Zöld Energia
Ezzel a két lépéssel látványosan csökkenthető a rezsi
A napelemes és a hőszivattyús beruházás külön-külön is csökkentheti a rezsit, a kettő együtt viszont még jobb lehet.
Van, aki a bolygó megóvása érdekében; van, aki az energiaköltségek csökkentésének céljával; megint más mindkét szempontot szem előtt tartva, de tény, hogy egyre többen gondolkoznak otthonuk fűtési rendszerének korszerűsítésében. A hőszivattyúk és a napelemek egyaránt jó választások lehetnek, sőt ezek együtt, egymást kiegészítve még hatékonyabban működnek.
Köztudott, hogy egy napelemes rendszer a napsugárzásból képes elektromos áramot előállítani, amelyet aztán az otthoni berendezések működtetésére vagy éppen e-autó töltésére fordíthatunk. Az energia ugyanakkor elektromos fűtési rendszert is elláthat, amelynek fenntartása a hálózatról működtetve egyébként igen költséges lenne.
A napelemek mellett a hőszivattyúk is egyre ismertebb, elterjedtebb megoldások, ezek lényege röviden, hogy a rendszer külső környezetből, például levegőből vagy talajból von el hőt, amelyet fűtés esetén növelve, hűtés esetén csökkentve ad át a lakóhelyiségnek. A rendszer árammal működik, fogyasztása viszont jóval kisebb, mint mondjuk egy elektromos kazáné. Olyannyira, hogy a rendszer már önmagában 30 százalékkal képes mérsékelni a fogyasztást, az arány pedig tovább nőhet, ha a hőszivattyút napelemmel kombináljuk.
A napelemes rendszer részben vagy egészben biztosíthatja a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges energiát. Ezzel nemcsak a rezsit csökkentheti az érintett háztartás, hanem energiafüggőségét is mérsékelheti. A hatékony, a hálózattól szinte teljesen független fűtési rendszer természetesen komoly tervezést és előkészületet igényel, fontos szempont például, hogy a napelemes és a hőszivattyús rendszer egyaránt a háztartást igényeinek megfelelő méretben épüljön ki.
Amennyiben az otthon lakói tovább fokoznák függetlenségüket, akkumulátort is beszerezhetnek a rendszerek mellé. Noha ez jelentősen megnöveli a beruházás költségét, az energiabiztonságot is fokozza, a tavaly ősszel kihirdetett, átmeneti napelemes hálózati betáplálási stop miatt ráadásul az akkumulátor jelenti most az egyik megoldást, ha valaki napelemes rendszert akar kiépíteni.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
