Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fahulladékgyűjtő és -feldolgozó telephelyet nyitott az Egger csoport Budapesten

Megnyílt Budapest XVII. kerületében több mint 5 hektáron az osztrák Egger csoport első magyarországi fahulladék-újrahasznosítási gyűjtőtelepe.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A telephelyen a kezeletlen fahulladékokat nemcsak a gyártóktól, logisztikai szolgáltatóktól és építést-bontást végző cégektől veszik át, hanem a lakosságtól is. A most megnyílt első hazai újrahasznosítási gyűjtőtelep az osztrák nagyvállalat 24. telepe Európában.

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel is együttműködő gyűjtőhelyen ingyenesen lehet leadni a kezeletlen fahulladékát. Mennyiségi limit nincs, a telephely kapacitása évi 90 000 tonna fa, illetve további 10 000 tonna papír és műanyag hulladék kezelése. Az Egger építészeti és építőipari termékek, padlók, bútorok és belsőépítészeti termékek gyártója. A cég által felhasznált faanyag jelentős része használtan kerül a vállalat telephelyére, ahol aztán feldolgozást (darálást, rakatolást) követően valamelyik Egger gyárba szállítják – Magyarországról elsősorban az egyik osztrák vagy a romániai gyárba -, és ott bútorlap készül belőle. Jelenleg a vállalat faalapú termékeiben a felhasznált fa 65 százaléka melléktermékekből vagy újrahasznosított anyagokból származik, ezt az arány tervezik növelni a jövőben.

Az új telephely hozzájárul a vállalatcsoport törekvéséhez, hogy 2050-re zéró szén-dioxid-kibocsátású vállalattá váljon. A feldolgozott fahulladék szállítását a jövőben a jelenlegi közútiról a környezetbarátabb vasútra fogják váltani. Erre ad lehetőséget a területen belül futó vasúti iparvágány, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az Egger-gyárakhoz.

Advertisement

A családi tulajdonú vállalkozás több mint 11 ezer alkalmazottat foglalkoztat, világszerte 11 országban 22 gyára van. A legutóbbi, 2023/2024-es pénzügyi évben a vállalat 4,13 milliárd eurós csoportszintű forgalmat ért el, ami 7,1 százalékkal elmarad az előző évhez képest. Az EBITDA 493,6 millió eurót tett ki, ami 18,1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A termelést 10,4 millió köbméterre növelték az előző évi 9,3 millió köbméterről.

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

Advertisement

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

Advertisement

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák