Az utóbbi évek egészen hullámvasút-szerűek voltak a hazai napelemes ipart, hol támogatási programok, hol szigorítások segítették, illetve vetették vissza a piacot. Háromrészes sorozatunkban magyarországi ipari érdekeltek segítségével mutatjuk be az elmúlt időszak tapasztalatait, illetve az előttünk álló év kihívásait, lehetőségeit. Sorozatunk ezen epizódjában Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alelnöke segít eligazodni. 2022 őszén a kormány napelemstopot rendelt el: a hálózat elmaradottságára hivatkozva átmenetileg felfüggesztették az új napelemes rendszerek csatlakoztatását. Alternatívaként az új felhasználók számára maradt az otthoni akkumulátorok telepítése, illetve az energia azonnal felhasználása, ám előbbi gazdasági, utóbbi logisztikai okból keveseknek vált járható úttá. 2024. január 1-től aztán a korlátozásokat a hálózat nagy részén feloldották. Szilágyi László szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napelemstop kivégezte a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) lakossági szektorát, a megrendelések a nulla közelébe kerültek. Kivételt egyedül a pályázaton nyertes háztartások megrendelései és a további szektorokban rejlő lehetőségek, így a saját célra termelő erőművek kivitelezése képzett. „Sajnos még mindig sok helyen korlátozzák a visszatáplálást és az ott élők nem kapnak felvilágosítást a tervezett feloldások idejéről, ami további bizonytalanságot eredményez a lakosságban” – teszi hozzá a szakértő.

A piac jelenleg is komoly kihívásokkal küzd, Szilágyi László szerint ebből a szempontból a bruttó elszámolásmértékét érdemes kiemelni, amely az MNNSZ álláspontja szerint aránytalanul és megalapozatlanul alacsony. „Az energiaközösségek létrehozásában a rendszerhasználati díj indokolatlan megemelése további nehézséget okoz” – mondja az AlternativEnergia.hu portálnak a szakember.

Így látják az új otthonfelújítási programot

Mint ismeretes, 2025. január 1-én kezdetét vette a 2026-ig futó Vidéki Otthonfelújítási Program, amelyben az anyagköltségek és a munkadíj között 50-50 százalékban megosztható, legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az 5000 fő alatti településen saját tulajdonú ingatlanban élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő háztartások számára. A pénzt számos felújítási munkálatra, többek között napelem-telepítésre lehet fordítani.

Szilágyi László úgy látja, a lakossági felhasználók részére ez a program az egyetlen reális opció ma a napelemes beruházásra, ezért azt tanácsolja: akinek van lehetősége, pályázzon és telepítsen napelemet. A szakértő a program iparágra gyakorolt hatásait tekintve nem túl optimista, véleménye szerint a lakossági napelemes szektor mérete gyakorlatilag megegyezik a pályázati kiírások mértékével, a hatások pedig egyáltalán nem optimálisak.

Ami a bruttó elszámolást illeti: az MNNSZ a bruttó elszámolást nem tartja ördögtől való elképzelésnek – ahogyan a legtöbb országban is működik –, ám az átállás módjával nem értenek egyet. „Pánikot és bizonytalanságot okozott a jogszabályi környezet és állami kommunikáció, a szakszövetségekkel történő egyeztetések hiánya és a végeredményben a teljesen szakmaiatlan 5 forintos bruttó elszámolás ár. A bruttó elszámolásban nem lenne szabad hátrányosan megkülönböztetni a meglévő napelemes tulajdonosokat és piaci alapú árakat kellene biztosítani a betáplált áramra, nem pedig a rendszerhasználati díj mértékével kijátszani a rendszert” – nyilatkozza lapunknak Szilágyi László.

A szakembert a Magyarországon az utóbbi hónapokban bejelentett aggregátori szolgáltatásokról is kérdeztük. Az ezzel foglalkozó cégek a bruttó elszámolás alá eső HMKE-k esetében a jelenlegi állami vételárnál magasabb áron vásárolják a megtermelt energiát, ezzel teremtve jobb feltételeket a felhasználóknak. „Sajnos ennek a piaci kialakítása is lassú, bizonytalan jogi és működési hátterű, telnek lassan az évek, és nincs még mindig egyértelműen kialakítva a gyakorlati működés, pedig szövetségünk tagjai nagyon építő jelleggel és támogatóan igyekeznek segítséget nyújtani” – foglalta össze az MNNSZ véleményét a szakértő.