Zöldinfó
Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be
Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.
A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.
mti
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024 – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S) szerdán. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A szerdán közzétett adatok szerint az elmúlt 11 év volt az egymást követő 11 legmelegebb év. Közöttük az elmúlt három év – 2023, 2024 és 2025 – globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti iparosodás előtti szintet. Ez az első alkalom, hogy egy hároméves időszak hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius fokos határértéket. Világszinten a szárazföldi területek levegőhőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, míg az Antarktiszon a feljegyzett legmelegebb éves hőmérsékletet, az Északi-sarkvidéken pedig a második legmelegebbet mérték. A globális felszíni levegőhőmérséklet 2025-ben 1,47 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél, szemben 2024 1,60 Celsius-fokos értékével. A hosszú távú globális felmelegedés jelenlegi szintje becslések szerint körülbelül 1,4 Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti szintnél.
A jelenlegi felmelegedési ütem alapján a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos hosszú távú globális felmelegedési határérték az évtized végére elérhető lehet, azaz több mint egy évtizeddel korábban, mint ahogy azt a megállapodás aláírásakor mért felmelegedési ütem alapján előre jelezték – tették hozzá. Az elmúlt három év melegrekordjait az uniós szolgálat egyebek mellett az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódásával és a globális tengerfelszín hőmérsékletének kivételesen magas szintjével magyarázta. 2025-ben a világ szárazföldi területének felén éves átlagban 32 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet mértek, ami a száraz és gyakran szeles időjárással együtt erdőtüzeket eredményezett. A légszennyező anyagokat kibocsátó erdőtüzek káros hatással voltak az emberi egészségre mind helyi, mind globális szinten – írták.
A globális átlaghőmérséklet 2025-ben 14,97 Celsius-fok volt, ami 0,59 Celsius-fok magasabb az 1991-2020-as átlagnál, és 0,13 Celsius-fokkal volt alacsonyabb, mint 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben. A szárazföldi területek feletti levegő hőmérséklete a második legmelegebb volt tavaly, 0,20 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint 2024-ben, és 0,01 Celsius-fokkal magasabb, mint 2023-ban. A globális tengerfelszín hőmérséklete 20,73 Celsius-fok volt, ami a harmadik legmelegebb 2024 és 2023 után. 2025 januárja volt globálisan a valaha mért legmelegebb január. Március, április és május egyaránt a második legmelegebb hónapok voltak az évszakban. Az év minden hónapja, február és december kivételével, melegebb volt, mint a 2023 előtti bármely év azonos hónapja. Európát tekintve az uniós szolgálat közölte: 2025-ben az átlagos hőmérséklet 10,41 Celsius-fok volt, ami 1,17 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as referenciaidőszak átlagánál, és 0,30 Celsius-fokkal alacsonyabb a legmelegebb 2024-es évnél.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
