Zöldinfó
Duplájára nőtt Németország olajimport-számlája tavaly az első tíz hónapban
Több olajat importált Németország 2022 első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban, az importszámla pedig csaknem duplájára emelkedett a német szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal, a BAFA jelentése alapján.
A BAFA (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle) felügyeleti szervezet nyilvántartása szerint tavaly január-októberben Németország 11,1 százalékkal, a 2021-es 66,2 millió tonnáról 73,6 millió tonnára növelte olajbehozatalát. Az olajszámla 51,6 milliárd euró volt, 23,7 milliárd euróval több az előző évinél. Az olaj importára 701,73 euró volt tonnánként tavaly, 66,4 százalékkal haladva meg a 2021-es 421,81 eurós átlagárat. Októberben 8,2 millió tonna olajat importált Németország, 5,9 százalékkal többet az egy évvel korábbi 7,7 millió tonnánál. Az olaj átlagára tonnánként 680,44 euró volt tavaly októberben, 33,4 százalékkal az előző októberi 510,11 dollár felett, de 1,0 százalékkal a tavaly szeptemberi 687,16 dollár alatt. Októberben 5,6 milliárd dolláros olajszámlája volt Németországnak, 1,6 milliárd dollárral magasabb az egy évvel korábbinál.
Németország legnagyobb olajszállítója tavaly is az Oroszországi Föderáció volt 20,0 millió tonnával az első tíz hónapban, szemben az egy évvel korábbi 22,4 millió tonnával. Az Egyesült Államokból 9,7 millió tonnát importált Németország, többet az előző évi 8,3 millió tonnánál. Nőtt a kazahsztáni olajimport is, 7,4-re 6,5 millió tonnáról. Nagy-Britanniából változatlanul 6,2 millió tonnát importált Németország. A többi szállítási forrástól 2022 első tíz hónapjában 30,1 millió tonna olaj érkezett, lényegesen több az egy évvel korábbi 22,6 millió tonnánál.
Zöldinfó
Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt
Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.
A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.
Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
