Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Duplájára nőtt Németország olajimport-számlája tavaly az első tíz hónapban

Több olajat importált Németország 2022 első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban, az importszámla pedig csaknem duplájára emelkedett a német szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal, a BAFA jelentése alapján.

Létrehozva:

|

 A BAFA (Bundesamt für Wirtschaft und Aus­fuhr­kon­trol­le) felügyeleti szervezet nyilvántartása szerint tavaly január-októberben Németország 11,1 százalékkal, a 2021-es 66,2 millió tonnáról 73,6 millió tonnára növelte olajbehozatalát. Az olajszámla 51,6 milliárd euró volt, 23,7 milliárd euróval több az előző évinél. Az olaj importára 701,73 euró volt tonnánként tavaly, 66,4 százalékkal haladva meg a 2021-es 421,81 eurós átlagárat. Októberben 8,2 millió tonna olajat importált Németország, 5,9 százalékkal többet az egy évvel korábbi 7,7 millió tonnánál. Az olaj átlagára tonnánként 680,44 euró volt tavaly októberben, 33,4 százalékkal az előző októberi 510,11 dollár felett, de 1,0 százalékkal a tavaly szeptemberi 687,16 dollár alatt. Októberben 5,6 milliárd dolláros olajszámlája volt Németországnak, 1,6 milliárd dollárral magasabb az egy évvel korábbinál.

Németország legnagyobb olajszállítója tavaly is az Oroszországi Föderáció volt 20,0 millió tonnával az első tíz hónapban, szemben az egy évvel korábbi 22,4 millió tonnával. Az Egyesült Államokból 9,7 millió tonnát importált Németország, többet az előző évi 8,3 millió tonnánál. Nőtt a kazahsztáni olajimport is, 7,4-re 6,5 millió tonnáról. Nagy-Britanniából változatlanul 6,2 millió tonnát importált Németország. A többi szállítási forrástól 2022 első tíz hónapjában 30,1 millió tonna olaj érkezett, lényegesen több az egy évvel korábbi 22,6 millió tonnánál.

Advertisement

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák