Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez várható a napelemes hazai piacon! Szakértő válaszolt kérdéseinkre!

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint a napelemstop korábban kivégezte a hazai lakossági piacot.

Létrehozva:

|

Az utóbbi évek egészen hullámvasút-szerűek voltak a hazai napelemes ipart, hol támogatási programok, hol szigorítások segítették, illetve vetették vissza a piacot. Háromrészes sorozatunkban magyarországi ipari érdekeltek segítségével mutatjuk be az elmúlt időszak tapasztalatait, illetve az előttünk álló év kihívásait, lehetőségeit. Sorozatunk ezen epizódjában Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alelnöke segít eligazodni. 2022 őszén a kormány napelemstopot rendelt el: a hálózat elmaradottságára hivatkozva átmenetileg felfüggesztették az új napelemes rendszerek csatlakoztatását. Alternatívaként az új felhasználók számára maradt az otthoni akkumulátorok telepítése, illetve az energia azonnal felhasználása, ám előbbi gazdasági, utóbbi logisztikai okból keveseknek vált járható úttá. 2024. január 1-től aztán a korlátozásokat a hálózat nagy részén feloldották. Szilágyi László szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napelemstop kivégezte a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) lakossági szektorát, a megrendelések a nulla közelébe kerültek. Kivételt egyedül a pályázaton nyertes háztartások megrendelései és a további szektorokban rejlő lehetőségek, így a saját célra termelő erőművek kivitelezése képzett. „Sajnos még mindig sok helyen korlátozzák a visszatáplálást és az ott élők nem kapnak felvilágosítást a tervezett feloldások idejéről, ami további bizonytalanságot eredményez a lakosságban” – teszi hozzá a szakértő.

A piac jelenleg is komoly kihívásokkal küzd, Szilágyi László szerint ebből a szempontból a bruttó elszámolásmértékét érdemes kiemelni, amely az MNNSZ álláspontja szerint aránytalanul és megalapozatlanul alacsony. „Az energiaközösségek létrehozásában a rendszerhasználati díj indokolatlan megemelése további nehézséget okoz” – mondja az AlternativEnergia.hu portálnak a szakember.

Így látják az új otthonfelújítási programot

Advertisement

Mint ismeretes, 2025. január 1-én kezdetét vette a 2026-ig futó Vidéki Otthonfelújítási Program, amelyben az anyagköltségek és a munkadíj között 50-50 százalékban megosztható, legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az 5000 fő alatti településen saját tulajdonú ingatlanban élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő háztartások számára. A pénzt számos felújítási munkálatra, többek között napelem-telepítésre lehet fordítani.

Szilágyi László úgy látja, a lakossági felhasználók részére ez a program az egyetlen reális opció ma a napelemes beruházásra, ezért azt tanácsolja: akinek van lehetősége, pályázzon és telepítsen napelemet. A szakértő a program iparágra gyakorolt hatásait tekintve nem túl optimista, véleménye szerint a lakossági napelemes szektor mérete gyakorlatilag megegyezik a pályázati kiírások mértékével, a hatások pedig egyáltalán nem optimálisak.

Advertisement

Ami a bruttó elszámolást illeti: az MNNSZ a bruttó elszámolást nem tartja ördögtől való elképzelésnek – ahogyan a legtöbb országban is működik –, ám az átállás módjával nem értenek egyet. „Pánikot és bizonytalanságot okozott a jogszabályi környezet és állami kommunikáció, a szakszövetségekkel történő egyeztetések hiánya és a végeredményben a teljesen szakmaiatlan 5 forintos bruttó elszámolás ár. A bruttó elszámolásban nem lenne szabad hátrányosan megkülönböztetni a meglévő napelemes tulajdonosokat és piaci alapú árakat kellene biztosítani a betáplált áramra, nem pedig a rendszerhasználati díj mértékével kijátszani a rendszert” – nyilatkozza lapunknak Szilágyi László.

A szakembert a Magyarországon az utóbbi hónapokban bejelentett aggregátori szolgáltatásokról is kérdeztük. Az ezzel foglalkozó cégek a bruttó elszámolás alá eső HMKE-k esetében a jelenlegi állami vételárnál magasabb áron vásárolják a megtermelt energiát, ezzel teremtve jobb feltételeket a felhasználóknak. „Sajnos ennek a piaci kialakítása is lassú, bizonytalan jogi és működési hátterű, telnek lassan az évek, és nincs még mindig egyértelműen kialakítva a gyakorlati működés, pedig szövetségünk tagjai nagyon építő jelleggel és támogatóan igyekeznek segítséget nyújtani” – foglalta össze az MNNSZ véleményét a szakértő.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák