Zöld Energia

Elkészült az első németországi LNG-terminál kikötője

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-16

Szerző:

Hell

Elkészült kedden az első németországi tengeri kikötő, ahol cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál működhet.

Az Alsó-Szászország tartományi Wilhelmshafennél a németországi nagyberuházások átfutási idejéhez képest rendkívüli gyorsasággal, 194 nap alatt építettek ki a csatlakozó infrastruktúrával együtt egy különleges mólót, amelynél a következő lépésben kialakítanak egy úgynevezett úszó terminált. A terminál valójában egy speciális hajó – hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (Floating Storage and Regasification Unit – FSRU) -, amelynek révén gáz-halmazállapotúvá alakítják és a szárazföldi vezetékrendszerbe táplálják az Északi-tengeren tartályhajókon érkező LNG-t. A beruházás menetrendje szerint az FSRU decemberben köt ki, az első LNG-tankerek pedig januárban érkeznek.
A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.

A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is terveznek. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.

Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság keddi jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig elérte a 100 százalékot. Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.

Képünk illusztráció.

Kapcsolódó tartalom:energia LNG lng terminál

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-14

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Tovább olvasom