Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez várható a napelemes hazai piacon! Szakértő válaszolt kérdéseinkre!

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint a napelemstop korábban kivégezte a hazai lakossági piacot.

Létrehozva:

|

Az utóbbi évek egészen hullámvasút-szerűek voltak a hazai napelemes ipart, hol támogatási programok, hol szigorítások segítették, illetve vetették vissza a piacot. Háromrészes sorozatunkban magyarországi ipari érdekeltek segítségével mutatjuk be az elmúlt időszak tapasztalatait, illetve az előttünk álló év kihívásait, lehetőségeit. Sorozatunk ezen epizódjában Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alelnöke segít eligazodni. 2022 őszén a kormány napelemstopot rendelt el: a hálózat elmaradottságára hivatkozva átmenetileg felfüggesztették az új napelemes rendszerek csatlakoztatását. Alternatívaként az új felhasználók számára maradt az otthoni akkumulátorok telepítése, illetve az energia azonnal felhasználása, ám előbbi gazdasági, utóbbi logisztikai okból keveseknek vált járható úttá. 2024. január 1-től aztán a korlátozásokat a hálózat nagy részén feloldották. Szilágyi László szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napelemstop kivégezte a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) lakossági szektorát, a megrendelések a nulla közelébe kerültek. Kivételt egyedül a pályázaton nyertes háztartások megrendelései és a további szektorokban rejlő lehetőségek, így a saját célra termelő erőművek kivitelezése képzett. „Sajnos még mindig sok helyen korlátozzák a visszatáplálást és az ott élők nem kapnak felvilágosítást a tervezett feloldások idejéről, ami további bizonytalanságot eredményez a lakosságban” – teszi hozzá a szakértő.

A piac jelenleg is komoly kihívásokkal küzd, Szilágyi László szerint ebből a szempontból a bruttó elszámolásmértékét érdemes kiemelni, amely az MNNSZ álláspontja szerint aránytalanul és megalapozatlanul alacsony. „Az energiaközösségek létrehozásában a rendszerhasználati díj indokolatlan megemelése további nehézséget okoz” – mondja az AlternativEnergia.hu portálnak a szakember.

Így látják az új otthonfelújítási programot

Advertisement

Mint ismeretes, 2025. január 1-én kezdetét vette a 2026-ig futó Vidéki Otthonfelújítási Program, amelyben az anyagköltségek és a munkadíj között 50-50 százalékban megosztható, legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az 5000 fő alatti településen saját tulajdonú ingatlanban élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő háztartások számára. A pénzt számos felújítási munkálatra, többek között napelem-telepítésre lehet fordítani.

Szilágyi László úgy látja, a lakossági felhasználók részére ez a program az egyetlen reális opció ma a napelemes beruházásra, ezért azt tanácsolja: akinek van lehetősége, pályázzon és telepítsen napelemet. A szakértő a program iparágra gyakorolt hatásait tekintve nem túl optimista, véleménye szerint a lakossági napelemes szektor mérete gyakorlatilag megegyezik a pályázati kiírások mértékével, a hatások pedig egyáltalán nem optimálisak.

Advertisement

Ami a bruttó elszámolást illeti: az MNNSZ a bruttó elszámolást nem tartja ördögtől való elképzelésnek – ahogyan a legtöbb országban is működik –, ám az átállás módjával nem értenek egyet. „Pánikot és bizonytalanságot okozott a jogszabályi környezet és állami kommunikáció, a szakszövetségekkel történő egyeztetések hiánya és a végeredményben a teljesen szakmaiatlan 5 forintos bruttó elszámolás ár. A bruttó elszámolásban nem lenne szabad hátrányosan megkülönböztetni a meglévő napelemes tulajdonosokat és piaci alapú árakat kellene biztosítani a betáplált áramra, nem pedig a rendszerhasználati díj mértékével kijátszani a rendszert” – nyilatkozza lapunknak Szilágyi László.

A szakembert a Magyarországon az utóbbi hónapokban bejelentett aggregátori szolgáltatásokról is kérdeztük. Az ezzel foglalkozó cégek a bruttó elszámolás alá eső HMKE-k esetében a jelenlegi állami vételárnál magasabb áron vásárolják a megtermelt energiát, ezzel teremtve jobb feltételeket a felhasználóknak. „Sajnos ennek a piaci kialakítása is lassú, bizonytalan jogi és működési hátterű, telnek lassan az évek, és nincs még mindig egyértelműen kialakítva a gyakorlati működés, pedig szövetségünk tagjai nagyon építő jelleggel és támogatóan igyekeznek segítséget nyújtani” – foglalta össze az MNNSZ véleményét a szakértő.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák