Zöldinfó
Duplájára nőtt Németország olajimport-számlája tavaly az első tíz hónapban
Több olajat importált Németország 2022 első tíz hónapjában, mint egy évvel korábban, az importszámla pedig csaknem duplájára emelkedett a német szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal, a BAFA jelentése alapján.
A BAFA (Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle) felügyeleti szervezet nyilvántartása szerint tavaly január-októberben Németország 11,1 százalékkal, a 2021-es 66,2 millió tonnáról 73,6 millió tonnára növelte olajbehozatalát. Az olajszámla 51,6 milliárd euró volt, 23,7 milliárd euróval több az előző évinél. Az olaj importára 701,73 euró volt tonnánként tavaly, 66,4 százalékkal haladva meg a 2021-es 421,81 eurós átlagárat. Októberben 8,2 millió tonna olajat importált Németország, 5,9 százalékkal többet az egy évvel korábbi 7,7 millió tonnánál. Az olaj átlagára tonnánként 680,44 euró volt tavaly októberben, 33,4 százalékkal az előző októberi 510,11 dollár felett, de 1,0 százalékkal a tavaly szeptemberi 687,16 dollár alatt. Októberben 5,6 milliárd dolláros olajszámlája volt Németországnak, 1,6 milliárd dollárral magasabb az egy évvel korábbinál.
Németország legnagyobb olajszállítója tavaly is az Oroszországi Föderáció volt 20,0 millió tonnával az első tíz hónapban, szemben az egy évvel korábbi 22,4 millió tonnával. Az Egyesült Államokból 9,7 millió tonnát importált Németország, többet az előző évi 8,3 millió tonnánál. Nőtt a kazahsztáni olajimport is, 7,4-re 6,5 millió tonnáról. Nagy-Britanniából változatlanul 6,2 millió tonnát importált Németország. A többi szállítási forrástól 2022 első tíz hónapjában 30,1 millió tonna olaj érkezett, lényegesen több az egy évvel korábbi 22,6 millió tonnánál.
Zöldinfó
Nincs ok az aggodalomra: továbbra is tiszta a horvát tenger
Szakértők szerint nem romlott érdemben a horvát tengervíz minősége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország jelentősen visszaesett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fürdővízminőségi rangsorában, szakértők szerint azonban a helyezés romlása nem jelenti azt, hogy a horvát tengervíz minősége érdemben romlott volna – írja az alternativenergia.hu. Az idei jelentés szerint a horvátországi fürdővizek 86,2 százaléka kapott kiváló minősítést, miközben ez az arány az elmúlt években rendszerint meghaladta a 95 százalékot. Horvátország így a korábbi ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza az európai rangsorban, bár továbbra is az uniós átlag fölött teljesít. Horvát szakértők szerint a visszaesést részben az magyarázza, hogy az összesítés nem kizárólag a tengerparti strandok adatait tartalmazza, hanem az édesvízi fürdőhelyekét is. A két kategória között jelentős a különbség: Horvátország a tengerparti fürdővizek alapján a tizennegyedik, az édesvízi fürdőhelyek alapján viszont csak a huszonkettedik helyen áll a vizsgált országok között.
A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet (IOR) szakértői szerint a horvátországi tengervíz nagy arányban továbbra is kiváló minőségű, ezért a fürdőzőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengébb összesített helyezés szerintük elsősorban a számítási módszertanból következik. A fürdési idény kezdetével a teljes horvát partvidéken rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeznek. Zára (Zadar) megyében például 192 strandnál vesznek mintát kéthetente. A mintavétel szigorú előírások alapján történik, figyelembe véve a strand típusát, a parttól mért távolságot és a mintavétel mélységét.
A laboratóriumi vizsgálatokban elsősorban a szennyvíz-szennyezésre utaló mikrobiológiai mutatókat, köztük az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét ellenőrzik. A mintavételkor mérik a tenger hőmérsékletét és sótartalmát, valamint rögzítik az időjárási körülményeket és a víz látható állapotát is. Európai összesítésben a fürdőhelyek mintegy 85 százaléka felelt meg a legszigorúbb, kiváló kategória követelményeinek, 96 százalékuk pedig legalább a minimális minőségi előírásokat teljesítette. A rangsort Ciprus vezeti, ahol valamennyi vizsgált fürdővíz kiváló minősítést kapott, az utolsó helyen pedig Albánia áll.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSchwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott
