Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez a cég kövek segítségével raktározza el az energiát

A Brenmiller komoly sikereket ért el megközelítésével, az elmúlt időszakban több komoly partnert is talált magának.

Létrehozva:

|

Az izraeli Brenmiller vállalat egy 4-5 GW-os gyártósor elindítását tervezi a termikus energiatároló rendszereihez – számol be a PV Magazine. A cég rendszerei zúzott kőzetanyagot használnak a hő megtartására, amelyet gőz, forró víz vagy forró levegő formájában tudnak kibocsátani.

A termikus alapú energiatárolásban komoly lehetőségek rejlenek, az ilyen megoldások hozzájárulhatnak a globális hő- és villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítéséhez. Bár a technológia az utóbbi időkben vonzotta a finanszírozást, a megoldást nagyrészt nem sikerült jól felskálázni.

A Brenmiller ezen a területen az egyik első olyan vállalat lesz, amely gigawattos nagyságrendű termelést érhet el. „A 4-5 GW-os automatizált gyártósorunkat Dionában egy-két hónapon belül beüzemeljük” – mondta Doron Brenmiller, a cég üzleti vezetője. A projektet az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 millió eurós hitelkeretéből finanszírozták.

Advertisement

A Brenmiller bGen rendszere a hőenergiát percekig, órákig vagy napokig tárolhatja. A hő felhasználható energiatermelésre gőz formájában, vagy forró levegőként és vízként az ipari alkalmazásokhoz. A bGen rendszer állítólag alacsony karbantartási igényű, élettartama több mint 30 év, és mivel jellemzően megújuló energiával működik, fajlagos költsége alacsonyabb, mint a gázé.

Doron Brenmiller szerint a vállalatnak sikerült azonnali partnereket találnia a vegyiparban, a gyógyszeriparban, az élelmiszer- és italgyártásban, valamint a dohányiparban, ezek a szektorok hatalmas mennyiségű hőt használnak el, ami jellemzően energiafogyasztásuk 60-70 százalékát teszi ki. „A cement- és acélipar egy kicsit nagyobb kihívást jelent számunkra, mivel a 150-500 Celsius-fokos tartományban dolgozunk, és ezeknek az ágazatoknak magasabb hőmérsékletre van szükségük az ipari folyamataikhoz” – tette hozzá. A Brenmiller emellett nagy energiaipari partnerekkel is kapcsolatban áll, ez is bizonyítja, hogy komoly az érdeklődés a cég rendszere iránt.

Advertisement

A magas szállítási költségek miatt a vállalat próbál a lokális gyártásra törekedni. A cég már több európai piacon is tárgyalásokat folytat, Spanyolország, Németország, Hollandia és Dánia ebből a szempontból kiemelt jelentőségű, de Brazíliában is épülhet telephely.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák