Zöld Energia
Depóniagázzal fűtik majd az új bécsi állatmenhelyet
Környezet- és állatvédelem párosításának tökéletes példája az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier, amelynek fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagáz felhasználásával oldják meg. Évente 55 ezer köbméter földgázt spórolnak meg.
Teljesen független lesz a földgáztól Bécs új állatmenhelyének, a TierQuarTiernak a melegvíz- és hőellátása, mivel a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagázzal fűtik majd. A Deponie Rautenwegen 2009 óta ugyan csak salak kerül ki a szemétégetőből, korábban azonban hagyományos szemétlerakóként működött a telep, így a hulladék lebomlása során depóniagáz keletkezik. Ezt 1994 óta hasznosítják villamosenergia termelésre, a folyamat során keletkező hőt azonban eddig nem tudták felhasználni, mivel nem volt a közelben nagyfogyasztó. A TierQuarTier megépítésével azonban ez a probléma is megoldódik.
Európa legmodernebb állatvédelmi kompetenciaközpontja Bécs északi részén, a 22. kerületben épül, a 9.700 négyzetméteres területen mintegy 150 gazdátlan, kóbor vagy elkobzott kutya, 300 macska és többszáz kisállat korszerű elhelyezésére lesz lehetőség. A 2015 elejére elkészülő, 15 millió eurós beruházás már a finisben tart, októberben megkezdődött a depóniagázt hasznosító fűtés- és használati melegvíz-rendszer próbaüzeme is.
A szomszédos szemétlerakóból egy 900 méteres föld alatti vezetéken jut el a 90 Celsius-fokos víz, amelyet a villamosenergia termelés során keletkező hővel melegítenek fel. A depóniagáz hasznosításával évente mintegy 140 ezer kilogrammnyi szén-dioxidtól kímélik meg a környezetet, ami hatvanöt, 15 ezer kilométert megtevő személyautó károsanyag kibocsátásának felel meg.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés