Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Enerhoatom: visszakapcsolták az orosz támadások miatt leállt energiablokkot a zaporizzsjai atomerőműben

Újra rákapcsolták az ukrán elektromos hálózatra a zaporizzsjai atomerőműnek azt az energiablokkját, amely csütörtökön kapcsolódott le az orosz csapatok ágyúzása miatt – közölte az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Létrehozva:

|

“A zaporizzsjai atomerőmű 5-ös számú erőművi blokkja, amely tegnap az orosz megszálló erők újabb aknavetős támadása következtében lekapcsolt, 13 óra 10 perckor csatlakozott az elektromos hálózathoz, és fokozatosan növekszik a teljesítménye” – írta az Enerhoatom. Jelentése szerint az atomerőműben jelenleg két blokk üzemel, amelyek Ukrajna szükségleteire termelnek áramot. A berendezések és a biztonsági rendszerek működésével kapcsolatban nincs az ukrán vállalatnak információja – tették hozzá. Az Enerhoatom csütörtökön közölte, hogy helyi idő szerint 4 óra 57 perckor az orosz erők újabb aknavetős támadása következtében az atomerőműben működésbe lépett a veszélyhelyzeti védelmi rendszer, és az üzemelő 5-ös energiablokk leállt. Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az orosz erők cselekményei miatt kiképzés indult a sugárbetegek kezelésére, és már külön egészségügyi osztályt is nyitottak az ilyen betegek fogadására. “Gyakorlatsorozat indult a speciális szolgálatok képességeinek tesztelésére. Mára az egyik egészségügyi intézménybe harmincágyas, átalakított osztályt telepítettek a sugársérült betegek fogadására. Ha szükséges, lehetőség van több ágy elhelyezésére is” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy nemzetközi partnerek segítenek a megyei egészségügyi ellátás javításában.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy Herszon megyében megsemmisítettek egy orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet. A parancsnokság hírt adott továbbá 37 orosz katona, három harckocsi, négy tarack, egy Grad rakéta-sorozatvető, tíz darab páncélozott jármű és lőszerek megsemmisüléséről a Herszon megyében lévő Beriszlav térségében. Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajiszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz csapatok a frontvonal teljes hosszán hajtottak végre támadásokat, amelyek nem jártak sikerrel. Különösen a Donyeck megyei Bahmut térségét érte heves támadás. Az ukrán erők visszaverték a támadásaikat Szoledar, Bahmutszke és Veszela Dolina településeknél, a csecsen alakulatok előrenyomulását pedig Zajceve és Majorszk irányában állították meg az ukrán csapatok.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák