Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évszázadokon át állták a klímaváltozást a grönlandi vikingek

Létrehozva:

|

A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.

A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így képtelenek voltak pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára maradt – olvasható a ScienceNordic hírportálon.

Kétszáz éven át kitartottak
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan “eltűntek” Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója, Christian Koch Madsen vizsgálatai szerint a telepesek még csaknem kétszáz éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.

Christian Koch Madsen a túlélést elősegítő körülményeket sorolva rámutatott, hogy a vikingkolónia sokkal kisebb volt, mint feltételezték: nem 6000, hanem csupán 2500 ember élt Grönlandon, a kis farmok nagy távolságra voltak egymástól, és a földművesek, állattartók ügyesen kihasználták a természet kínálta lehetőségeket.

Advertisement

“A közhiedelemmel ellentétben a vikingek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A zord időjárás hatására a legkijjebb lévő farmokat elhagyták, a népesség a nagyobb településeken összpontosult, ez lehetővé tette a készletek és az emberi erőforrások koncentrálását. A központosítás azonban növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket” – vázolta a folyamatokat a kutató.

Fókát ettek
A földművelés és állattartás ellehetetlenülésével a halászat vált a fő megélhetési forrásává, a kései grönlandi vikingek táplálékának 80 százalékát a fókák adták. Nem lehet tudni, hogy 200 év után végül miért tűnt el a vikingek grönlandi kolóniája. A dán kutató szerint ezért a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összjátéka okolható. “Bizonyos viszont, hogy sokkal tovább kitartottak, mint eddig hittük” – mutatott rá Christian Koch Madsen.

Advertisement

“Mindeddig rejtély volt, hogy miért tűntek el oly hirtelen Grönlandról a vikingek. A dán kutatás bebizonyította, hogy a feltételezésekkel ellentétben jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez” – hangsúlyozta Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem régészprofesszora, aki az archeológia szempontjából áttörésnek nevezte a tanulmányt.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Hiába volt nálunk hideg, a Föld tovább forrósodik

Itt a friss globális hőtérkép: kivétel volt a hazai hideg május, bolygónk rendületlenül melegszik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb – írja a alternativenergia.hu. Európában markáns kelet–nyugati különbség alakult ki: míg Magyarországon és keletebbre szokatlanul hűvös volt az idő, addig Nyugat-Európa több pontján – például Izlandon és a Brit-szigeteken – rekordmeleget tapasztaltak. Globálisan a Föld 7%-án dőlt meg a májusi melegrekord. Mindez jól látszik az amerikai Környezeti Információs Központ (National Centers for Environmental Information, NCEI) által most közzétett térképen, mely a 2025 májusában észlelt hőmérsékleti eltéréseket mutatja az 1991–2020-as klímaátlaghoz képest. Hazánkban tehát a május nagyjából 2 °C-kal volt hűvösebb a klímaátlagnál, ami ugyan nem egyedülálló (2019 és 2021 között is hasonlóan hideg volt), de ettől még figyelemre méltó egy melegedő éghajlatban. Ennek a meglepő jelenségnek is a globális klímaváltozás és az északi félteke ún. magaslégköri poláris örvényének gyengülése az egyik lehetséges okozója.Adatok forrása: HungaroMet. Szerkesztés: Szabó Péter (ELTE, Meteorológiai Tanszék)
Adatok forrása: HungaroMet. 

Az évszakok hazánkban nem tűntek el, de hosszuk átalakult: a Kis Annával és Pongrácz Ritával készült közös elemzésünk szerint tavaszaink és nyaraink átlagosan 25-25 nappal lettek hosszabbak a ’70-es évek óta, míg a tél hossza jelentősen lecsökkent, az ősz érdemben nem változott.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák