Zöld Energia

Ezt érdemes tudni a hibrid napelemekről

Nem mindegy, hogy hibrid rendszerről vagy hibrid inverterről beszélünk-e.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-03-07

Szerző:

Vanessza

A napelemes technológia folyamatosan fejlődik, ezzel együtt jelennek meg sorra az olyan megoldások, amelyek még inkább kielégítik a beruházó igényeit. Az egyik legújabb innovatív megoldás a hibrid rendszer, amelyet az EU-Solar mutatott be cikkében.

A technológia lényege, hogy olyankor is hozzáférhet a napelem-tulajdonos a megtermelt energiához, amikor a rendszer nem generál áramot – ilyen periódus például a napnyugta utáni időszak. Ez komoly előny, hiszen a háztartásnak így nem kell energiát vételeznie a hálózatból. A rendszer szerves része az akkumulátor, amely a tárolásért felelős.

Hagyományos napelemeknél egy mérőóra követi a hálózatba betáplált és onnan felvett áram mennyiségét. Ezen mérés az alapja a szaldós rendszernek, ahol a fogyasztást évente kell elszámolni a szolgáltatóval. A kormány tavaly év végi döntése és egy EU-s előírás alapján ez az elszámolás új napelemek esetében 2023. december 31-ig maradhat, ezt követően egy kedvezőtlenebb rendszer lesz elérhető.

A hibrid napelemes rendszerrel a többletet magunk raktározhatjuk el, ami spórolást jelent a feltápláláshoz képest. Az energiatárolással vagy a hibrid megoldással emellett a hálózattól való függést is mérsékelhetjük. Az akkumulátoros rendszerek továbbfejlesztett verzióját nevezik hibridnek, ez már akár szigetüzemű működésre is képes. A technológia többek között áramszünet esetén lehet hasznos, hiszen a háztartás energiaellátása a hibrid megközelítés miatt ilyenkor is folyamatos marad. A megoldás további előnye, hogy segítségével áthidalhatóak a háztartás energiaigénye, illetve a napelemek körülményektől – például időjárástól – függő termelési intenzitása közti különbségek.

A hibrid üzemű rendszerekben egy beépített szünetmentes akkumulátorba gyűjtik az áramot. A megoldás főként ott javasolt, ahol a folyamatos energiaellátás nélkülözhetetlen – ilyen eset áll fenn többek között fűtéskeringetőknél. Érdemes hozzátenni, hogy a szünetmentes ellátás itt sem teljes, az átkapcsolás nagyjából 60 másodperc alatt történik meg.

Végezetül a hibrid inverter kifejezést is fontos tisztába tenni: ezen eszközöknél a hibrid megnevezés többnyire csak annyit jelent, hogy képesek együttműködni az energiatárolóval. Ezek a berendezések áramszünet esetén lekapcsolnak.

Az engedélyeztetés hibrid üzemű rendszer és hibrid inverter esetében sem bonyolult. Az EU-Solar szerint egy hagyományos rendszerhez képest a hibrid rendszer ára nem magasabb jelentősen.

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom