Zöldinfó
Depressziós? Sétáltasson káposztát!
Ha megunta a kutyaugatást és a macskanyávogást ez a cikk Önnek szól! Néha lenyűgöző, máskor megbotránkoztató, valamikor egyszerűen csak mókás az emberek sokfélesége. Ha egy európai embernek van szerencséje eljutni Kínába, ott rengeteg számára furcsa dologgal találkozhat.
Érdemes őket komolyan venni, hiszen ők a világ legősibb folyamatos civilizációja, ráadásul már az ókorban is az egyik legfejlettebb kultúrát tudhatták magukénak. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már a Krisztus előtti időkben ismert volt Kínában.
Napjainkban a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a több éve működő népességszabályozási program eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától. Összehasonlításképp Európában mindössze 730 millió ember él, ami alig több, mint a kínai népesség fele.

Könnyen gondolhatnánk, ahol ennyi ember él, ott senki sem magányos. Persze ez nem így van, a túlzsúfolt Pekingben (a mérhetetlenül szennyezett levegő mellett) óriási társadalmi problémát okoz a depresszió. Európában és Amerikában rendszerint úgy orvosoljuk a magányt vagy a depressziót, hogy beszerzünk egy cuki kutyát-macskát, majd a róla való gondoskodás által helyrebillen az önértékelésünk, így újra fontosnak érezzük magunkat a világban. Ez a módszer ugyan eredményre vezet nálunk, a távol-keleten viszont rendszerint az ebédlőasztalon látják szívesen őket.
Talán elsőre kissé ridegnek tűnik a dolog, ami viszont igazán elképesztő, az a háziállatok helyettesítésének a módja. A legújabb trend a kínai tinédzserek körében nem más, mint a KÁPSZTASÉTÁLTATÁS. Az ötlet eredetileg egy Han Bing nevű fényképésztől származott, aki 14 évvel ezelőtt, 2000-ben készített egy fotósorozatot káposztát sétáltató emberekről. Szerintem kissé flúgosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember egy zöldséget pórázra kössön, majd az utcán vonszoljon maga után, de ahány kultúra, annyi szokás. Egy biztos, ma már tömegesen sétáltatnak káposztát a kínaiak, és köszönik szépen, ez nekik így jó. Sosem gondoltam volna, hogy a töltött káposztán kívül más gyakorlati haszna is lehet a növénynek, a legtöbb pszichiáter erre viszont rácáfol.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek



A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés