Zöldinfó

Drónok a nukleáris létesítmények felett – veszélyes is lehet

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-28

Szerző:

Hell

A kis méretű drónok észlelésére és elhárítására egymillió eurós kutatási programot indít Franciaország – jelentette be csütörtökön a miniszterelnöki hivatal felügyelete alá tartozó nemzetbiztonsági és -védelmi titkárság.

A bejelentés előzménye, hogy október eleje óta megszaporodott az atomerőművek közelében észlelt rejtélyes drónrepülések száma.
“Noha a közelmúltban észlelt berepülések nem jelentenek olyan veszélyt, amely fenyegetné a nukleáris létesítmények kielégítő működését és biztonságát, jelzésértékűek a nem megfelelő vagy rossz szándékú használat potenciális kockázataira nézve” – ismerte el a hatóság a közleményben.

A titkárság ezért a kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli, kis méretű repülőgépek észlelésére és elhárítására alkalmas technikai eszközöket fejleszt ki. Ezeknek az eszközöknek a szabályozási változtatására és a nukleáris létesítmények védelmére vonatkozó jogi keretek módosítására is javaslatot akar tenni.

A tanulmányok és kutatások következtetéseit Franciaország “megosztja majd európai partnereivel, akik szintén ki vannak téve azoknak a veszélyeknek, amelyeket a drónok törvénytelen használata okoz” – hangsúlyozta a hatóság.

Október eleje óta mintegy húsz atomerőmű közelében észleltek drónokat. Valamennyi sötétben, este 7 óra és éjfél között, vagy pedig kora reggel repült át a zárt területek fölött. A hatóságok egyelőre nem tudták azonosítani a gépek irányítóit, és azt sem tudták megállapítani, hogy ezek összehangolt akciók voltak-e, de állították, hogy a nukleáris létesítmények biztonságát nem fenyegetik a pilóta nélküli repülőgépek.
Franciaországban – ahol 19 atomerőműben 58 reaktor működik – nukleáris létesítményeket öt kilométeres körzetben és ezerméteres magasságig tilos repülővel megközelíteni. A törvény megszegői egy év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújthatók.

Kapcsolódó tartalom:atomerőmű drónok

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom