

Zöld Energia
Elkészült az első németországi LNG-terminál kikötője
Elkészült kedden az első németországi tengeri kikötő, ahol cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál működhet.
Az Alsó-Szászország tartományi Wilhelmshafennél a németországi nagyberuházások átfutási idejéhez képest rendkívüli gyorsasággal, 194 nap alatt építettek ki a csatlakozó infrastruktúrával együtt egy különleges mólót, amelynél a következő lépésben kialakítanak egy úgynevezett úszó terminált. A terminál valójában egy speciális hajó – hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (Floating Storage and Regasification Unit – FSRU) -, amelynek révén gáz-halmazállapotúvá alakítják és a szárazföldi vezetékrendszerbe táplálják az Északi-tengeren tartályhajókon érkező LNG-t. A beruházás menetrendje szerint az FSRU decemberben köt ki, az első LNG-tankerek pedig januárban érkeznek.
A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.
A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is terveznek. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság keddi jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig elérte a 100 százalékot. Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.
Képünk illusztráció.

Zöld Energia
Mikrohálózatok hidrogénnel, megérkezett a jövő energiatárolási megoldása!
Egy németországi ipari szakkiállításon fogják bemutatni a HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformot.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Március végén, a Hannover Messe nevű ipari szakkiállításon tervezi bemutatni új, HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformját a Fraunhofer Institute for Machine Tools and Forming Technology (Fraunhofer IWU)– számol be a PV Magazine. A kutatók szerint a megközelítés segíthet a kórházak, az elzárt, vidéki területek és a háború sújtotta régiók energiaellátásában. A kutatók szerint az ilyen mikrohálózatok decentralizált energiaellátási megoldást kínálnak, amely életképes megközelítést jelentene Németországban. Ezek az önfenntartó rendszerek villamos energiát hasznosítanak, a szükség esetén kifejezetten nagy mennyiségű energia tárolást pedig zöld hidrogénnel valósítják meg. A Fraunhofer IWU csapata évek óta dolgozik a Reference Factory H2 nevű kezdeményezésen, amelyben a fókusz az elektrolizáló készülékek és üzemanyagcellák hatékony gyártási folyamatainak fejlesztésén van. Az intézet jelenleg sportközpontok és kórházak számára tervezi a kezdeti rendszerkoncepciókat. A kutatók szerint a kórházak teljes mértékben kihasználhatják a hidrogén-mikrohálózatokat, mivel az elektrolízis során oxigén keletkezik, amelyet technikai oxigénként, illetve víztisztításra és fertőtlenítésére lehetne használni.
A HyGrid platform központi elemét, a HyVentus nevű elektrolizáló egységet a Reference Factory H2 keretében fejlesztették ki ipari partnerek támogatásával. A Fraunhofer szerint a HyGrid egy költséghatékony, tartós mikrohálózati megoldást kínál, amelyet akár a háború sújtotta Ukrajnában is alkalmazhatnának a következő tél során. A szakértők úgy vélik, a könnyen telepíthető és skálázható rendszer a háború sújtotta régiókban és más, ellátási problémákkal küzdő régiókban néhány kilowattól több száz kilowattig terjedő tartományban kínálhat energiatárolási megoldást. A HyGrid kórházak, vállalkozások, iskolák vagy elzárt vidékek számára egyaránt megoldást kínálhat.
A platform részletesen a Hannover Messén ismertetik majd. A világ egyik legnagyobb, évi 100-200 ezer embert vonzó ipari szakkiállítását 2025-ben március 31. és április 4. között fogják megrendezni.
Kép: Reference Factory.H2
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az energiatárolás jövőjét hozza el egy brit fejlesztés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Nem erre számítottak a napelemek vizsgálatakor a kutatók!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!