Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

|

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A hőség és a légkondik rekordterhelést hoztak a horvát hálózaton

Rekordot döntött az augusztusi áramfogyasztás Horvátországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordot döntött augusztusban a villamosenergia-fogyasztás Horvátországban, ahol a nyári csúcsterhelés már meghaladta a télit az utóbbi években, elsősorban a turizmus, a melegebb nyarak és a légkondicionáló berendezések egyre szélesebb körű használata miatt – közölte a Horvát Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító vállalat (HOPS). Augusztusban rekordnak számító 3400,5 megawattórás (MWh) óránkénti terhelést mértek – írja az alternativenergia.hu. Összehasonlításképpen: 2025 telén 3264,2 MWh volt a csúcsérték, míg a nyári maximum 2024-ben 3362,8, 2025-ben pedig 3150,1 MWh-t tett ki. A HOPS szerint az utóbbi években egyértelmű változás figyelhető meg: míg korábban télen volt a legnagyobb az áramigény, a melegebb nyarak és telek, a turisztikai térségek növekvő fogyasztása, valamint a légkondicionálók terjedése miatt egyre inkább nyáron terhelődik meg a rendszer.

Az év első hét hónapjában már harmadik egymást követő évben emelkedett az áramfogyasztás. Január és július között 10,632 millió MWh villamos energiát használtak fel, egy százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában és 1,9 százalékkal többet, mint 2024-ben. Különösen januárban nőtt jelentősen a fogyasztás: 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 10,5 százalékkal a 2024 januárjában mért értéket.

A rendszerirányító szerint a hőhullámok egyértelműen növelik az áramigényt, hatásuk azonban függ egyebek mellett időtartamuktól, a páratartalomtól, a széltől, attól, hogy hétköznapra vagy hétvégére esnek-e, valamint az ünnepnapoktól és akár a nagyobb sporteseményektől is. A nyári fogyasztás növekedésében jelentős szerepe van a légkondicionáló berendezések terjedésének, pontos hatásukat azonban nem lehet meghatározni, mert nincs átfogó adat arról, hány légkondicionáló működik az országban. A turizmus ugyancsak jelentősen megterheli a hálózatot: egyes térségekben a nyári villamosenergia-fogyasztás akár az ötszöröse is lehet a télinek.

Advertisement

A horvát állami áramszolgáltató (HEP) adatai szerint a hálózat terhelése általában este nyolc és tíz óra között a legnagyobb. Napközben a naperőművek termelése mérsékli a hálózati igényt, estére azonban ez a forrás kiesik. Horvátországban az elmúlt években gyorsan nőtt a megújuló energiaforrások szerepe. Az ország mintegy 6300 megawatt beépített villamosenergia-termelő kapacitással rendelkezik, mintegy 2000 megawattal többel, mint néhány évvel korábban. A megújuló energiaforrások 2025-ben a hazai áramtermelés 74,1 százalékát adták.

A naperőművek beépített kapacitása tavaly elérte az 1500 megawattot, és ezzel első alkalommal meghaladta a szélerőművekét. A napenergia-termelés a 2015-ös 53 ezer MWh-ról 2025-re 1,045 millió MWh-ra nőtt. A HEP elosztóhálózatára 2026 februárjáig mintegy 44 ezer naperőművet csatlakoztattak. A megújuló energiaforrások gyors terjedése ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent a villamosenergia-hálózat számára. A termelőkapacitások fejlesztése mintegy háromszor gyorsabb ütemben halad, mint az átviteli és elosztóhálózat bővítése.

Advertisement

A Horvát Gazdasági Kamara (HGK) arra számít, hogy az ország villamosenergia-igénye a következő években tovább növekszik a közlekedés, a fűtés és az ipar villamosítása, valamint a digitalizáció, az adatközpontok és a mesterséges intelligencia terjedése miatt. A kamara szerint ezért Horvátországnak a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett a hálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint az energiatároló kapacitások kiépítésére is szüksége lesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák