Zöld Energia
Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat
Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.
Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.
“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
