Zöld Energia
Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat
Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.
Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.
“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
