Zöld Energia
Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat
Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.
Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.
“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
