Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezzel a rendszerrel automatikusan telepíthetőek a napelemparkok

Különleges rendszerrel állt elő a Terabase nevű amerikai cég.

Létrehozva:

|

Az amerikai Terabase egy új, helyszíni digitális irányító központtal, telepítőrobotokkal, helyszíni szerelősorral és digitális ikerszoftverrel működő, automatizált, közüzemi méretű napelemes telepítő rendszert indít el – számol be a PV Magazine. A Terafabot célja a termelékenység növelése és az építési költségek csökkentése. A vállalat egy, a kaliforniai Woodlandben található gyár megnyitását is bejelentette, a létesítmény jelenleg az első gigawattos Terafab összeszerelősort készíti, amely évente több mint 10 gigawatt Terafab gyártására lesz képes.  

A Terabase szerint új rendszere megduplázza a termelékenységet a hagyományos közüzemi telepítési módszerekhez képest. A rendszer nagy áteresztőképességű, és a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, ami lehetővé teszi a gyors felfutást és a nagyobb napelemes telepítési sebességet, jelentősen mérsékelve a projektek megvalósításának idejét. 

„Tavaly sikeresen teszteltük a Terafabot a terepen, egy 400 megawattos texasi létesítmény 10 megawattnyi telepítésénél” – mondta Matt Campbell, a Terabase vezérigazgatója és társalapítója. A Terabase az Intersect Power fejlesztő céggel, a Signal Energy mérnöki, beszerzési és kivitelezési vállalttal, a NEXtracker nyomkövető hardverszolgáltatóval, valamint a First Solar napelemgyártóval működött együtt a Terafab-üzem kifejlesztésében. „A Terabase-szel való partnerségünk nemcsak a következő generációs, 7-es sorozatú napelem-moduljainkhoz nyújt fejlett telepítési technológiát, hanem a felelős napenergia-fejlesztésről alkotott elképzelésünkkel összhangban zárt láncú csomagolási újrahasznosítási rendszert is lehetővé tesz” – nyilatkozta Nick Strevel, a First Solar alelnöke.

Advertisement

A Terafab a tervek szerint 2023 harmadik negyedévétől kezdődően kerül kereskedelmi forgalomba. A Terabase szerint az automatizált telepítési rendszer csökkenti a közüzemi napenergia-projektek áramköltségét, emellett skálázható, moduláris felépítésű, gyorsan sokszorosítható, illetve telepíthető. A rendszer a munkásokra leselkedő veszélyeket is mérsékli az automatizálás, valamint egy klimatizált összeszerelő sor révén. Ez kiküszöböli a nehéz napelemek és acélszerkezetek gyakran zord időjárási körülmények között történő emelésének szükségességét.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák