Zöld Energia
Ez a cég kövek segítségével raktározza el az energiát
A Brenmiller komoly sikereket ért el megközelítésével, az elmúlt időszakban több komoly partnert is talált magának.
Az izraeli Brenmiller vállalat egy 4-5 GW-os gyártósor elindítását tervezi a termikus energiatároló rendszereihez – számol be a PV Magazine. A cég rendszerei zúzott kőzetanyagot használnak a hő megtartására, amelyet gőz, forró víz vagy forró levegő formájában tudnak kibocsátani.
A termikus alapú energiatárolásban komoly lehetőségek rejlenek, az ilyen megoldások hozzájárulhatnak a globális hő- és villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítéséhez. Bár a technológia az utóbbi időkben vonzotta a finanszírozást, a megoldást nagyrészt nem sikerült jól felskálázni.
A Brenmiller ezen a területen az egyik első olyan vállalat lesz, amely gigawattos nagyságrendű termelést érhet el. „A 4-5 GW-os automatizált gyártósorunkat Dionában egy-két hónapon belül beüzemeljük” – mondta Doron Brenmiller, a cég üzleti vezetője. A projektet az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 millió eurós hitelkeretéből finanszírozták.
A Brenmiller bGen rendszere a hőenergiát percekig, órákig vagy napokig tárolhatja. A hő felhasználható energiatermelésre gőz formájában, vagy forró levegőként és vízként az ipari alkalmazásokhoz. A bGen rendszer állítólag alacsony karbantartási igényű, élettartama több mint 30 év, és mivel jellemzően megújuló energiával működik, fajlagos költsége alacsonyabb, mint a gázé.
Doron Brenmiller szerint a vállalatnak sikerült azonnali partnereket találnia a vegyiparban, a gyógyszeriparban, az élelmiszer- és italgyártásban, valamint a dohányiparban, ezek a szektorok hatalmas mennyiségű hőt használnak el, ami jellemzően energiafogyasztásuk 60-70 százalékát teszi ki. „A cement- és acélipar egy kicsit nagyobb kihívást jelent számunkra, mivel a 150-500 Celsius-fokos tartományban dolgozunk, és ezeknek az ágazatoknak magasabb hőmérsékletre van szükségük az ipari folyamataikhoz” – tette hozzá. A Brenmiller emellett nagy energiaipari partnerekkel is kapcsolatban áll, ez is bizonyítja, hogy komoly az érdeklődés a cég rendszere iránt.
A magas szállítási költségek miatt a vállalat próbál a lokális gyártásra törekedni. A cég már több európai piacon is tárgyalásokat folytat, Spanyolország, Németország, Hollandia és Dánia ebből a szempontból kiemelt jelentőségű, de Brazíliában is épülhet telephely.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
