Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Depressziós? Sétáltasson káposztát!

Létrehozva:

|

Ha megunta a kutyaugatást és a macskanyávogást ez a cikk Önnek szól! Néha lenyűgöző, máskor megbotránkoztató, valamikor egyszerűen csak mókás az emberek sokfélesége. Ha egy európai embernek van szerencséje eljutni Kínába, ott rengeteg számára furcsa dologgal találkozhat.

Érdemes őket komolyan venni, hiszen ők a világ legősibb folyamatos civilizációja, ráadásul már az ókorban is az egyik legfejlettebb kultúrát tudhatták magukénak. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már a Krisztus előtti időkben ismert volt Kínában.

Napjainkban a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a több éve működő népességszabályozási program eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától. Összehasonlításképp Európában mindössze 730 millió ember él, ami alig több, mint a kínai népesség fele.


Könnyen gondolhatnánk, ahol ennyi ember él, ott senki sem magányos. Persze ez nem így van, a túlzsúfolt Pekingben (a mérhetetlenül szennyezett levegő mellett) óriási társadalmi problémát okoz a depresszió. Európában és Amerikában rendszerint úgy orvosoljuk a magányt vagy a depressziót, hogy beszerzünk egy cuki kutyát-macskát, majd a róla való gondoskodás által helyrebillen az önértékelésünk, így újra fontosnak érezzük magunkat a világban. Ez a módszer ugyan eredményre vezet nálunk, a távol-keleten viszont rendszerint az ebédlőasztalon látják szívesen őket.

Talán elsőre kissé ridegnek tűnik a dolog, ami viszont igazán elképesztő, az a háziállatok helyettesítésének a módja. A legújabb trend a kínai tinédzserek körében nem más, mint a KÁPSZTASÉTÁLTATÁS. Az ötlet eredetileg egy Han Bing nevű fényképésztől származott, aki 14 évvel ezelőtt, 2000-ben készített egy fotósorozatot káposztát sétáltató emberekről. Szerintem kissé flúgosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember egy zöldséget pórázra kössön, majd az utcán vonszoljon maga után, de ahány kultúra, annyi szokás. Egy biztos, ma már tömegesen sétáltatnak káposztát a kínaiak, és köszönik szépen, ez nekik így jó. Sosem gondoltam volna, hogy a töltött káposztán kívül más gyakorlati haszna is lehet a növénynek, a legtöbb pszichiáter erre viszont rácáfol.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be

Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.

Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.

Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.

Advertisement

Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.

Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.

Advertisement

A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák