Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Először fogadott be klímamenekülteket Új-Zéland

Létrehozva:

|

Tavaly egy családot még nem fogadott be klímamenekültként Új-Zéland, ők jelenleg is a kitoloncolás ellen küzdenek. Először vették figyelembe Új-Zélandon egy tartózkodási engedély megadásakor a klímaváltozás negatív hatásait.

Sigeo Alesana és családja 2007-ben hagyta el Tuvalut és az óceániai szigetországból Új-Zélandra költözött. Menedékjog iránti kérelmüket visszautasították, a tartózkodási engedélyt azonban végül megkapták a bíróságtól.

A testület pozitív döntésénél figyelembe vette, hogy az öt és három éves gyermek egészségét veszélyezteti az emelkedő tengerszint hatására erősen romló vízminőség – közölte a család egyik ügyvédje, Trevor Zohs az új-zélandi rádió szerint. A döntést mindenesetre más körülmények is erősen támogatták: a család egész rokonsága már Új-Zélandon él.

Tavaly egy másik óceániai szigetországból, Kiribatiról származó családot nem fogadott be klímamenekültként Új-Zéland, ők jelenleg is a kitoloncolás ellen küzdenek. Kérelmük alapja ugyancsak az volt, hogy az emelkedő tengerszint veszélyezteti az ivóvíz minőségét,

Advertisement

forrás: hir24.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fordulat kell a vízgazdálkodásban: nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet

Tíz éven belül egymillió magyar élhet sivatagos környezetben, ha nem lesz változás a vízgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán közzétett videóban. Gajdos László kiemelte: az elmúlt években folyók tűntek el és tavak száradtak ki, miközben a magyar vízgazdálkodás hagyományosan az árvíz elleni védekezésre, illetve a felesleges víz gyors elvezetésére rendezkedett be. Míg az 1995-ös vízgazdálkodási törvényben több mint 80 alkalommal szerepel az árvíz elleni védekezés, az aszály viszont mindössze négyszer. A jogszabályt ezért a megváltozott körülményekhez igazítják, és módosítják – fogalmazott.

A tárcavezető szerint új szemléletre van szükség, amelynek középpontjában a rendelkezésre álló vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a víz megtartása áll. “Gazdálkodnunk kell a vizünkkel, be kell osztanunk a vizeinket, és szükség van minden olyan területre, ahol vizet lehet megtartani” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy a vízmegtartást szolgálja a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv, és emellett a kormány új klímatörvényt készít elő. A tárcavezető hangsúlyozta: a változásokhoz a lakosság együttműködésére is szükség van.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák