Zöld Energia

Energiatárolás lehetőségeit vizsgálták, megoldást találtak?

Egy európai PHES-rendszer kiépítése emberek milliói számára biztosíthatna energiatárolást.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-03-20

Szerző:

Hell

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Európában a téli hónapokban délen főként napenergiára, északon pedig szélenergiára támaszkodnak a zöld energiatermelésben, utóbbi régiókban a napenergia elérhetősége ilyenkor gyenge. A megújuló energiaforrások megbízható ellátásához nagyméretű, hosszú távú energiatárolási megoldásokra van szükség, különösen a gyenge termelésű időszakok, így a hideg hónapok áthidalásához. A szivattyús tárolós vízenergia (PHES) hatékony, környezetkímélő és hosszú távú megoldást kínálhat erre, miközben minimális föld- és vízterületet igényel, és nincs hozzá szükség további gátakra. Erről ír a PV Magazine felületén Ricardo Rüther, a Universidade Federal de Santa Catarina munkatársa és Andrew Blakers, a The Australian National University szakértője. A PHES a világ hosszú távú energiatárolásának 95 százalékáért felel, míg az akkumulátorok rövid távú, nagy teljesítményű tárolásra alkalmasak. Egy vonatkozó atlasz 820 ezer potenciális telephelyet azonosított világszerte, ezek összesített tárolási kapacitása 86 millió GWh , ami 2000 milliárd elektromosjármű-akkumulátor kapacitásának felel meg. Európában több mint 6000 prémium kategóriás PHES-hely található, amelyek együttes tárolási kapacitása 1100 TWh, ez a teljesen villamosított kontinens szükségleteinek negyvenszerese. A prémium PHES-telepek nagy vízmagassággal (legalább 500 m), kis térfogatú gátakkal, rövid nyomásalagutakkal és nagy (minimum 40 GWh) tárolókapacitással rendelkeznek.

A beruházási költség 8-25 amerikai dollár/kWh között mozog. Az ausztrál Snowy 2.0 projekt 12 milliárd ausztrál dollárból épült fel, ez 350 GWh tárolásra alkalmas, átszámítva tehát 22 USD/kWh költségről van szó. Ez hosszú távon sokkal olcsóbb, mint az akkumulátorok alkalmazása.

A tiszta hidrogén hosszú távú energiatárolási képességeit is vizsgálják, de itt a hatásfok alacsony, a költségek pedig magasabbak. Ugyanakkor a zöld hidrogén az ipari felhasználásban, például a szintetikus üzemanyagok előállításában, kulcsszerepet játszhat. A kutatók szerint az európai, megújuló energiával foglalkozó tanulmányok gyakran figyelmen kívül hagyják a PHES-t téves feltételezések miatt, ezek közé tartozik, hogy kevés a megfelelő helyszín, nagy területeket kell elárasztani, valamint magasak a költségek. Valójában a legtöbb PHES-projekt nem igényel új gátakat, és számos folyón kívüli helyszín rendelkezésre áll. A kontinensen különösen Norvégia, az Alpok, illetve a déli régiók lehetnek alkalmasak. Egyetlen 5000 GWh kapacitású PHES-telephely elegendő lenne 100 millió ember energiaellátásához, miközben földhasználata 100-szor kisebb, mint a napelemparkoké, és 20-szor kisebb, mint 100 millió elektromos autó parkolóhely-igénye.

Európa teljes PHES-beruházása a becslések alapján 100 milliárd euróba kerülne, ami fejenként 1000 eurót jelent egy 100 éves élettartamú rendszerért cserébe. A vízigény minimális, mivel a víz folyamatosan kering a tározók között, és csak kis mennyiségű utánpótlásra van szükség a párolgás pótlására. A környezeti hatás emellett meglehetősen alacsony. A kutatók úgy vélik, hogy a hosszú távon használt PHES, illetve a rövid távú akkumulátorok kombinációja jelentheti a megoldást az energiatárolásban.

Kép: Sirbatch, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0

Kapcsolódó tartalom:energiatárolás energiatároló energiatároló-rendszer

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Tovább olvasom