Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Enerhoatom: visszakapcsolták az orosz támadások miatt leállt energiablokkot a zaporizzsjai atomerőműben

Újra rákapcsolták az ukrán elektromos hálózatra a zaporizzsjai atomerőműnek azt az energiablokkját, amely csütörtökön kapcsolódott le az orosz csapatok ágyúzása miatt – közölte az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Létrehozva:

|

“A zaporizzsjai atomerőmű 5-ös számú erőművi blokkja, amely tegnap az orosz megszálló erők újabb aknavetős támadása következtében lekapcsolt, 13 óra 10 perckor csatlakozott az elektromos hálózathoz, és fokozatosan növekszik a teljesítménye” – írta az Enerhoatom. Jelentése szerint az atomerőműben jelenleg két blokk üzemel, amelyek Ukrajna szükségleteire termelnek áramot. A berendezések és a biztonsági rendszerek működésével kapcsolatban nincs az ukrán vállalatnak információja – tették hozzá. Az Enerhoatom csütörtökön közölte, hogy helyi idő szerint 4 óra 57 perckor az orosz erők újabb aknavetős támadása következtében az atomerőműben működésbe lépett a veszélyhelyzeti védelmi rendszer, és az üzemelő 5-ös energiablokk leállt. Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó közölte, hogy a régióban az orosz erők cselekményei miatt kiképzés indult a sugárbetegek kezelésére, és már külön egészségügyi osztályt is nyitottak az ilyen betegek fogadására. “Gyakorlatsorozat indult a speciális szolgálatok képességeinek tesztelésére. Mára az egyik egészségügyi intézménybe harmincágyas, átalakított osztályt telepítettek a sugársérült betegek fogadására. Ha szükséges, lehetőség van több ágy elhelyezésére is” – fejtette ki a kormányzó. Hozzátette, hogy nemzetközi partnerek segítenek a megyei egészségügyi ellátás javításában.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy Herszon megyében megsemmisítettek egy orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet. A parancsnokság hírt adott továbbá 37 orosz katona, három harckocsi, négy tarack, egy Grad rakéta-sorozatvető, tíz darab páncélozott jármű és lőszerek megsemmisüléséről a Herszon megyében lévő Beriszlav térségében. Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajiszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz csapatok a frontvonal teljes hosszán hajtottak végre támadásokat, amelyek nem jártak sikerrel. Különösen a Donyeck megyei Bahmut térségét érte heves támadás. Az ukrán erők visszaverték a támadásaikat Szoledar, Bahmutszke és Veszela Dolina településeknél, a csecsen alakulatok előrenyomulását pedig Zajceve és Majorszk irányában állították meg az ukrán csapatok.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.

Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.

Advertisement

Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.

A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák