Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez várható a napelemes hazai piacon! Szakértő válaszolt kérdéseinkre!

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint a napelemstop korábban kivégezte a hazai lakossági piacot.

Létrehozva:

|

Az utóbbi évek egészen hullámvasút-szerűek voltak a hazai napelemes ipart, hol támogatási programok, hol szigorítások segítették, illetve vetették vissza a piacot. Háromrészes sorozatunkban magyarországi ipari érdekeltek segítségével mutatjuk be az elmúlt időszak tapasztalatait, illetve az előttünk álló év kihívásait, lehetőségeit. Sorozatunk ezen epizódjában Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alelnöke segít eligazodni. 2022 őszén a kormány napelemstopot rendelt el: a hálózat elmaradottságára hivatkozva átmenetileg felfüggesztették az új napelemes rendszerek csatlakoztatását. Alternatívaként az új felhasználók számára maradt az otthoni akkumulátorok telepítése, illetve az energia azonnal felhasználása, ám előbbi gazdasági, utóbbi logisztikai okból keveseknek vált járható úttá. 2024. január 1-től aztán a korlátozásokat a hálózat nagy részén feloldották. Szilágyi László szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napelemstop kivégezte a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) lakossági szektorát, a megrendelések a nulla közelébe kerültek. Kivételt egyedül a pályázaton nyertes háztartások megrendelései és a további szektorokban rejlő lehetőségek, így a saját célra termelő erőművek kivitelezése képzett. „Sajnos még mindig sok helyen korlátozzák a visszatáplálást és az ott élők nem kapnak felvilágosítást a tervezett feloldások idejéről, ami további bizonytalanságot eredményez a lakosságban” – teszi hozzá a szakértő.

A piac jelenleg is komoly kihívásokkal küzd, Szilágyi László szerint ebből a szempontból a bruttó elszámolásmértékét érdemes kiemelni, amely az MNNSZ álláspontja szerint aránytalanul és megalapozatlanul alacsony. „Az energiaközösségek létrehozásában a rendszerhasználati díj indokolatlan megemelése további nehézséget okoz” – mondja az AlternativEnergia.hu portálnak a szakember.

Így látják az új otthonfelújítási programot

Advertisement

Mint ismeretes, 2025. január 1-én kezdetét vette a 2026-ig futó Vidéki Otthonfelújítási Program, amelyben az anyagköltségek és a munkadíj között 50-50 százalékban megosztható, legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az 5000 fő alatti településen saját tulajdonú ingatlanban élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő háztartások számára. A pénzt számos felújítási munkálatra, többek között napelem-telepítésre lehet fordítani.

Szilágyi László úgy látja, a lakossági felhasználók részére ez a program az egyetlen reális opció ma a napelemes beruházásra, ezért azt tanácsolja: akinek van lehetősége, pályázzon és telepítsen napelemet. A szakértő a program iparágra gyakorolt hatásait tekintve nem túl optimista, véleménye szerint a lakossági napelemes szektor mérete gyakorlatilag megegyezik a pályázati kiírások mértékével, a hatások pedig egyáltalán nem optimálisak.

Advertisement

Ami a bruttó elszámolást illeti: az MNNSZ a bruttó elszámolást nem tartja ördögtől való elképzelésnek – ahogyan a legtöbb országban is működik –, ám az átállás módjával nem értenek egyet. „Pánikot és bizonytalanságot okozott a jogszabályi környezet és állami kommunikáció, a szakszövetségekkel történő egyeztetések hiánya és a végeredményben a teljesen szakmaiatlan 5 forintos bruttó elszámolás ár. A bruttó elszámolásban nem lenne szabad hátrányosan megkülönböztetni a meglévő napelemes tulajdonosokat és piaci alapú árakat kellene biztosítani a betáplált áramra, nem pedig a rendszerhasználati díj mértékével kijátszani a rendszert” – nyilatkozza lapunknak Szilágyi László.

A szakembert a Magyarországon az utóbbi hónapokban bejelentett aggregátori szolgáltatásokról is kérdeztük. Az ezzel foglalkozó cégek a bruttó elszámolás alá eső HMKE-k esetében a jelenlegi állami vételárnál magasabb áron vásárolják a megtermelt energiát, ezzel teremtve jobb feltételeket a felhasználóknak. „Sajnos ennek a piaci kialakítása is lassú, bizonytalan jogi és működési hátterű, telnek lassan az évek, és nincs még mindig egyértelműen kialakítva a gyakorlati működés, pedig szövetségünk tagjai nagyon építő jelleggel és támogatóan igyekeznek segítséget nyújtani” – foglalta össze az MNNSZ véleményét a szakértő.

Advertisement

Zöld Energia

A napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki

SmartMan rendezvény: a magyar ipar jövője az energiatároláson és digitalizáción múlik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdaság- és iparpolitika elsődleges prioritása az ipari akkumulátoros energiatározó kapacitások növelése, ami a jövőben a versenyképességet meghatározó tényező lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Ipar 4.0 Nemzeti Technológia Platform Szövetség rendezvényén Budapesten. A tárcavezető a HUN-REN Sztaki székhelyén, a Smart Manufacturing (Smartman) zárórendezvényen kiemelte: a jövőben a globális versenyben a versenyképesség az adórendszer mellett azon fog múlni, kinek van elérhető és megfizethető energiája – írja az alternativenergia.hu. Ez alapkérdéssé válik, miközben a villamos energia iránti igény a jövőben tovább emelkedik. A hazai napelemes rendszerek áramtermelő kapacitása az elmúlt években dinamikusan nőtt, és 8200 megawattal több mint négyszerese a Paksi Atomerőmű kapacitásának – fogalmazott Nagy Márton megjegyezve, hogy a napenergia áramtermelésen belüli részaránya Magyarországon a világon a legnagyobb.

A magas kapacitásoknak köszönhetően napközben, napsütéses időben, Magyarország nettó áramexportőr a túltermelés miatt, ilyenkor az áramár negatív is lehet. Az energia tárolásával a közép- és kelet-európai régióban kiemelkedően magas volatilitás csökkenthető – mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy a cégek számára most a legfontosabb beruházás a tárolókapacitásokba való befektetés kell, hogy legyen, különben nem csak a technológiai átállás problémájával, hanem működési nehézségekkel nézhetnek szembe. Magyarországon az áram ára a vállalatok számára 10 százalékkal magasabb, mint Németországban – ismertette. Nagy Márton elmondta, az akkumulátoros tárolókapacitások globálisan néhány éve kezdtek el dinamikusan emelkedni, míg a 2022-es évben 18 gigawatt (GW) kapacitás jött létre, az előrejelzések szerint az új, kiépülő kapacitások 2035-ben már elérhetik a 243 gigawattot.

Ezzel párhuzamoson emelkednek a technológiára fordított összegek is, ezen a téren Kína és az Egyesült Államok áll az élen, és a növekedést a mesterséges intelligencia adatközpontok növekvő áramigénye hajtja. Európa csak a harmadik helyen áll a rangsorban, de a felfutást sok országban 2025-ben várják – jegyezte meg. Példaként felhozta Spanyolországot, ahol az áprilisban az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet után indítottak támogató programokat, míg Olaszországban kapacitás aukciókkal ösztönzik a technológia elterjedését. Németország közvetetten támogatja a cégeket, amelyeknek az alacsonyabb áramárból elért nyereséget kell tárolórendszerekbe fektetniük, de Lengyelországban is rohamléptekben haladnak a fejlesztések. Magyarországon is gyorsan terjed az akkumulátoros tárolókapacitások kiépülése, de ennek aránya a napenergia kapacitásokhoz képest alacsony, 1 százalék körül van, míg az uniós átlag 3,5 százalék, ezért a gazdaságpolitikának ösztönöznie kell ezek elterjedését.

Advertisement

Számos előnnyel jár ez a technológiai megoldás, amely a kereslet és kínálat napon belüli volatilitásának mérséklésével csökkenti az árakat, stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, javítja az energiabiztonságot és mérsékli az ország energiaimportját – fejtette ki a miniszter. Az akkumulátoros tárolással 15-17 százalékos árelőny érhető el, mint annak használata nélkül – fogalmazott. Kitért arra, hogy a berendezések átlagára is jelentősen csökkent az elmúlt években és a globális túlkapacitás miatt a jövőben további áresés várható. Szemben a kisméretű atomerőművekkel, az ipari tárolókapacitás technológiája már 5-6 éve létezik. Néhány év múlva a globális versenyben már győztesek és vesztesek lesznek, ezért gyorsan kell lépnie a magyar cégeknek – fogalmazott.

A rendezvényen Nagy Márton, Monostori László, az NTPSz elnöke és Ács István társelnök átadták a SmartMan Fesztivál okleveleket. A SmartMan Fesztivál az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség által életre hívott programsorozat, amelyben a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek betekintést engedtek két héten keresztül (február 26. és március 8. között) az ipari digitalizáció világába. A rendezvény honlapja szerint az eseménysorozat ideje alatt csaknem félszáz programmal, többek között gyárlátogatásokkal, laborbemutatókkal, szakmai és ismeretterjesztő rendezvényekkel várták az érdeklődőket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák