Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Depressziós? Sétáltasson káposztát!

Létrehozva:

|

Ha megunta a kutyaugatást és a macskanyávogást ez a cikk Önnek szól! Néha lenyűgöző, máskor megbotránkoztató, valamikor egyszerűen csak mókás az emberek sokfélesége. Ha egy európai embernek van szerencséje eljutni Kínába, ott rengeteg számára furcsa dologgal találkozhat.

Érdemes őket komolyan venni, hiszen ők a világ legősibb folyamatos civilizációja, ráadásul már az ókorban is az egyik legfejlettebb kultúrát tudhatták magukénak. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már a Krisztus előtti időkben ismert volt Kínában.

Napjainkban a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal), ám a több éve működő népességszabályozási program eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától. Összehasonlításképp Európában mindössze 730 millió ember él, ami alig több, mint a kínai népesség fele.


Könnyen gondolhatnánk, ahol ennyi ember él, ott senki sem magányos. Persze ez nem így van, a túlzsúfolt Pekingben (a mérhetetlenül szennyezett levegő mellett) óriási társadalmi problémát okoz a depresszió. Európában és Amerikában rendszerint úgy orvosoljuk a magányt vagy a depressziót, hogy beszerzünk egy cuki kutyát-macskát, majd a róla való gondoskodás által helyrebillen az önértékelésünk, így újra fontosnak érezzük magunkat a világban. Ez a módszer ugyan eredményre vezet nálunk, a távol-keleten viszont rendszerint az ebédlőasztalon látják szívesen őket.

Talán elsőre kissé ridegnek tűnik a dolog, ami viszont igazán elképesztő, az a háziállatok helyettesítésének a módja. A legújabb trend a kínai tinédzserek körében nem más, mint a KÁPSZTASÉTÁLTATÁS. Az ötlet eredetileg egy Han Bing nevű fényképésztől származott, aki 14 évvel ezelőtt, 2000-ben készített egy fotósorozatot káposztát sétáltató emberekről. Szerintem kissé flúgosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember egy zöldséget pórázra kössön, majd az utcán vonszoljon maga után, de ahány kultúra, annyi szokás. Egy biztos, ma már tömegesen sétáltatnak káposztát a kínaiak, és köszönik szépen, ez nekik így jó. Sosem gondoltam volna, hogy a töltött káposztán kívül más gyakorlati haszna is lehet a növénynek, a legtöbb pszichiáter erre viszont rácáfol.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák