

Zöld Energia
Ezzel a rendszerrel automatikusan telepíthetőek a napelemparkok
Különleges rendszerrel állt elő a Terabase nevű amerikai cég.
Az amerikai Terabase egy új, helyszíni digitális irányító központtal, telepítőrobotokkal, helyszíni szerelősorral és digitális ikerszoftverrel működő, automatizált, közüzemi méretű napelemes telepítő rendszert indít el – számol be a PV Magazine. A Terafabot célja a termelékenység növelése és az építési költségek csökkentése. A vállalat egy, a kaliforniai Woodlandben található gyár megnyitását is bejelentette, a létesítmény jelenleg az első gigawattos Terafab összeszerelősort készíti, amely évente több mint 10 gigawatt Terafab gyártására lesz képes.
A Terabase szerint új rendszere megduplázza a termelékenységet a hagyományos közüzemi telepítési módszerekhez képest. A rendszer nagy áteresztőképességű, és a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, ami lehetővé teszi a gyors felfutást és a nagyobb napelemes telepítési sebességet, jelentősen mérsékelve a projektek megvalósításának idejét.
„Tavaly sikeresen teszteltük a Terafabot a terepen, egy 400 megawattos texasi létesítmény 10 megawattnyi telepítésénél” – mondta Matt Campbell, a Terabase vezérigazgatója és társalapítója. A Terabase az Intersect Power fejlesztő céggel, a Signal Energy mérnöki, beszerzési és kivitelezési vállalttal, a NEXtracker nyomkövető hardverszolgáltatóval, valamint a First Solar napelemgyártóval működött együtt a Terafab-üzem kifejlesztésében. „A Terabase-szel való partnerségünk nemcsak a következő generációs, 7-es sorozatú napelem-moduljainkhoz nyújt fejlett telepítési technológiát, hanem a felelős napenergia-fejlesztésről alkotott elképzelésünkkel összhangban zárt láncú csomagolási újrahasznosítási rendszert is lehetővé tesz” – nyilatkozta Nick Strevel, a First Solar alelnöke.
A Terafab a tervek szerint 2023 harmadik negyedévétől kezdődően kerül kereskedelmi forgalomba. A Terabase szerint az automatizált telepítési rendszer csökkenti a közüzemi napenergia-projektek áramköltségét, emellett skálázható, moduláris felépítésű, gyorsan sokszorosítható, illetve telepíthető. A rendszer a munkásokra leselkedő veszélyeket is mérsékli az automatizálás, valamint egy klimatizált összeszerelő sor révén. Ez kiküszöböli a nehéz napelemek és acélszerkezetek gyakran zord időjárási körülmények között történő emelésének szükségességét.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt