

Zöld Energia
Ez a cég kövek segítségével raktározza el az energiát
A Brenmiller komoly sikereket ért el megközelítésével, az elmúlt időszakban több komoly partnert is talált magának.
Az izraeli Brenmiller vállalat egy 4-5 GW-os gyártósor elindítását tervezi a termikus energiatároló rendszereihez – számol be a PV Magazine. A cég rendszerei zúzott kőzetanyagot használnak a hő megtartására, amelyet gőz, forró víz vagy forró levegő formájában tudnak kibocsátani.
A termikus alapú energiatárolásban komoly lehetőségek rejlenek, az ilyen megoldások hozzájárulhatnak a globális hő- és villamosenergia-termelés szén-dioxid-mentesítéséhez. Bár a technológia az utóbbi időkben vonzotta a finanszírozást, a megoldást nagyrészt nem sikerült jól felskálázni.
A Brenmiller ezen a területen az egyik első olyan vállalat lesz, amely gigawattos nagyságrendű termelést érhet el. „A 4-5 GW-os automatizált gyártósorunkat Dionában egy-két hónapon belül beüzemeljük” – mondta Doron Brenmiller, a cég üzleti vezetője. A projektet az Európai Beruházási Bank (EBB) 7,5 millió eurós hitelkeretéből finanszírozták.
A Brenmiller bGen rendszere a hőenergiát percekig, órákig vagy napokig tárolhatja. A hő felhasználható energiatermelésre gőz formájában, vagy forró levegőként és vízként az ipari alkalmazásokhoz. A bGen rendszer állítólag alacsony karbantartási igényű, élettartama több mint 30 év, és mivel jellemzően megújuló energiával működik, fajlagos költsége alacsonyabb, mint a gázé.
Doron Brenmiller szerint a vállalatnak sikerült azonnali partnereket találnia a vegyiparban, a gyógyszeriparban, az élelmiszer- és italgyártásban, valamint a dohányiparban, ezek a szektorok hatalmas mennyiségű hőt használnak el, ami jellemzően energiafogyasztásuk 60-70 százalékát teszi ki. „A cement- és acélipar egy kicsit nagyobb kihívást jelent számunkra, mivel a 150-500 Celsius-fokos tartományban dolgozunk, és ezeknek az ágazatoknak magasabb hőmérsékletre van szükségük az ipari folyamataikhoz” – tette hozzá. A Brenmiller emellett nagy energiaipari partnerekkel is kapcsolatban áll, ez is bizonyítja, hogy komoly az érdeklődés a cég rendszere iránt.
A magas szállítási költségek miatt a vállalat próbál a lokális gyártásra törekedni. A cég már több európai piacon is tárgyalásokat folytat, Spanyolország, Németország, Hollandia és Dánia ebből a szempontból kiemelt jelentőségű, de Brazíliában is épülhet telephely.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota