Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Depóniagázzal fűtik majd az új bécsi állatmenhelyet

Létrehozva:

|

Környezet- és állatvédelem párosításának tökéletes példája az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier, amelynek fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagáz felhasználásával oldják meg. Évente 55 ezer köbméter földgázt spórolnak meg.

Teljesen független lesz a földgáztól Bécs új állatmenhelyének, a TierQuarTiernak a melegvíz- és hőellátása, mivel a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagázzal fűtik majd. A Deponie Rautenwegen 2009 óta ugyan csak salak kerül ki a szemétégetőből, korábban azonban hagyományos szemétlerakóként működött a telep, így a hulladék lebomlása során depóniagáz keletkezik. Ezt 1994 óta hasznosítják villamosenergia termelésre, a folyamat során keletkező hőt azonban eddig nem tudták felhasználni, mivel nem volt a közelben nagyfogyasztó. A TierQuarTier megépítésével azonban ez a probléma is megoldódik.

Európa legmodernebb állatvédelmi kompetenciaközpontja Bécs északi részén, a 22. kerületben épül, a 9.700 négyzetméteres területen mintegy 150 gazdátlan, kóbor vagy elkobzott kutya, 300 macska és többszáz kisállat korszerű elhelyezésére lesz lehetőség. A 2015 elejére elkészülő, 15 millió eurós beruházás már a finisben tart, októberben megkezdődött a depóniagázt hasznosító fűtés- és használati melegvíz-rendszer próbaüzeme is.

A szomszédos szemétlerakóból egy 900 méteres föld alatti vezetéken jut el a 90 Celsius-fokos víz, amelyet a villamosenergia termelés során keletkező hővel melegítenek fel. A depóniagáz hasznosításával évente mintegy 140 ezer kilogrammnyi szén-dioxidtól kímélik meg a környezetet, ami hatvanöt, 15 ezer kilométert megtevő személyautó károsanyag kibocsátásának felel meg.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Több mint 3000 milliárd forint beruházást generálhat az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti Magyarországon a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energiamegtakarítás pedig a 18 petajoule-t, ami évente csaknem 600 ezer köbméter gáz felhasználását teszi feleslegessé – közölte a KPMG az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Szerző:

A tanácsadó cég emlékeztetett: a kötelezettségi rendszer lényege, hogy a “szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (leegyszerűsítve az energiakereskedőket), amelyek nem teljesítik a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat.

A KPMG jelezte: bár az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer elvileg a lakossági, a közintézményi és a vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, számításaik szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. A tanácsadó cég szakemberei szerint a rendszer működése még számos problémát vet fel. A rendszerbe épített ösztönzők ugyanakkor már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. Míg az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer első két évében a kötelezettek inkább kifizették a büntetést, addig 2023-tól már megéri a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, illetve annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét – fejtette ki a közleményben Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!