Zöld Energia
Energiaügyi Minisztérium: csökkentheti a piaci áramárakat, ha többet tudunk a háztartási naperőművek termeléséről
A legkisebb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már meghaladja a legnagyobb hazai erőművekét. Termelésükről azonban senki nem rendelkezik pontos adattal, pedig a több információ alacsonyabb piaci árakhoz vezethetne – vetette fel csütörtökin kiadott elemzésében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Mint hozzátették, a nagyobb kiszámíthatóságra az ellátás biztonsága érdekében is nagy szükség lenne. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri rendszereik hatékonyabb üzemeltetésében. A minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy bizalomerősítő lépésként az ágazati törvény folyamatban lévő módosítása a korábban tervezettnél fél évvel később vezetheti be az adatszolgáltatási kötelezettséget a meglévő rendszerekre, még többek számára biztosítva mentességeket. A társadalmi és szakmai egyeztetések eredménye alapján a már működő napelemek üzemeltetőit emiatt semmiféle fejlesztési, működtetési többletköltség nem terhelheti.
A zöldenergia fokozott hasznosítása alapvető jelentőségű feladat a klímavédelmi törekvések valóra váltásán túl a nemzeti energiaszuverenitás megerősítésében is. A hazai adottságok miatt legfontosabb megújuló energiaforrás, a napenergia az eddigi lendületes növekedést folytatva még meghatározóbbá válhat a jövőben. A korábbi 2030-as célszámot a naperőművek összes beépített teljesítményében már idén elértük, ötödével meg is haladtuk. A jelenleg mintegy 7400 megawattnyi kapacitás több mint harmadát a háztartási méretű kiserőművek adják. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a következő évtized elejére 12 ezer megawattra nőhet az ipari és lakossági napelemes rendszerek összteljesítménye Magyarországon. A villamosenergia-rendszerben az üzembiztonság megtartása érdekében minden időpillanatban biztosítani kell az elfogyasztott és a megtermelt áram egyensúlyát. Míg egy hagyományos erőmű teljesítménye pontosan ismert, tervezhető és szabályozható, addig az időjárásfüggő megújulók esetében nagymértékű a kiszámíthatatlanság. A mindenkori kereslet és kínálat kiegyensúlyozása költséges és összetett feladat. Ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára, megnöveli a piaci áramárakat – ismertette a minisztérium.
Megismételték: ma még senki nem rendelkezik megbízható adattal a naperőművel rendelkező háztartások termeléséről és fogyasztásáról. Még az okos mérőórák is csak a termelés és a fogyasztás különbségét képesek megmutatni, amiből nem derül ki, hogy a napelemes felhasználó azért táplál-e fel a hálózatra, mert éppen kevesebbet áramot használ, vagy azért, mert pillanatnyilag többet állít elő. Az egyensúly fenntartásához, a piaci árak alacsonyabb szintre szorításához tényleges termelési adatokra van szükség – hangsúlyozták. Magyarország komoly sikereket ért el a zöld átállásban, a tiszta energiatermelés bővítésében. A háztartási méretű naperőművek megfelelő működése minden magyar közös ügye és alapvető érdeke. Az Energiaügyi Minisztérium a lakossági naperőmű tulajdonosok együttműködését kéri a lendületesen növekvő kapacitások hatékonyabb rendszerbe illesztése érdekében. Ismertették: a tárca előterjesztése alapján a villamos energiáról szóló törvény kapcsolódó módosításával jelenlegi ülésszakán foglalkozik az Országgyűlés. A tervezet társadalmi egyeztetésére beérkezett észrevételek alapján az új adatszolgáltatási kötelezettség szűkebb kört érint, bevezetése későbbre tolódik. A 2025. július 1-je után beérkező új csatlakozási igények alapján már csak hálózati csatlakozással rendelkező inverterrel felszerelt naperőművek épülhetnek majd.
A jövő július elején már működő napelemes rendszerek tulajdonosainak 2025. július elsejétől, az akkorra már beadott csatlakozási igénnyel rendelkezőknek pedig az üzembe helyezéstől kell termelési adatot szolgáltatniuk. E kötelezettség azonban kizárólag azokra vonatkozik, akik internetkapcsolattal rendelkeznek, és már most, vagy a telepítést követően egyébként is nyomon tudják követni erőművük termelését. Kiemelték, hogy a jogszabály sem invertercserét, sem internet csatlakoztatást nem fog előírni feltételként, semmiféle új fejlesztési kötelezettséget, pénzügyi terhet nem ró tehát a már működő rendszerek üzemeltetőire, nekik kizárólag inverterük egyedi azonosító számát kell majd átadniuk. Az inverterekből származó adatokat csak a törvényben erre feljogosítottak, kizárólag meghatározott célokra, feladataik ellátásához használhatják majd fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felügyelete mellett. A párhuzamosan zajló szabályozási munka akár már 2026-tól pénzügyi ösztönzőkkel teheti érdekeltté a családokat napelemes termelésük és áramfogyasztásuk tudatosabb összehangolásában – közölte az EM.
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
