Zöld Energia
Európa figyelme Budapestre szegeződik: hazánk rendezi a következő geotermikus kongresszust
Magyarország rendezheti meg Európa legjelentősebb geotermikus találkozóját 2028-ban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budapest ad otthont az Európai Geotermikus Kongresszus soron következő, 2028-as ülésének – jelentették be csütörtökön, a háromévente esedékes nívós konferencia idei zárónapján, Zürichben. A helyszínválasztás Magyarország elért eredményeinek és kimagasló elköteleződésének elismerése is, hiszen hazánk az első öt európai ország közé tartozik a földhő hasznosításban – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Geotermikus Kongresszus (EGC) több mint 1200 résztvevővel a legnagyobb európai geotermikus tudományos konferencia és ipari expo. A szakpolitikai, piaci és akadémiai területek képviselői a legújabb innovációk, tudományos és ipari fejlesztések megvitatása és kapcsolatépítés céljából találkoznak. A kongresszust jelenlegi formájában először 1999-ben rendezték meg, a 2003-ban Szegeden tartott második alkalom után huszonöt évvel tér vissza Magyarországra.
Budapest mellett az EGC 2028 házigazdájának szerepéért öt másik európai pályázó – Dublin, Glasgow, Hága, Porto és Szófia – volt versenyben. A pályázatokat a kongresszus szervezésében is közreműködő, a teljes európai szektort lefedő Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) vezetősége bírálta el. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Bányászati Szövetség alkotta konzorcium a legmagasabb elérhető pontszámmal nyerte el a rendezés lehetőségét. A döntéshozatalkor a pályázatot egységesen támogató hazai geotermikus szektor, a nemzeti földhőpiac jelenlegi helyzete és kilátásai, a további fejlődés magas fokú kormányzati, szakpolitikai támogatása is Magyarország mellett szólt – ismertették a közleményben.
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára elmondta: “a geotermikus energia hatékony és környezetkímélő felhasználását a hazai zöldgazdaság húzóerejévé kívánjuk tenni. Tavaly ennek érdekében alkottuk meg a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Az uniós elnökségi félévünkben magyar kezdeményezésre először készült európai szintű akcióterv a geotermikus energia hasznosításának felgyorsítására. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden korábbinál több forrást biztosítunk a földhő térnyerésének elősegítésére. Magyarország tehát nemcsak eddigi sikerei, hanem biztató jövője miatt is alkalmas helyszín a nemzetközi erőfeszítések összehangolását, a jó tapasztalatok megosztását szolgáló EGC 2028 megrendezésére.”
Gonda Bence, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese a bejelentés után kiemelte: “az energiaválságra adott válaszként kialakított magyar geotermikus stratégiai keretrendszer, azaz az egyszerűsített engedélyeztetési eljárás, az állami szerepvállalás a pénzügyi és földtani kockázatcsökkentésben és a piaci-akadémiai-állami szereplők közti partnerség erősítése nemzetközileg is példaértékű alapot teremtett a hazai földhő hasznosítás újabb felfuttatására. A kongresszus megrendezésével célunk nemcsak Budapest és Magyarország, hanem a teljes közép-európai régió képviselete. Emellett platformot kívánunk nyújtani a következő évtizedet meghatározó szakpolitikai irányok és döntések megvitatására, megerősítve az európai geotermia jövőjét.”
Magyarország már most a régió vezető országának számít a mintegy 1,1 gigawatt (GW) beépített geotermikus teljesítménnyel. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján a geotermikus fejlesztéseknek köszönhetően 2035-ig összesen akár több mint egymilliárd köbméter földgáz kiváltása is megvalósulhat. Az engedélyezési rendszer megújításának és a pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően további gyors ütemű bővülésre lehet számítani. Az előttünk álló időszakban a települési és távfűtési kapacitás a duplájára, az áramtermelő képesség a tíz-húszszorosára nőhet. A 2028-as budapesti kongresszus lehetőséget teremt az első eredmények összegzésére, bemutatására, emellett Magyarország régiós és európai szerepének erősítését, a hazai vállalatok nemzetközi piacra lépésének felgyorsítását, a magyar kutatók eredményeinek megismertetését is szolgálja – írták a közleményben.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
