Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre népszerűbb a zöld temetés

Létrehozva:

|

Olcsóbb és környezetbarát, mégsem engedik a jogszabályok. A környezettudatos szemlélet széleskörű terjedésével szép lassan átalakulnak a különböző piacok, a hagyományos termékek mellett megjelennek a legújabb innovációk.

Az autógyárak egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az elektromos járművek fejlesztésére, a világítástechnika és a háztartási gépek mind energiatakarékossá váltak, a hagyományos erőművek helyett megújuló energiákkal operálnak a világ vezető országai. Nincs ez másképp a temetkezéssel sem, így már nem csak életünkben, hanem halálunk után is óvhatjuk a Földet.

Az igazán jó üzlet az, amire folyamatos, széles körű a kereslet. Példának okáért ételre és ruhákra mindenkinek szüksége van, nagyobb távlatokat vizsgálva a halál is elkerülhetetlenül bekövetkezik minden ember életében. A temetkezés óriási biznisszé vált, a tehetősebb polgárok rendszerint drága koporsót és csicsás sírkövet kapnak, így a végső búcsú akár több millió forintot felemészt a gyászolók vagyonából.

Számomra meglehetősen rideg dolog a hagyományos, koporsós temetés. Persze senki sem szeret temetésre járni, a keresztény hagyományoknak értelemszerűen vannak formai követelményei, ráadásul itthon a törvényi szabályozás rendesen lekorlátozza a lehetőségeket. A napjainkban használatos temetkezési módok szinte minden szakasza károsítja a környezetünket. A balzsamozó anyag, melyet hamvasztás és hantolás során alkalmaznak kifejezetten szennyező. Ezen túl a hamvasztás során a levegőbe került káros anyagok tovább erősítik a globális felmelegedést, ezzel évente 7 millió tonna szén-dioxidot juttatva a légkörbe világszerte.

Napjainkban India több mint ötvenmillió fát vág ki a szertartások miatt, Angliában a krematóriumok bocsájtják ki a legtöbb mérgező higanyt. A koporsós temetés a hamvasztásnál is nagyobb környezeti károkat okoz, mivel meglehetősen nagy energia- és anyagköltséggel jár, továbbá a lassan bomló műszálas szemfedő és a temetők által elfoglalt terület is hatékonyabb felhasználási módszert kíván.

Milyen megoldások vannak?

Az egyik igazán megnyerő alternatíva a Gaia (földanya) névre hallgató tőzeg urna. Az ötlet a dél-tiroli (észak-olaszország) Veronika Gantioler fejéből pattant ki, aki a hamvak mellé a gyászoló család által kiválasztott növény magjait keveri. Amikor az urnát elföldelik, a tőzeg rövid idő alatt teljesen lebomlik, így a hamvak természetes trágyává változnak, a növény pedig életre kel. Európában élenjáró Dánia, ahol ma már komoly kereslet van a DanCof gyártó biokoporsói iránt. Jóval olcsóbb a hagyományos koporsónál, hosszú szálú, újrahasznosított papírból készül, így lebomlása hamar megtörténik. Természetesen számos színben és méretben kapható.

Nagyon hasonló ehhez a reciklált kartonból készült Restbox, melyet egy Argentin vállalkozó, Mauricio Kalinov talált ki. Szintén elég olcsó, súlya alig 12 kilogramm, teherbírása akár két mázsa, emellett teljesen vízálló, pedig nem tartalmaz viaszt. Svédországban is jelentős gondot okoz krematóriumok károsanyag-kibocsájtása, megoldással pedig egy helyi biológus állt elő. Az általa kidolgozott eljárásban a testet folyékony nitrogénbe (-190 Celsius) merítve lefagyasztják, majd gyenge rázás hatására finom porrá zúzzák. A maradványokat nem túl mélyre ássák, néhány hét alatt lebomlanak, így termékenyebbé téve a talajt. A kutatók még intenzív vitákat folytatnak a megoldás energiamérlegéről.

Az amerikai temetkezési szakértők a lúgos hidrolízisre esküsznek a jövőt illetően. Az elhunyt itt jól záródó fémtartályokba kerül, majd nagy nyomáson, közel háromszáz fokos hőmérsékletű lúgban feloldják a holttestet. Hasonlóan a svéd módszerhez, igencsak költséges egy ilyen vállalkozás beindítása, a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi előírások viszont hamarosan versenyképessé tehetik a technológiát.

Magyarországon – sok más dologhoz hasonlóan – ez is gyerekcipőben jár.Többen próbálkoztak az ezredforduó után kartonkoporsókkal, mára azonban mindannyian elérhetetlenek ez ügyben. Az igazán jó kérdés az, hogy a kereslet nem volt megfelelő, vagy csak ellehetetlenítették őket. Úgy gondolom, elég sok magyar családnak okoz problémát méltó módon elbúcsúzni elhunyt szeretteitől, így inkább az utóbbira tippelnék.

Néhány tisztázatlan kérdésben megkerestük Marján Tibort, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület kapcsolattartóját. Kiderült, Magyarországon csak akkor van lehetőség az otthoni temetésre, ha a célterületet “magán temetkezési emlékhellyé” nyilvánítjuk az illetékes földhivatal közreműködésével.

Elég macerás a dolog, ugyanis ehhez a következő követelményeknek kell megfelelni: utat, ravatalozót, a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt, a temető bekerítését vagy élősövénnyel való lehatárolását, vízvételi lehetőséget, illemhelyet, a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő – parkosítását, az utak sorfásítását, illetve hulladéktárolót kell építenünk az engedély megszerzéséhez.

Kiderült az is, az OTEI igencsak versenyképes áron készít fakoporsókat, a legolcsóbb nyárfák már 13 ezer forinttól megvásárolhatók, ezzel egyszerűen képtelenek felvenni a versenyt a papírból-kartonból készült vetélytársak.

Kissé szkeptikusak a zöld temetkezéssel kapcsolatban, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy környezetkímélőbb papírt gyártani, mint fát megmunkálni. Egy biztos, a magyar erdőgazdálkodás kifogástalanul működik, folyamatosan van utótelepítés, nagyon figyelnek a megfelelő egyensúly megtartására.

Jogos ellenérv lehet az is, hogy a temetés egy elég konzervatív műfaj. A gyászoló család a végső tiszteletet szívesebben adja meg a hagyományoknak megfelelően, minthogy új hóbortokkal kísérletezzen. A jóslat szerint a hazai piacon nincs jelentős esély arra, hogy a fentebb említett trendek megjelenjenek a közeljövőben.

forrás: hir24.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az “álkirálynői” státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba – állapították meg a kutatók.

Az állatvilágban csupán néhány faj képes megváltoztatni az agya méretét. Még kevesebb tudja visszaállítani azt eredeti állapotába. A rovarok körében most először sikerült azonosítani egy olyan fajt, amely ezzel a képességgel büszkélkedhet – írta a The Guardian online kiadása. A hangyáknál általában lárvaállapotban eldől, hogy dolgozók vagy királynők lesznek-e. Ha egy hangyát megfelelően táplálnak és megkapja a szükséges hormonokat, akkor jó eséllyel királynővé válik. Más esetben azonban terméketlen dolgozó lesz, megfosztva a feljebbjutás lehetőségétől, kivéve ha a Harpegnathos saltator fajba születik. “Nekik megvan az a képességük, hogy teljesen átformálják magukat felnőttkorban” – mondta Clint Penick, a Kennesaw-i Állami Egyetem munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

A közösségalkotó rovarok általában kasztrendszer alapú társadalmat alkotnak: a királynő az egyedüli felelős a szaporodásért, a nőstény dolgozókat feromonok kibocsátásával akadályozza meg abban, hogy petéket rakjanak. A többi hangya keményen dolgozik: táplálékot gyűjt, takarít, gondoskodik a kicsinyekről és védelmezi a fészket. A királynő elpusztulása általában a kolónia vesztét jelenti, ám a Harpegnathos saltator kolóniái funkcionálisan halhatatlanok. Mindössze néhány órával a királynő halálát követően “rituális összecsapások” kezdődnek a dolgozók között. Az egy hónapig is elhúzódó viadalokból azok a dolgozók kerülnek ki győztesen, amelyek képesek párbajozni és közben aktiválni a petefészküket.

Ezek az álkirálynők – egy 100 fős kolóniában általában 5-10 van belőlük -, elkezdik termelni azt a feromont, amellyel ráveszik társaikat, hogy uralkodóknak kijáró módon kezeljék őket. Ezek a reprodukcióra képessé vált dolgozók végül párosodnak társaikkal, meghosszabbítva a kolónia életét. A pszeudokirálynők várható élettartama hat hónapról akár öt évre is meghosszabbodhat. A petefészkük ötszörösére duzzad, megtöltve az egész potrohot, az agyuk pedig 20-25 százalékkal zsugorodik, ami a kutatók szerint azt a célt szolgálja, hogy a korlátozott erőforrásokat a petetermelésre fordítsák.

Penick és kollégái tanulmányukban rákényszerítettek álkirálynőket arra, hogy visszaváltozzanak eredeti állapotukba, azt vizsgálva, hogy a fiziológiai és viselkedésbeli változások visszafordíthatók-e. A kutatók 30 kolóniában megjelöltek két-két álkirálynőt. Az egyiket 3-4 hétre egy műanyagdobozba helyezték és periodikusan etették, a másikat a fészekben hagyták. Úgy feltételezték, hogy a társas interakció és gondoskodás hiánya miatt az elkülönített álkirálynő visszaváltozik dolgozóvá, amikor visszakerül a fészekbe. Egy-két napon belül az érintett álkirálynők már nem termeltek petéket és néhány hét leforgása alatt újra dolgozói viselkedést mutattak. A rovarok boncolása megerősítette, hogy belső szerveik visszaalakultak eredeti állapotukba.

Tovább olvasom

Zöldinfó

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt