Zöld Energia
Évente milliókat takarítanak meg a rezsiszámlán! Hogyan csináljak?
Mióta bejelentették a rezsicsökkentés részleges eltörlését, roham indult a napelemekért és a kazánokért – nem véletlenül.
Az ATV-n futó Heti Napló stábja a rezsiárak növekedése miatt felfutó napelemes és kazános beruházásokat mutatta be. Az adásban annak jártak utána, hogy miként zajlanak az ilyen projektek, illetve hogy mennyiben változott a megtérülés az utóbbi időkben. Összességében elmondható, hogy a napelemek telepítése és a kazáncsere nem olcsó mulatság. A rezsicsökkentés részleges eltörlése után, az elszálló számlák hatására mégis sok család dönt most úgy, hogy önerőből, hitelből vagy valamilyen támogatás keretében belevág a projektekbe. Berecz Péter riporter egy budapesti családi háznál zajló telepítéshez látogatott ki augusztus 18-án. Morky Tamás, a Tiszta Energiák Kft. ügyvezetője elárulta, ha most keresi meg őket egy ügyfél, idénre már nem tudják befejezni a kivitelezést, olyan szintű az érdeklődés.
A leterheltség az egész piacot érinti, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja a nagykereskedelmi készlethiány és a lassú központi engedélyeztetés. A rezsi növekedése miatt sokaknak mégis megéri a beruházás. Ha az ember egy napelemes rendszer mellett dönt, a napelemes cég elsőként arra lesz kíváncsi, hogy mennyi az az éves kilowattóra-fogyasztás, amelyet az erőművel akarnak kiváltani.
A panelek számát és az invertert is ehhez igazítják, majd a tetőre és a mérőhelyre vonatkozó kérdések jönnek. Előfordulhat, hogy utóbbiak esetében megelőző átalakítások szükségesek. A beruházás ára 2 millió forinttól 10 millió forintig terjedhet. Meglepő lehet, de minél nagyobb a telepített rendszer, a végén annál többet spórolhatunk, hiszen a nagyobb fogyasztás esetében kisebb a rezsicsökkentett rész aránya. Morky Tamás szerint jelenleg nagyjából 6-7 éves megtérüléssel lehet számolni.
A stáb egy, a rezsicsökkentés átalakítása előtt, az otthonfejlesztési program segítségével napelemet telepítő családhoz is kilátogatott. A projekt befejezését követően, a támogatás keretében utóbb a beruházás árának 50 százalékát kapta vissza a család. A többgenerációs házban eredetileg 10 éves megtérüléssel számoltak, a rezsicsökkentéssel kapcsolatos döntés óta viszont 3,5, legfeljebb 4 évre mérséklődött a megtérülés. Egy másik, szintén nagy kertes házban élő családnál a korábbi 6 év szintén 3-4 évre csökkent. Utóbbi háztartásban ahol lehet, besegítenek a telepítésbe, ily módon mintegy 1 millió forintot tudtak megspórolni a beruházáson.
Óriási a kapkodás
A stáb egy kondenzációs kazán beépítését is megnézte, melyet Szabó Sándor, a Budapesti Gázszerviz Kft. tulajdonosa, youtuber nevén Gázkazán Sanyi csapata végez. Az érintett család szintén a rezsicsökkentés kapcsán döntött a korszerűbb berendezés mellett, az új kazánnal akár a fogyasztás 30-40 százalékát is megspórolhatják. A várakozási idő kazáncsere esetén is jelentős, igaz, a helyzet jobb, mint a napelemek esetében. Szabó Sándor szerint két hónapos határidőt vállalnak, a leterheltség akkor kezdődött, amikor mindenki pánikszerűen elkezdett kazánt cserélni. A legnagyobb kereslet a leginkább biztonságos és legnagyobb spórolást eredményező kondenzációs kazán után van, de sokan a fatüzelésű berendezések iránt is érdeklődnek. Előbbi esetében az ár korábban 5 év alatt térült meg, ma már sokkal gyorsabban.
Azt sokan nem tudják, hogy kazáncserekor általában kéménycsere is szükséges. Az utóbbi időkben, a kapkodásban sokan nem éppen körültekintően vágnak bele a fejlesztésekbe, ezek megkezdése előtt mindenképp érdemes szakemberrel egyeztetni.
Ausztriában siker, itthon tiltott
Végezetül a hazánkat leszámítva egész Európai Unióban engedélyezett, úgynevezett erkély- vagy korlátnapelemek helyzetét is bemutatták. Ezen rendszerek előnye, hogy olcsók, inverter nélkül működnek, és egyszerűen, szakértelem nélkül is telepíthetőek. Termelésük azonban nem jelentős, az ilyen eszközök inkább besegíteni tudnak a háztartás áramellátásába.
Az erkélynapelemek Ausztriában és Németországban óriási sikernek számítanak – előbbi helyen maximum 800, utóbbi országban pedig legfeljebb 600 wattos eszközöket engedélyeznek. Az ilyen termékek használata itthon ugyanakkor illegális. Az okokat kutatva Berecz Péter az MVM-et, az E.ON-nak és a kormánynak is írt levelet, érdemleges választ azonban nem kapott. Az biztos, hogy ha valaki erkélynapelemet kezd el használni, a szolgáltató előbb figyelmezteti az érintettet, majd lekapcsolják a hálózatról.
Zöld Energia
IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene
Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.
Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.
A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.
A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.
A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).
A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.
Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
