleménye szerint. Zambó Péter kiemelte, az erdő a magyar nemzeti zöldvagyon alapeleme – írja az alternativenergia.hu. Ökológiai rendszer, szénmegkötő infrastruktúra, megújuló erőforrás, emellett turisztikai tér, oktatási és kutatási terep, és nem utolsó sorban összetett társadalmi kérdés. Mindezek megőrzése és összehangolása a fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei mentén valósítható meg – írták.

A közlemény szerint az államtitkár hangsúlyozta, a társadalom egyre érzékenyebb a természeti értékekre, főképp az erdőkre. Meg szeretné óvni az erdőt, sokszor azoktól a beavatkozásoktól is félti, amelyek a hosszú távú fennmaradását szolgálják. Mindeközben az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait a társadalom hasznosítja, az emberek turisztikai-rekreációs célból látogatják az erdőket, fából készült használati tárgyakat vásárolnak, és energetikai célokra, tűzifának tömegesen igénylik az erdőből származó, megújuló nyersanyagot.

Ez a szakmai konferencia lehetőséget teremt arra, hogy az erdészeti tudomány válaszokat fogalmazzon meg, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi kihívásokra is – emelte ki Zambó Péter, aki szerint a magyar erdészeti tudomány naprakészen, hitelesen és mély megalapozottsággal reagál a XXI. század kihívásaira. “Meg kell tudnunk mutatni azt, amit az erdészeti ágazat képvisel, ez nemcsak a múlt öröksége, hanem a jövő egyik kulcsa” – tette hozzá Zambó Péter. A zöld kommunikáció, az erdőpedagógia, az élményalapú szemléletformálás mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek ne csak használói, hanem részesei és értői is legyenek az erdei rendszereknek – idézte az államtitkárt az AM közleménye.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák