Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Duplájára nőtt Németország olajimport-számlája tavaly az első tíz hónapban

Több olajat importált Németország 2022 első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban, az importszámla pedig csaknem duplájára emelkedett a német szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal, a BAFA jelentése alapján.

Létrehozva:

|

 A BAFA (Bundesamt für Wirtschaft und Aus­fuhr­kon­trol­le) felügyeleti szervezet nyilvántartása szerint tavaly január-októberben Németország 11,1 százalékkal, a 2021-es 66,2 millió tonnáról 73,6 millió tonnára növelte olajbehozatalát. Az olajszámla 51,6 milliárd euró volt, 23,7 milliárd euróval több az előző évinél. Az olaj importára 701,73 euró volt tonnánként tavaly, 66,4 százalékkal haladva meg a 2021-es 421,81 eurós átlagárat. Októberben 8,2 millió tonna olajat importált Németország, 5,9 százalékkal többet az egy évvel korábbi 7,7 millió tonnánál. Az olaj átlagára tonnánként 680,44 euró volt tavaly októberben, 33,4 százalékkal az előző októberi 510,11 dollár felett, de 1,0 százalékkal a tavaly szeptemberi 687,16 dollár alatt. Októberben 5,6 milliárd dolláros olajszámlája volt Németországnak, 1,6 milliárd dollárral magasabb az egy évvel korábbinál.

Németország legnagyobb olajszállítója tavaly is az Oroszországi Föderáció volt 20,0 millió tonnával az első tíz hónapban, szemben az egy évvel korábbi 22,4 millió tonnával. Az Egyesült Államokból 9,7 millió tonnát importált Németország, többet az előző évi 8,3 millió tonnánál. Nőtt a kazahsztáni olajimport is, 7,4-re 6,5 millió tonnáról. Nagy-Britanniából változatlanul 6,2 millió tonnát importált Németország. A többi szállítási forrástól 2022 első tíz hónapjában 30,1 millió tonna olaj érkezett, lényegesen több az egy évvel korábbi 22,6 millió tonnánál.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák