Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-14

Szerző:

Hell

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság fenntarthatóság takarékosság

Zöldinfó

Egyre többen vesznek fel zöld hitelt

Bővített programmal támogatja a zöld ágazatokat a jegybank.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A banki portfóliók nagyobb része továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz – írja az alternativenergia.hu. A banki portfóliókban a zöld ágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld pénzügyi jelentése. Magyarországon jelentősen nőtt a zöld hitelállomány, illetve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG) befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene. A hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott.

A TKK programba bevont banki zöld kitettségek értéke elérte a 1728 milliárd forintot tavaly, ami dinamikus, 28 százalékos éves bővülést jelent. Az egyéb, TKK programon kívüli zöld hitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöld lakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon (ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta). A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva – ismertette az MNB. Mint hozzátették, a zöld állampapírok aránya stagnált, bár állományuk mintegy 500 milliárd forinttal bővült, emellett a zöld jelzáloglevelek volumene is nőtt.

Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértük a 3300 milliárd forintot közelíti. Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a “zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét – emlékeztetett a jegybank.

Tovább olvasom