Zöldinfó

Ezt tudnod kell, ha csapvíz helyett palackozott vizet iszol

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-05-31

Szerző:

Hell

Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik.

A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon – összegezte Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon szerdán közzétett cikkében. A vizeink mikroműanyag-szennyezettségével foglalkozó cikkben Jurecska Laura kiemelte: a műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet. Jelenleg azonban sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást – tette hozzá.

Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette: a mikroműanyagok, az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkák, mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig, és egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll. Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4 ezer műanyag darabkát “iszik meg” – mutatott rá. Mint írta, a Duna már Ausztriából szennyezetten érkezik és Budapestnél tovább romlik. Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető. A magyar főváros pedig mintegy ötödével emeli a Duna mikroműanyag-szennyezettségének szintjét.

“Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek” – írta, hozzátéve, hogy mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, így azt maguk a vízáteresztő rétegek, illetve azok baktériumközössége egyaránt tisztítja. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek. A környezetkémikus a Felső-Tisza szennyezettségét katasztrofálisnak nevezi írásában. “A Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán” – jegyezte meg.

Jurecska Laura szerint a probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. “Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.” Jurecska Laura szerint kiemelt figyelmet érdemel a Rába vizének szennyezettsége is. Három évvel ezelőtt itt 1 köbméter vízből 12,1 darab mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a köbméterenkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti.

“Hazánk vizeinek mikroműanyag-szennyezettségéről egyelőre viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők” – írta. A környezetkémikus szerint fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem láthatóak az esetleges változások is. “Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét” – állapította meg végül a környezetkémikus. “Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani. Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése” – hangsúlyozta szerdán megjelent cikkében Jurecska Laura.

mti

Kapcsolódó tartalom:életmód ivóvíz mikroműanyag

Zöldinfó

A fenntarthatóság fiatal nagyköveteit ünnepelték a Fővárosi Állatkertben

AlmaZöld díjátadóval zárult a 2026. évi Fenntarthatósági Témahét.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 100 diákot díjaztak a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét AlmaZöld díjátadóján a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. június 17-én – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen a Témahét diák- és iskolapályázatainak nyertesei, felkészítő pedagógusaik és iskoláik képviselői vehették át az elismeréseket. A díjakat az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Témahét további támogatói adták át. Az ünnepséget állatbemutatók, a nyertes videópályázatok vetítése, valamint állatkerti programok egészítették ki. A 2026. évi Fenntarthatósági Témahéthez közel 2000 iskola – köztük több mint 50 határon túli intézmény – csatlakozott. A regisztrációs adatok szerint több mint 20 000 osztály mintegy 420 000 diákja vett részt a programsorozat legalább egy elemében.

Közel ezer pályamű érkezett

Az AlmaZöld díjátadót a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy – Csillagtér helyszínén rendezték meg. A rendezvényt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Fenntarthatósági Témahét programvezetője nyitotta meg, aki „legörömtelibb” eseményként aposztrofálta a díjátadó ünnepséget, hiszen ezen a napon valóban minden résztvevő győztesnek érezheti magát. A díjakat a pályázatok szakmai partnerei, a zsűrik képviselői és a Témahét támogatói adták át. Az eseményen részt vett Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia korában még inkább felértékelődnek a saját gondolatokkal átszőtt pályaművek, melyeket így külön öröm volt zsűrizni. Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára a díjak átadása előtt a Fenntarthatósági Témahét küldetésére hívta fel a figyelmet, s pozitív példaként említette a kötelező tanórákon kívüli remek programlehetőségeket.

Szőnyi Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a Környezetbarát Termék védjegyek, vagyis az EU ÖKOcímkék igen komoly kutatómunkát igényelnek, amelyet a fiatalok nagy alapossággal valósítottak meg. Kisfilmjeiket siker övezte a Varázshegy publikumának körében is. A díjátadók között szerepelt még Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő a MÁV-csoporttól, Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke; Turbék Attila, a CET Filmstúdió & Média Kft-től, Kőhalmi-Bánki Andrea, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának kormányfőtanácsosa; Bóka Attila, a Nextfoto Fotóstúdió képviselője; dr. Halbritter András egyetemi docens; valamint Sinkovics Lili, a Maradék Nélkül Alapítvány képviselője. A pályázatok az erdők, a mozgás és egészség, a fenntartható közlekedés, a tudatos vásárlás, az ökocímkék és a hulladék témáit dolgozták fel. A kiírt pályázatokra közel ezer pályamű érkezett be. A díjátadón a nyertes videópályázatok vetítésére is sor került, a hivatalos program végeztével pedig a fiatalok az Állatkertet is bejárhatták.

A díjazott pályázatok:
• Legaktívabb Iskola díj
• Az Örökerdő csodái – prózaíró pályázat
• Elkapott lendület – rajz- és fotópályázat
• Átszállás a zöld jövőbe – kreatív pályázat
• Figyelj a jelekre! – videópályázat
• Kert-kóstolgató pályázat
• Legyél Te is Fenntarthatósági Nagykövet! országos csapatverseny

A 2026. évi fenntarthatósági témahét főbb eredményei
A 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet 2026. április 20–24. között rendezték meg. A program célja a fenntarthatóság komplexitásának bemutatása, a diákok szemléletformálása az aktív közreműködésre építő ösztönző programok keretében, rávilágítva az egyén és a közösség szerepére, felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Az iskolai munkát három korosztály számára készült óra- és projekttervek, kreatív pályázatok, versenyek és tanórán kívüli programok támogatták. A pedagógusok felkészítésében több mint 40 mesterpedagógus vett részt: 15 hazai pedagógiai oktatási központban, három egyházi és öt határon túli helyszínen összesen 860 pedagógust készítettek fel. A megvalósítást közel 50 új szakmai anyag – óravázlat, projektterv, sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló foglalkozásterv és egyéb kiegészítő tartalom – segítette.

A Zöld Föld Kupa fenntarthatósági tudásversenyein több mint 22 000 diák indult. A megújult versenyrendszer a 3–12. évfolyamos tanulókat Tökmag, Magonc, Palánta és Haladó korosztályokban szólította meg. A Zöld Híd szakértői programhoz közel 60 óraadó és csaknem 80 külső programhelyszínt biztosító szolgáltató csatlakozott. A szakértők mintegy 750 iskolai csoportnak kínáltak tanórai foglalkozásokat, a szolgáltatók pedig több mint 800 osztály számára biztosítottak részvételi lehetőséget 126 programban. A kezdeményezés így közel 40 000 diákot ért el. A Diákok a fenntarthatóságról kutatási program hetedik alkalommal valósult meg, közel 8500 diák, pedagógus és szülő részvételével. A felmérés az iskolai fenntarthatóságra nevelés megítélését, valamint a tanulók környezeti attitűdjeit, cselekvési kompetenciáit és környezetbarát szokásait vizsgálta.

Az AlmaZöld díjátadó méltó lezárása volt a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétnek: a Fővárosi
Állat- és Növénykertben közel 100 diák vehette át elismerését a Témahét pályázatain elért eredményéért. Az esemény azt is megmutatta, mennyi kreativitás, tudás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség van a diákokban, amely gondolataikban, ötleteikben és alkotásaikban egyaránt megmutatkozik.

Tovább olvasom