Zöld Energia

Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat

Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-06

Szerző:

Hell

A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.

Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.

“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.

Kapcsolódó tartalom:energia fűtési rendszer nyílászárók

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Tovább olvasom