Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Évente milliókat takarítanak meg a rezsiszámlán! Hogyan csináljak?

Létrehozva:

|

Mióta bejelentették a rezsicsökkentés részleges eltörlését, roham indult a napelemekért és a kazánokért – nem véletlenül.

Az ATV-n futó Heti Napló stábja a rezsiárak növekedése miatt felfutó napelemes és kazános beruházásokat mutatta be. Az adásban annak jártak utána, hogy miként zajlanak az ilyen projektek, illetve hogy mennyiben változott a megtérülés az utóbbi időkben. Összességében elmondható, hogy a napelemek telepítése és a kazáncsere nem olcsó mulatság. A rezsicsökkentés részleges eltörlése után, az elszálló számlák hatására mégis sok család dönt most úgy, hogy önerőből, hitelből vagy valamilyen támogatás keretében belevág a projektekbe. Berecz Péter riporter egy budapesti családi háznál zajló telepítéshez látogatott ki augusztus 18-án. Morky Tamás, a Tiszta Energiák Kft. ügyvezetője elárulta, ha most keresi meg őket egy ügyfél, idénre már nem tudják befejezni a kivitelezést, olyan szintű az érdeklődés.

A leterheltség az egész piacot érinti, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja a nagykereskedelmi készlethiány és a lassú központi engedélyeztetés. A rezsi növekedése miatt sokaknak mégis megéri a beruházás. Ha az ember egy napelemes rendszer mellett dönt, a napelemes cég elsőként arra lesz kíváncsi, hogy mennyi az az éves kilowattóra-fogyasztás, amelyet az erőművel akarnak kiváltani.

Advertisement

A panelek számát és az invertert is ehhez igazítják, majd a tetőre és a mérőhelyre vonatkozó kérdések jönnek. Előfordulhat, hogy utóbbiak esetében megelőző átalakítások szükségesek. A beruházás ára 2 millió forinttól 10 millió forintig terjedhet. Meglepő lehet, de minél nagyobb a telepített rendszer, a végén annál többet spórolhatunk, hiszen a nagyobb fogyasztás esetében kisebb a rezsicsökkentett rész aránya. Morky Tamás szerint jelenleg nagyjából 6-7 éves megtérüléssel lehet számolni.

A stáb egy, a rezsicsökkentés átalakítása előtt, az otthonfejlesztési program segítségével napelemet telepítő családhoz is kilátogatott. A projekt befejezését követően, a támogatás keretében utóbb a beruházás árának 50 százalékát kapta vissza a család. A többgenerációs házban eredetileg 10 éves megtérüléssel számoltak, a rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntés óta viszont 3,5, legfeljebb 4 évre mérséklődött a megtérülés. Egy másik, szintén nagy kertes házban élő családnál a korábbi 6 év szintén 3-4 évre csökkent. Utóbbi háztartásban ahol lehet, besegítenek a telepítésbe, ily módon mintegy 1 millió forintot tudtak megspórolni a beruházáson.

Advertisement

Óriási a kapkodás

A stáb egy kondenzációs kazán beépítését is megnézte, melyet Szabó Sándor, a Budapesti Gázszerviz Kft. tulajdonosa, youtuber nevén Gázkazán Sanyi csapata végez. Az érintett család szintén a rezsicsökkentés kapcsán döntött a korszerűbb berendezés mellett, az új kazánnal akár a fogyasztás 30-40 százalékát is megspórolhatják. A várakozási idő kazáncsere esetén is jelentős, igaz, a helyzet jobb, mint a napelemek esetében. Szabó Sándor szerint két hónapos határidőt vállalnak, a leterheltség akkor kezdődött, amikor mindenki pánikszerűen elkezdett kazánt cserélni. A legnagyobb kereslet a leginkább biztonságos és legnagyobb spórolást eredményező kondenzációs kazán után van, de sokan a fatüzelésű berendezések iránt is érdeklődnek. Előbbi esetében az ár korábban 5 év alatt térült meg, ma már sokkal gyorsabban.
Azt sokan nem tudják, hogy kazáncserekor általában kéménycsere is szükséges. Az utóbbi időkben, a kapkodásban sokan nem éppen körültekintően vágnak bele a fejlesztésekbe, ezek megkezdése előtt mindenképp érdemes szakemberrel egyeztetni.

Advertisement

Ausztriában siker, itthon tiltott

Végezetül a hazánkat leszámítva egész Európai Unióban engedélyezett, úgynevezett erkély- vagy korlátnapelemek helyzetét is bemutatták. Ezen rendszerek előnye, hogy olcsók, inverter nélkül működnek, és egyszerűen, szakértelem nélkül is telepíthetőek. Termelésük azonban nem jelentős, az ilyen eszközök inkább besegíteni tudnak a háztartás áramellátásába.

Advertisement

Az erkélynapelemek Ausztriában és Németországban óriási sikernek számítanak – előbbi helyen maximum 800, utóbbi országban pedig legfeljebb 600 wattos eszközöket engedélyeznek. Az ilyen termékek használata itthon ugyanakkor illegális. Az okokat kutatva Berecz Péter az MVM-et, az E.ON-nak és a kormánynak is írt levelet, érdemleges választ azonban nem kapott. Az biztos, hogy ha valaki erkélynapelemet kezd el használni, a szolgáltató előbb figyelmezteti az érintettet, majd lekapcsolják a hálózatról.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák