Zöldinfó
Digitális mezőgazdaság

Mi köze a digitális tervezésnek és a mezőgazdaságnak egymáshoz? Alighanem mindenki először meghökkenne a kérdésen, utána egyértelműen érkezne a válasz: semmi.
Ennek ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani egy brit tervező, Benedikt Gross, aki eloszlatva a “semmi” feltételezést, magyarázattal szolgál arra, mennyi közös momentum rejlik valójában a két fogalom, munkavégzés között. Foglalkozását precíziós gazdálkodásnak titulálja, melynek lényege, hogy különféle növényekből alakít ki algoritmikus modellek segítségével egyfajta komplex mintázatot az adott területen. Célja a következő: hatékonyabb elrendezést kialakítani, javítani a növény- és állatvilág közötti optimális kapcsolatot. Köztudomású, hogy a kártevők elszaporodását megkönnyíti, ha egy adott mezőgazdasági területen egyetlen növényfajt termesztenek.
Ez a növénytermesztési módszer akár a termés teljes pusztulásához is vezethet. Ha viszont különböző növények kombinációjából áll az ültetvény, nagyobb lesz az ellenállás a kártevőkkel, férgekkel szemben. Ez a kombináció védi, óvja a növényegyüttest. Ez az ültetési technika nem újkeletű a mezőgazdaságban, ezzel a módszerrel mindig is kísérleteztek a földeken dolgozók. Ám a digitális tervezés csak napjainkban honosodik meg, válik mindennapi gyakorlattá. Széles körű elterjedését, nagy méretű bevezetését csak ez a maga nemében rendkívül újszerű módszer biztosíthatja hatékonyan.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés