Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először fogadott be klímamenekülteket Új-Zéland

Létrehozva:

|

Tavaly egy családot még nem fogadott be klímamenekültként Új-Zéland, ők jelenleg is a kitoloncolás ellen küzdenek. Először vették figyelembe Új-Zélandon egy tartózkodási engedély megadásakor a klímaváltozás negatív hatásait.

Sigeo Alesana és családja 2007-ben hagyta el Tuvalut és az óceániai szigetországból Új-Zélandra költözött. Menedékjog iránti kérelmüket visszautasították, a tartózkodási engedélyt azonban végül megkapták a bíróságtól.

A testület pozitív döntésénél figyelembe vette, hogy az öt és három éves gyermek egészségét veszélyezteti az emelkedő tengerszint hatására erősen romló vízminőség – közölte a család egyik ügyvédje, Trevor Zohs az új-zélandi rádió szerint. A döntést mindenesetre más körülmények is erősen támogatták: a család egész rokonsága már Új-Zélandon él.

Tavaly egy másik óceániai szigetországból, Kiribatiról származó családot nem fogadott be klímamenekültként Új-Zéland, ők jelenleg is a kitoloncolás ellen küzdenek. Kérelmük alapja ugyancsak az volt, hogy az emelkedő tengerszint veszélyezteti az ivóvíz minőségét,

Advertisement

forrás: hir24.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák