Zöld Energia
Ez a napelem tökéletesen belesimul a tetőbe
Az új, észt fejlesztésű napelemek egyik előnye, hogy kisméretű vagy szabálytalan tetővel bíró épületekre is telepíthetőek.
Új, épületbe integrált fotovoltaikus (BIPV) paneleket fejlesztett ki az észt Roofit.Solar – számol be a PV magazine. A termék hasznos szélessége 470 milliméter, és 120, illetve 180 wattos változatban érhető el.
Az Roofit.Solar kifejezetten BIPV-kre szakosodott, új napelemmodul-családja TOPCon (tunnel oxide passivated contact) technológiájú. A Velario Slim termékcsalád két változatban, eltérő teljesítménnyel készült.
A vállalat közleménye szerint a panelek keskeny, 470 milliméteres effektív tetőfedése kisebb a korábbi Velario 550 milliméteres méreténél, de a termék megtartja az eredeti panelek jellegzetes tulajdonságait. A napelemeket diszkrét, skandináv dizájn jellemzi, amelynek célja, hogy bármilyen ingatlanhoz illeszkedjenek anélkül, hogy az esztétikai vonzerő csökkenne. A termék zord időjárási körülményekkel szembeni kivételes szintű ellenállást és az egyszerű 2 az 1-ben telepítési folyamatot biztosít.
A panelek TOPCon cellákat tartalmaznak, amelyek a 120 wattos modell esetében 2×12-es, a 180 wattos termék esetében pedig 2×18-as elrendezésben vannak elhelyezve. Mindkét változat 3,2 milliméteres edzett, alacsony vasalatú elülső üveget és 0,5 milliméteres horganyzott acélt tartalmaz, fekete bevonatú hátlapi lemezzel. A 120 wattos panel 18,6 százalékos, míg a másik 19,3 százalékos hatásfokot ér el.
„Más termékeink már most is kiválóan teljesítenek, ha energiahatékonyságról van szó, de a Velario Slim még több tetőfelület lefedését és még több ingyenes energia előállítását teszi lehetővé” – emelte ki Andres Anijalg vezérigazgató. Mint hozzátette: ez különösen fontos a kisméretű vagy szabálytalan tetők esetében, amelyeknél a megmaradt területek gyakran túl kicsik a nagyobb panelek elhelyezéséhez, ezáltal egyes részeik fedetlenek maradnak.
Mindkét modell hasznos szélessége 470 milliméter, a 180 wattos panel hossza 2044 milliméter, a 120 wattosé pedig 1402. Mindkettő -40 és 85 Celsius-fok között működik, 50 milliméteres szellőzőrést igényel, és akár 25 milliméteres jégesőnek is ellenáll. A vállalat 25 év teljesítmény- és 10 év termékgaranciát vállal.
Kép: Roofit.Solar
Zöld Energia
Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát
A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.
Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.
Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.
A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.
A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
