Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dániában energiatakarékossági szabályokat vezetnek be

Az energiaválság küszöbén, több európai országot követve Dániában is szabályozzák a középületek fűtését, azok helyiségeinek maximális hőmérsékletét 19 Celsius fokban határozták meg – jelentette be Dan Jörgensen, az energiaellátás és a klímavédelem ügyeiért felelős miniszter a kormány csütörtöki döntése után.

Létrehozva:

|

A miniszter közölte, hogy a szabály alól csak a kórházak, az ápolóotthonok és a bölcsődék kivételek. Oroszország ukrajnai háborúja Jörgensen szerint soha nem látott energiaválságot eredményezett, az árak rohamosan nőnek, illetve hektikusan alakulnak az energiapiacon is. A rendelkezés értelmében a fűtési szabályozáson kívül Dániában ezentúl a szükségtelennek bizonyuló kültéri világítást is le kell kapcsolni. Noha az északi országban egyelőre nincs kilátásban, hogy válsághelyzet alakulna ki az energiaellátás terén, más európai államokhoz hasonlóan Dánia is előrelátóan gondolkodik az áram- és gázfogyasztásról. A skandináv országban a középületekben egyébként 21 és 23 Celsius fok közötti hőmérséklet a megszokott. Németországban 20, Írországban 19, Olaszországban pedig – kétfokos tűréshatárral – 17 Celsius fokban határozták meg a belterek maximális hőmérsékletét. Róma az országban lévő lakások fűtési hőmérsékletét is szabályozza, ezt 20 fokban szabta meg, Írországban pedig felszólították az irodai dolgozókat, hogy igyekezzenek minél jobban összehúzódni az épületeken belül; ezáltal egész emeleteket zárhatnak le, amelyeket így nem kell majd fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák