Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Digitális mezőgazdaság

Létrehozva:

|

Mi köze a digitális tervezésnek és a mezőgazdaságnak egymáshoz? Alighanem mindenki először meghökkenne a kérdésen, utána egyértelműen érkezne a válasz: semmi.

Ennek ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani egy brit tervező, Benedikt Gross, aki eloszlatva a “semmi” feltételezést, magyarázattal szolgál arra, mennyi közös momentum rejlik valójában a két fogalom, munkavégzés között. Foglalkozását precíziós gazdálkodásnak titulálja, melynek lényege, hogy különféle növényekből alakít ki algoritmikus modellek segítségével egyfajta komplex mintázatot az adott területen. Célja a következő: hatékonyabb elrendezést kialakítani, javítani a növény- és állatvilág közötti optimális kapcsolatot. Köztudomású, hogy a kártevők elszaporodását megkönnyíti, ha egy adott mezőgazdasági területen egyetlen növényfajt termesztenek.

 

Ez a növénytermesztési módszer akár a termés teljes pusztulásához is vezethet. Ha viszont különböző növények kombinációjából áll az ültetvény, nagyobb lesz az ellenállás a kártevőkkel, férgekkel szemben. Ez a kombináció védi, óvja a növényegyüttest. Ez az ültetési technika nem újkeletű a mezőgazdaságban, ezzel a módszerrel mindig is kísérleteztek a földeken dolgozók. Ám a digitális tervezés csak napjainkban honosodik meg, válik mindennapi gyakorlattá. Széles körű elterjedését, nagy méretű bevezetését csak ez a maga nemében rendkívül újszerű módszer biztosíthatja hatékonyan.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák