Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ez várható a napelemes hazai piacon! Szakértő válaszolt kérdéseinkre!

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint a napelemstop korábban kivégezte a hazai lakossági piacot.

Létrehozva:

|

Az utóbbi évek egészen hullámvasút-szerűek voltak a hazai napelemes ipart, hol támogatási programok, hol szigorítások segítették, illetve vetették vissza a piacot. Háromrészes sorozatunkban magyarországi ipari érdekeltek segítségével mutatjuk be az elmúlt időszak tapasztalatait, illetve az előttünk álló év kihívásait, lehetőségeit. Sorozatunk ezen epizódjában Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alelnöke segít eligazodni. 2022 őszén a kormány napelemstopot rendelt el: a hálózat elmaradottságára hivatkozva átmenetileg felfüggesztették az új napelemes rendszerek csatlakoztatását. Alternatívaként az új felhasználók számára maradt az otthoni akkumulátorok telepítése, illetve az energia azonnal felhasználása, ám előbbi gazdasági, utóbbi logisztikai okból keveseknek vált járható úttá. 2024. január 1-től aztán a korlátozásokat a hálózat nagy részén feloldották. Szilágyi László szerint túlzás nélkül kijelenthető, hogy a napelemstop kivégezte a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) lakossági szektorát, a megrendelések a nulla közelébe kerültek. Kivételt egyedül a pályázaton nyertes háztartások megrendelései és a további szektorokban rejlő lehetőségek, így a saját célra termelő erőművek kivitelezése képzett. „Sajnos még mindig sok helyen korlátozzák a visszatáplálást és az ott élők nem kapnak felvilágosítást a tervezett feloldások idejéről, ami további bizonytalanságot eredményez a lakosságban” – teszi hozzá a szakértő.

A piac jelenleg is komoly kihívásokkal küzd, Szilágyi László szerint ebből a szempontból a bruttó elszámolásmértékét érdemes kiemelni, amely az MNNSZ álláspontja szerint aránytalanul és megalapozatlanul alacsony. „Az energiaközösségek létrehozásában a rendszerhasználati díj indokolatlan megemelése további nehézséget okoz” – mondja az AlternativEnergia.hu portálnak a szakember.

Így látják az új otthonfelújítási programot

Advertisement

Mint ismeretes, 2025. január 1-én kezdetét vette a 2026-ig futó Vidéki Otthonfelújítási Program, amelyben az anyagköltségek és a munkadíj között 50-50 százalékban megosztható, legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az 5000 fő alatti településen saját tulajdonú ingatlanban élő, legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelő háztartások számára. A pénzt számos felújítási munkálatra, többek között napelem-telepítésre lehet fordítani.

Szilágyi László úgy látja, a lakossági felhasználók részére ez a program az egyetlen reális opció ma a napelemes beruházásra, ezért azt tanácsolja: akinek van lehetősége, pályázzon és telepítsen napelemet. A szakértő a program iparágra gyakorolt hatásait tekintve nem túl optimista, véleménye szerint a lakossági napelemes szektor mérete gyakorlatilag megegyezik a pályázati kiírások mértékével, a hatások pedig egyáltalán nem optimálisak.

Advertisement

Ami a bruttó elszámolást illeti: az MNNSZ a bruttó elszámolást nem tartja ördögtől való elképzelésnek – ahogyan a legtöbb országban is működik –, ám az átállás módjával nem értenek egyet. „Pánikot és bizonytalanságot okozott a jogszabályi környezet és állami kommunikáció, a szakszövetségekkel történő egyeztetések hiánya és a végeredményben a teljesen szakmaiatlan 5 forintos bruttó elszámolás ár. A bruttó elszámolásban nem lenne szabad hátrányosan megkülönböztetni a meglévő napelemes tulajdonosokat és piaci alapú árakat kellene biztosítani a betáplált áramra, nem pedig a rendszerhasználati díj mértékével kijátszani a rendszert” – nyilatkozza lapunknak Szilágyi László.

A szakembert a Magyarországon az utóbbi hónapokban bejelentett aggregátori szolgáltatásokról is kérdeztük. Az ezzel foglalkozó cégek a bruttó elszámolás alá eső HMKE-k esetében a jelenlegi állami vételárnál magasabb áron vásárolják a megtermelt energiát, ezzel teremtve jobb feltételeket a felhasználóknak. „Sajnos ennek a piaci kialakítása is lassú, bizonytalan jogi és működési hátterű, telnek lassan az évek, és nincs még mindig egyértelműen kialakítva a gyakorlati működés, pedig szövetségünk tagjai nagyon építő jelleggel és támogatóan igyekeznek segítséget nyújtani” – foglalta össze az MNNSZ véleményét a szakértő.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák