

Zöldinfó
Ezt tudnod kell, ha csapvíz helyett palackozott vizet iszol
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik.
A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon – összegezte Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon szerdán közzétett cikkében. A vizeink mikroműanyag-szennyezettségével foglalkozó cikkben Jurecska Laura kiemelte: a műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet. Jelenleg azonban sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást – tette hozzá.
Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette: a mikroműanyagok, az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkák, mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig, és egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll. Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4 ezer műanyag darabkát “iszik meg” – mutatott rá. Mint írta, a Duna már Ausztriából szennyezetten érkezik és Budapestnél tovább romlik. Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető. A magyar főváros pedig mintegy ötödével emeli a Duna mikroműanyag-szennyezettségének szintjét.
“Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek” – írta, hozzátéve, hogy mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, így azt maguk a vízáteresztő rétegek, illetve azok baktériumközössége egyaránt tisztítja. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek. A környezetkémikus a Felső-Tisza szennyezettségét katasztrofálisnak nevezi írásában. “A Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán” – jegyezte meg.
Jurecska Laura szerint a probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. “Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.” Jurecska Laura szerint kiemelt figyelmet érdemel a Rába vizének szennyezettsége is. Három évvel ezelőtt itt 1 köbméter vízből 12,1 darab mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a köbméterenkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti.
“Hazánk vizeinek mikroműanyag-szennyezettségéről egyelőre viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők” – írta. A környezetkémikus szerint fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem láthatóak az esetleges változások is. “Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét” – állapította meg végül a környezetkémikus. “Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani. Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése” – hangsúlyozta szerdán megjelent cikkében Jurecska Laura.
mti

Zöldinfó
A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek
A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.
Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.
A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.
A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.
A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.
Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál