Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

|

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Energiaellátás és környezetvédelem: stratégiai térséggé válik az Északi-sarkvidék

Peking kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést.

Létrehozva:

1 perc telt el a létrehozás óta

|

2026-10-17

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést, valamint közösen fellépni a fontos nemzetközi hajózási útvonalak zavartalan használatáért – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben, a Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadóval folytatott tárgyaláson. A találkozóról kiadott kínai közlemény szerint Vang Ji kiemelte: az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak fejlesztésére irányuló kínai elképzelések összhangban állnak az orosz törekvésekkel, és a tengeri együttműködés egyre fontosabb szerepet tölt be a két ország stratégiai kapcsolataiban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A kínai külügyminiszter a két ország tengeri stratégiájának összehangolását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a part menti államok szuverenitásának és biztonságának tiszteletben tartásával biztosítani kell a zavartalan energia- és nyersanyagellátást, valamint a termelési és ellátási láncok biztonságos működését. Kitért a két ország jogos tengeri érdekeinek védelmére és az ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri biztonságának fenntartására is.

Patrusev kiemelte, hogy Oroszország együttműködik Kínával az Északi-sarkvidéken átvezető nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésében, valamint a tengeri ügyek nemzetközi szabályozásában. Hozzátette: Moszkva hasznosítani kívánja a hajógyártásban, a logisztikában és a tengeri kereskedelemben szerzett kínai tapasztalatokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák