Zöldinfó
Depressziós? Sétáltasson káposztát!
Ha megunta a kutyaugatást és a macskanyávogást ez a cikk Önnek szól! Néha lenyűgöző, máskor megbotránkoztató, valamikor egyszerűen csak mókás az emberek sokfélesége. Ha egy európai embernek van szerencséje eljutni Kínába, ott rengeteg számára furcsa dologgal találkozhat.
Érdemes őket komolyan venni, hiszen ők a világ legősibb folyamatos civilizációja, ráadásul már az ókorban is az egyik legfejlettebb kultúrát tudhatták magukénak. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már a Krisztus előtti időkben ismert volt Kínában.
Napjainkban a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a több éve működő népességszabályozási program eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától. Összehasonlításképp Európában mindössze 730 millió ember él, ami alig több, mint a kínai népesség fele.

Könnyen gondolhatnánk, ahol ennyi ember él, ott senki sem magányos. Persze ez nem így van, a túlzsúfolt Pekingben (a mérhetetlenül szennyezett levegő mellett) óriási társadalmi problémát okoz a depresszió. Európában és Amerikában rendszerint úgy orvosoljuk a magányt vagy a depressziót, hogy beszerzünk egy cuki kutyát-macskát, majd a róla való gondoskodás által helyrebillen az önértékelésünk, így újra fontosnak érezzük magunkat a világban. Ez a módszer ugyan eredményre vezet nálunk, a távol-keleten viszont rendszerint az ebédlőasztalon látják szívesen őket.
Talán elsőre kissé ridegnek tűnik a dolog, ami viszont igazán elképesztő, az a háziállatok helyettesítésének a módja. A legújabb trend a kínai tinédzserek körében nem más, mint a KÁPSZTASÉTÁLTATÁS. Az ötlet eredetileg egy Han Bing nevű fényképésztől származott, aki 14 évvel ezelőtt, 2000-ben készített egy fotósorozatot káposztát sétáltató emberekről. Szerintem kissé flúgosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember egy zöldséget pórázra kössön, majd az utcán vonszoljon maga után, de ahány kultúra, annyi szokás. Egy biztos, ma már tömegesen sétáltatnak káposztát a kínaiak, és köszönik szépen, ez nekik így jó. Sosem gondoltam volna, hogy a töltött káposztán kívül más gyakorlati haszna is lehet a növénynek, a legtöbb pszichiáter erre viszont rácáfol.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Öntözés, élelmiszeripar, környezetkímélő gazdálkodás – épül a magyar agrárium
Jelentős eredményeket értünk el 2010 óta, és világosan kimondhatjuk: 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István azt mondta: sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken – írja az alternativenergia.hu. “A gazdák pontosan tudják, az elmúlt években nem volt könnyű dolgunk: voltak járványok, volt aszály, Brüsszel elhibázott agrárpolitikája, a háború és az energiaválság is jelentősen nehezíti a működést, de az elmúlt 15 év következetes építkezésének köszönhetően a magyar agrárium megállta a helyét, és ma már kézzelfogható eredményekről beszélhetünk” – emelte ki a tárcavezető. Nagy István leszögezte, hogy 2026 valóban az építkezés éve: mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek, istállók épülnek, bővül az élelmiszeripar, fejlődnek a kertészetek; egyre korszerűbb a feldolgozóipar, egyre kisebb a kiszolgáltatottság, és a magyar gazdák versenyképesebbé válnak itthon és külföldön is.
Csak az elmúlt időszakban több mint 730 milliárd forint jutott gazdasági fejlesztést ösztönző beruházásokra, 800 élelmiszeripari projekt kapott támogatást, 1100 állattartó telep újul meg, és mintegy 2100 kertészeti fejlesztés indulhat el – sorolta. Megjegyezte, hogy Magyarország lakosságának több mint kétszerese, 20 millió ember élelmiszer-ellátására képes, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdák munkája értékes és versenyképes, pénzt hoz az országnak, és ez a pénz visszakerül a magyar gazdaságba, a vidékre. Az agrárminiszter úgy folytatta, hogy az aszály elleni védekezésben is komoly lépéseket tettek: 178 milliárd forintból valósultak meg öntözési beruházások, miközben az öntözött területek mértéke folyamatosan növekszik, s ez a termésbiztonságot és a gazdák kiszámíthatóbb jövőjét szolgálja.
Nagy István közölte, egyre többen választják a környezetkímélő gazdálkodást, és Magyarország továbbra is GMO-mentes ország. Az új Agrár-környezetgazdálkodási Programban több mint 19 600 kérelmet támogattak, csaknem 1,6 millió hektár terület vonatkozásában; az ökológiai gazdálkodás esetében pedig 5700 gazdálkodót, 375 ezer hektár területen. “Ez jó a földnek, jó a fogyasztónak, és jó a gazdáknak is” – húzta alá. “Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megvédjük a magyar állatállományt és az agráriumot a járványoktól, mert a biztonság az alapja mindennek!” – hangsúlyozta a miniszter.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe



A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés