Zöld Energia
Európa legősibb falvát kutatja a napelemes hajó
Régészeti misszió kezdődött a világ legnagyobb napelemes hajóján, melynek első útja a Föld megkerülése volt. A világ legnagyobb, kizárólag napelem meghajtású hajóján, a Turnanor PlanetSolaron tegnap megkezdődött az újabb kutatómunka. A Terra Submerse elnevezésű víz alatti régészeti misszió keretében a katamarán 31 méter mélyre merül, az ismert görög lelőhely: a Franchthi-barlang mellett egy tengerszint alá került település nyomait kutatva.
“A barlangot folyamatosan lakták körülbelül 35 ezer éven keresztül az őskőkortól az újkőkorig, és jó okunk van feltételezni, hogy a neolitikum vége felé lakói valahol a közelben, ma már víz alá került vidéken telepedtek meg. Ha a falujukat megtaláljuk, Görögország és Európa egyik legősibb települését tárjuk fel – mondta el a kutatás vezetője, a genfi egyetem tudósa, Julien Beck.
Svájci és görög szakemberek közösen végeznek geofizikai méréseket, a régészek pedig a feltáráson dolgoznak. A küldetés a tervek szerint egy hónapig tart majd. A katamarán július végén érkezett meg Görögország partjaihoz. A száz tonnás hajó energiaellátásáról egy 537 négyzetméternyi, visszahúzható napelem gondoskodik. A felvett energiával a katamarán maximális sebessége óránként huszonhat kilométer, átlagsebessége óránként 10 kilométer. A négyfős személyzet mellett hatvan fő befogadására alkalmas a hajótest, a teljesen kinyitott napelemekkel pedig akár kétszáz ember is elférhet a fedélzeten.
A 35 méter hosszú, és 23 méter széles PlanetSolar jelenleg a világ legnagyobb, kizárólag napenergiát használó hajója, amely a napelemes hajók közt elsőként kerülte meg a földet 584 nap alatt. A bravúros teljesítmény után néhány műszaki átalakítást végeztek a katamaránon a franciaországi La Ciota kikötőben, hogy aztán megkezdhesse tudományos célokat szolgáló útját.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés