Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Depóniagázzal fűtik majd az új bécsi állatmenhelyet

Létrehozva:

|

Környezet- és állatvédelem párosításának tökéletes példája az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier, amelynek fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagáz felhasználásával oldják meg. Évente 55 ezer köbméter földgázt spórolnak meg.

Teljesen független lesz a földgáztól Bécs új állatmenhelyének, a TierQuarTiernak a melegvíz- és hőellátása, mivel a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagázzal fűtik majd. A Deponie Rautenwegen 2009 óta ugyan csak salak kerül ki a szemétégetőből, korábban azonban hagyományos szemétlerakóként működött a telep, így a hulladék lebomlása során depóniagáz keletkezik. Ezt 1994 óta hasznosítják villamosenergia termelésre, a folyamat során keletkező hőt azonban eddig nem tudták felhasználni, mivel nem volt a közelben nagyfogyasztó. A TierQuarTier megépítésével azonban ez a probléma is megoldódik.

Európa legmodernebb állatvédelmi kompetenciaközpontja Bécs északi részén, a 22. kerületben épül, a 9.700 négyzetméteres területen mintegy 150 gazdátlan, kóbor vagy elkobzott kutya, 300 macska és többszáz kisállat korszerű elhelyezésére lesz lehetőség. A 2015 elejére elkészülő, 15 millió eurós beruházás már a finisben tart, októberben megkezdődött a depóniagázt hasznosító fűtés- és használati melegvíz-rendszer próbaüzeme is.

A szomszédos szemétlerakóból egy 900 méteres föld alatti vezetéken jut el a 90 Celsius-fokos víz, amelyet a villamosenergia termelés során keletkező hővel melegítenek fel. A depóniagáz hasznosításával évente mintegy 140 ezer kilogrammnyi szén-dioxidtól kímélik meg a környezetet, ami hatvanöt, 15 ezer kilométert megtevő személyautó károsanyag kibocsátásának felel meg.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák