Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Digitális mezőgazdaság

Létrehozva:

|

Mi köze a digitális tervezésnek és a mezőgazdaságnak egymáshoz? Alighanem mindenki először meghökkenne a kérdésen, utána egyértelműen érkezne a válasz: semmi.

Ennek ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani egy brit tervező, Benedikt Gross, aki eloszlatva a “semmi” feltételezést, magyarázattal szolgál arra, mennyi közös momentum rejlik valójában a két fogalom, munkavégzés között. Foglalkozását precíziós gazdálkodásnak titulálja, melynek lényege, hogy különféle növényekből alakít ki algoritmikus modellek segítségével egyfajta komplex mintázatot az adott területen. Célja a következő: hatékonyabb elrendezést kialakítani, javítani a növény- és állatvilág közötti optimális kapcsolatot. Köztudomású, hogy a kártevők elszaporodását megkönnyíti, ha egy adott mezőgazdasági területen egyetlen növényfajt termesztenek.

 

Ez a növénytermesztési módszer akár a termés teljes pusztulásához is vezethet. Ha viszont különböző növények kombinációjából áll az ültetvény, nagyobb lesz az ellenállás a kártevőkkel, férgekkel szemben. Ez a kombináció védi, óvja a növényegyüttest. Ez az ültetési technika nem újkeletű a mezőgazdaságban, ezzel a módszerrel mindig is kísérleteztek a földeken dolgozók. Ám a digitális tervezés csak napjainkban honosodik meg, válik mindennapi gyakorlattá. Széles körű elterjedését, nagy méretű bevezetését csak ez a maga nemében rendkívül újszerű módszer biztosíthatja hatékonyan.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák