Zöld Energia
Energiaigényes anyagokat helyettesíthet a fa
A fa az egyetlen megújuló, természetes erőforrás, amely energiaigényes anyagokat helyettesíthet – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján hétfőn közzétett összefoglalóban, amely a EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának (AGRI) jelentéséből készült.
A testület a faalapú helyettesítő anyagok minél szélesebb körű alkalmazását, hatékony felhasználását, és ezek uniós támogatását javasolja. Állásfoglalásuk szerint a gazdasági előnyök mellett a társadalmi hatások, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások előnyei is indokolják az erdők megőrzését, amely a biológiai sokféleségben, a szénmegkötésben, az édesvízellátásban egyaránt nélkülözhetetlen – írták.
Nehezményezték ugyanakkor, hogy az erdőgazdálkodók és a tulajdonosok a rendelkezésükre álló uniós források felét sem használják föl. A képviselők felszólítják az uniós tagállamokat, hogy könnyítsék meg a támogatások hozzáférését, egyszerűsítsék az adminisztrációt. Az EU-nak figyelembe kell vennie azt is, hogy a több fajból álló erdők jobban ellenállnak az éghajlati hatásoknak, ezért nem szabad monokultúrákat támogatni – tették hozzá.
Mind az éghajlatváltozás, mind az emberi tevékenység terheli az erdőket, és minden terhelés csökkenti a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóképességüket – olvasható az EP honlapján közzétett állásfoglalás-tervezetben. Hozzátették, hogy az erdei élőhelyeknek csupán 49 százaléka van jó védettségi helyzetben, bár azt nem lehet kijelenteni, hogy rossz állapotúak volnának az EU erdői. A fenntartható erdőgazdálkodás nagy múltra, sok tapasztalatra és szakértelemre támaszkodhat Európában, a 2030-ig szóló uniós erdőgazdálkodási stratégia pedig biztosíthatja a kontinens erdőinek jövőjét, hogy azok továbbra is elláthassák a funkcióikat, segítve többek között a klímacélok teljesítését – hangsúlyozta az AGRI.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
