Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

|

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt

Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.

A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.

Advertisement

Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.

Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák