Zöldinfó

Egyre népszerűbb a zöld temetés

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-04

Szerző:

Hell

Olcsóbb és környezetbarát, mégsem engedik a jogszabályok. A környezettudatos szemlélet széleskörű terjedésével szép lassan átalakulnak a különböző piacok, a hagyományos termékek mellett megjelennek a legújabb innovációk.

Az autógyárak egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az elektromos járművek fejlesztésére, a világítástechnika és a háztartási gépek mind energiatakarékossá váltak, a hagyományos erőművek helyett megújuló energiákkal operálnak a világ vezető országai. Nincs ez másképp a temetkezéssel sem, így már nem csak életünkben, hanem halálunk után is óvhatjuk a Földet.

Az igazán jó üzlet az, amire folyamatos, széles körű a kereslet. Példának okáért ételre és ruhákra mindenkinek szüksége van, nagyobb távlatokat vizsgálva a halál is elkerülhetetlenül bekövetkezik minden ember életében. A temetkezés óriási biznisszé vált, a tehetősebb polgárok rendszerint drága koporsót és csicsás sírkövet kapnak, így a végső búcsú akár több millió forintot felemészt a gyászolók vagyonából.

Számomra meglehetősen rideg dolog a hagyományos, koporsós temetés. Persze senki sem szeret temetésre járni, a keresztény hagyományoknak értelemszerűen vannak formai követelményei, ráadásul itthon a törvényi szabályozás rendesen lekorlátozza a lehetőségeket. A napjainkban használatos temetkezési módok szinte minden szakasza károsítja a környezetünket. A balzsamozó anyag, melyet hamvasztás és hantolás során alkalmaznak kifejezetten szennyező. Ezen túl a hamvasztás során a levegőbe került káros anyagok tovább erősítik a globális felmelegedést, ezzel évente 7 millió tonna szén-dioxidot juttatva a légkörbe világszerte.

Napjainkban India több mint ötvenmillió fát vág ki a szertartások miatt, Angliában a krematóriumok bocsájtják ki a legtöbb mérgező higanyt. A koporsós temetés a hamvasztásnál is nagyobb környezeti károkat okoz, mivel meglehetősen nagy energia- és anyagköltséggel jár, továbbá a lassan bomló műszálas szemfedő és a temetők által elfoglalt terület is hatékonyabb felhasználási módszert kíván.

Milyen megoldások vannak?

Az egyik igazán megnyerő alternatíva a Gaia (földanya) névre hallgató tőzeg urna. Az ötlet a dél-tiroli (észak-olaszország) Veronika Gantioler fejéből pattant ki, aki a hamvak mellé a gyászoló család által kiválasztott növény magjait keveri. Amikor az urnát elföldelik, a tőzeg rövid idő alatt teljesen lebomlik, így a hamvak természetes trágyává változnak, a növény pedig életre kel. Európában élenjáró Dánia, ahol ma már komoly kereslet van a DanCof gyártó biokoporsói iránt. Jóval olcsóbb a hagyományos koporsónál, hosszú szálú, újrahasznosított papírból készül, így lebomlása hamar megtörténik. Természetesen számos színben és méretben kapható.

Nagyon hasonló ehhez a reciklált kartonból készült Restbox, melyet egy Argentin vállalkozó, Mauricio Kalinov talált ki. Szintén elég olcsó, súlya alig 12 kilogramm, teherbírása akár két mázsa, emellett teljesen vízálló, pedig nem tartalmaz viaszt. Svédországban is jelentős gondot okoz krematóriumok károsanyag-kibocsájtása, megoldással pedig egy helyi biológus állt elő. Az általa kidolgozott eljárásban a testet folyékony nitrogénbe (-190 Celsius) merítve lefagyasztják, majd gyenge rázás hatására finom porrá zúzzák. A maradványokat nem túl mélyre ássák, néhány hét alatt lebomlanak, így termékenyebbé téve a talajt. A kutatók még intenzív vitákat folytatnak a megoldás energiamérlegéről.

Az amerikai temetkezési szakértők a lúgos hidrolízisre esküsznek a jövőt illetően. Az elhunyt itt jól záródó fémtartályokba kerül, majd nagy nyomáson, közel háromszáz fokos hőmérsékletű lúgban feloldják a holttestet. Hasonlóan a svéd módszerhez, igencsak költséges egy ilyen vállalkozás beindítása, a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások viszont hamarosan versenyképessé tehetik a technológiát.

Magyarországon – sok más dologhoz hasonlóan – ez is gyerekcipőben jár.Többen próbálkoztak az ezredforduó után kartonkoporsókkal, mára azonban mindannyian elérhetetlenek ez ügyben. Az igazán jó kérdés az, hogy a kereslet nem volt megfelelő, vagy csak ellehetetlenítették őket. Úgy gondolom, elég sok magyar családnak okoz problémát méltó módon elbúcsúzni elhunyt szeretteitől, így inkább az utóbbira tippelnék.

Néhány tisztázatlan kérdésben megkerestük Marján Tibort, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület kapcsolattartóját. Kiderült, Magyarországon csak akkor van lehetőség az otthoni temetésre, ha a célterületet “magán temetkezési emlékhellyé” nyilvánítjuk az illetékes földhivatal közreműködésével.

Elég macerás a dolog, ugyanis ehhez a következő követelményeknek kell megfelelni: utat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – parkosítását, az utak sorfásítását, illetve hulladéktárolót kell építenünk az engedély megszerzéséhez.

Kiderült az is, az OTEI igencsak versenyképes áron készít fakoporsókat, a legolcsóbb nyárfák már 13 ezer forinttól megvásárolhatók, ezzel egyszerűen képtelenek felvenni a versenyt a papírból-kartonból készült vetélytársak.

Kissé szkeptikusak a zöld temetkezéssel kapcsolatban, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy környezetkímélőbb papírt gyártani, mint fát megmunkálni. Egy biztos, a magyar erdőgazdálkodás kifogástalanul működik, folyamatosan van utótelepítés, nagyon figyelnek a megfelelő egyensúly megtartására.

Jogos ellenérv lehet az is, hogy a temetés egy elég konzervatív műfaj. A gyászoló család a végső tiszteletet szívesebben adja meg a hagyományoknak megfelelően, minthogy új hóbortokkal kísérletezzen. A jóslat szerint a hazai piacon nincs jelentős esély arra, hogy a fentebb említett trendek megjelenjenek a közeljövőben.

forrás: hir24.hu

Kapcsolódó tartalom:zöld temetés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egyetemisták a folyókért: sikeresen debütált az első Egyetemi PET Kupa

Hat nap, egy küldetés: egyetemisták tisztították a Bodrogot.

Létrehozva:

34 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat – írja az alternativenergia.hu. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi kulturális életének bemutatása is. A Bodrogon 2019-ben szervezte első versenyét a PET Kupa Egyesület. Azóta minden évben vízre szálltak itt a petkalózok, mert sajnos a folyó szennyezettsége folyamatos jelenlétet kíván. A hulladék jelentős része határainkon túlról érkezik, és az áradások alkalmával – mivel itt nincs magas partfal – könnyen szétterül az ártérben. Azonban a régió természeti szépségei, gazdag kulturális és történelmi múltja, a helyiek vendégszeretete olyannyira rabul ejtette a petkalózokat, hogy úgy döntöttek, lehorgonyoznak itt. Kisköre után a második Folyómentő Központ 2025 szeptemberében Olaszliszkán nyitotta meg kapuját a folyómentők előtt. Sőt, az épület vízituristaházként is funkcionál, ahol a fáradt vízitúrázók, bringázók, kirándulók is megpihenhetnek.

Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.

Kultúra, történelem, ismeretterjesztés és sport
Az első Egyetemi PET Kupán 9 csapat – egyenként 8 fővel – szállt vízre. Érkezett csapat az Óbudai Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a SOTE-ról és a Budapesti Műszaki Egyetemről is. Volt, ahol egy baráti társaság alkotta a csapatot, de olyan is akadt, ahol a helyszínen ismerkedtek meg egymással a legénység tagjai. Az összehangolt csapatmunkára nagy szükség volt, hiszen a verseny a hajóépítéssel indult. 2 napjuk volt a fiataloknak, hogy elkészítsék a PET-hajójukat, amivel aztán – 2 db kenuval kiegészülve – 3 napon át szedték a hulladékot. Az első feladatot sikeresen abszolválták, az indulás előtti vízirendészeti szemlén minden hajó megfelelt. A megnyitóra július 20-án került sor, melyen részt vett Sárospatak alpolgármestere, Mózes Árpád és az Aktív Bodrog Szövetség elnöke, Remenyik Bulcsú is. Rajtuk kívül köszöntötte a résztvevőket a PET Kupa versenyigazgatója, Tamás Zsolt és a verseny főszervezője, Tamás Anita, aki maga is egyetemista lévén pontosan érezte, mire van szüksége a versenyzőknek: a fárasztó fizikai munkát szórakoztató sportos és ismeretterjesztő programok tették könnyebbé.

Sárospatakon, a Megyer-hegyi tengerszemnél kipróbálhatták a via ferrata-t, városismereti sétán vehettek részt, melynek részeként meglátogatták a Református Kollégium híres könyvtárát és kipróbálhatták magukat a sárkányhajózásban is. A nap zárásaként pedig Dr. Bogárdi János professzor előadását hallgathatták meg vizeink minőségéről és mennyiségéről – nemzetközi kitekintéssel.

Megnyitó Sárospatakon

Az első vízen töltött nap végén Bodrogolasziban kötött ki a csapat, ahol a település Árpád-kori templomát mutatta be a polgármester, Tölgyesi István, majd a Fedor pincészet finom boraival koccinthattak az eredményes napra (a 706 kg gyűjtött hulladékra). A második folyótisztító nap Sárazsadányban ért véget, ahova mindig örömmel tér vissza a PET Kupa, hiszen hosszú hónapokon keresztül épült itt a település leselejtezett kompjából a FLEX, azaz az Úszó Kiállítás, amely jelenleg Kiskörén tekinthető meg. A település vezetői nagy szeretettel fogadták a beérkező csapatokat, ahonnan aztán buszok vitték tovább őket a szálláshelyre, Olaszliszkára, a Folyómentő Központba.

Este a PET-a-Sztár, a PET Kupa tehetségkutatója zajlott, amire minden csapat egy különleges produkcióval (tánccal, előadással, énekkel, árnyjátékkal) készült. Sárazsadány közelében egy palackpostát is talált az egyik szemfüles csapat, aminek különlegességét a kora adta: 1992-ben dobta a vízbe egy ismeretlen, aki ezzel ünnepelte Raski Gabika születését. Gabika ma már 34 éves, és bízunk benne, hogy sikerül a nyomára bukkannunk!

Az utolsó vizes napon Sárazsadány és Olaszliszka között tisztították meg az árteret a petkalózok. Ez a nap bizonyult a legeredményesebbnek, összesen 1370 kilogramnyi hulladékot gyűjtöttek össze, amit szelektáltak is, hiszen a versenyben több PETákot ér az a zsák, ami csak műanyagot, csak fémet vagy csak üveget tartalmaz, mint a vegyesen gyűjtött.

Hulladékgyűjtő rocsó
Este, a tudományos ismeretterjesztés jegyében Dr. Szabó István, a MATE egyetemi docense tartott előadást a mikroműanyagokról, majd következett az eredményhirdetés.

Eredmények
Az első Egyetemi PET Kupán összesen 2937 kg hulladékot gyűjtöttek a csapatok, amelynek közel a 60%-a újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A versenyt a kezdetektől vezető NYEPET csapat nyerte, akik a legrutinosabbak voltak az egész mezőnyben, hiszen tavaly már elindultak a tiszai futamon, igaz, akkor oktatókból állt a csapat, míg most hallgatókból. A második helyezett – csupán 40 PETákkal lemaradva – a Budapesti Mikroműanyag Evők (BME) csapata lett, míg a dobogó harmadik fokára a BME ZIE Szakkoli csapata állhatott fel.

A győztes NYEPET csapat kiegészülve a szervezőkkel
Külön kiemelendő a Saving Private Rijn csapat, amely csupán 4 főből állt és a csapat tagjai Hollandiából érkeztek. Ők – az alacsony létszám ellenére – az előkelő 5. helyet szerezték meg.

További csapatok:

Részeg Homárok
Diaszpóra
PETológusok
EZK
Legendás Állatok

Az utolsó, hatodik napon könnyedebb programokon vehettek részt a petkalózok, ezúttal már PETákszerzés nélkül, puszta szórakozásból: üveghulladékból ékszert készíthettek, folyami műanyagból kulcstartót, a Műanyag Műhelyben (Mümü) pedig az újrahasznosítás teljes folyamatát megismerhették. Az első Egyetemi PET Kupával párhuzamosan egy Erasmus+ projekt is futott Olaszliszkán, a PET-Kayak Ecoventure, amelyben a PET Kupa Egyesület partnerként vesz részt. A július 20-22-én zajló workshopon a résztvevők megtanulták hogyan kell kizárólag PET-palackokból és kupakokból kajakot építeni. A prototípust Nagy Máté építette évekkel ezelőtt, aki most oktatóként adta át tudását a magyar és külföldi résztvevőknek. Az elkészült PET-kajakot, ami SUP-ként is kiválóan funkcionál, ki is próbálták, a verseny utolsó napján ez a vízijármű is beszállt a gyűjtésbe a PET-hajók és kenuk mellé!

Tovább olvasom