Zöldinfó

ENSZ: csökkenni fog az elérhető víz mennyisége

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-04-15

Szerző:

Hell

Bár 2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog az elérhető víz mennyisége.

Fokozottan jelentkezik ez a fejlődő országokban, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a Víz Világtanáccsal (WWC) közösen kidolgozott állásfoglalása.

Az „Egy víz- és élelmiszer-ellátási problémák nélküli jövő felé” című anyag olyan kormányzati intézkedéseket és köz- és magán-beruházásokat tartana fontosnak, melyek garantálják a növénytermesztés és állattenyésztés megfelelő szintjét – a vízkészletek károsítása nélkül.

„Élelmiszer- és vízellátásunk elképzelhetetlenek egymás nélkül. Meggyőződésünk, hogy a helyi igényeknek megfelelő megoldások és a helyes beruházások révén a világ vezetői képesek lesznek megőrizni vizeinket a szükséges mennyiségben és minőségben, hogy az élelmiszerellátás 2050-ben, és azután se jelentsen problémát,” mondta a WWC elnöke Benedito Braga az elemzés megjelenése kapcsán a 7. Víz Világfórumon a Dél-Koreában.

„Napjaink felgyorsult világában a megfelelő, biztonságos és tápláló élelmiszerek biztosítása fenntartható és kiegyensúlyozott módon elsődleges feladatunk. A víz, egy semmi mással nem pótolható komponens ebben a törekvésben, már eleve komoly terhelésnek van kitéve a széleskörű felhasználói kör miatt, amit tovább tetőz a nem megfelelő szabályozói háttér és a beruházások hiánya,” erősítette meg a FAO főtitkár-helyettese Maria Helena Semedo.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:Ensz ivóvíz UN vízhiány WWC

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom