Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Zöldinfó

Bécs a Velencei Biennálén: lakhatás, mint közösségi érték

Május 9-én, pénteken ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Velencei Építészeti Biennálé osztrák pavilonját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ausztria idei kiállítása a "Kiváló lakhatás lehetőségei" címet viselte, és középpontjában a megfizethető, élhető városi otthonok jövője állt. A Velencei Építészeti Biennálé, amely kétévente kerül megrendezésre, a világ egyik legjelentősebb építészeti és városfejlesztési eseménye. A rendezvény célja, hogy a résztvevő országok bemutassák építészeti koncepcióikat és városfejlesztési projektjeiket, valamint hogy lehetőséget adjanak a nemzetközi párbeszédre a jövő városainak építéséről és fenntarthatóságáról. Az osztrák pavilon évről évre méltón képviseli Bécset a nemzetközi színtéren, és ez idén sem volt másként. A 2025-ös biennálén Bécs polgármestere, Michael Ludwig, valamint Ausztria alkancellárja, Andreas Babler is részt vettek, hogy bemutassák a bécsi lakásügyi modell sikereit és annak nemzetközi jelentőségét. A rendezvényen Michael Ludwig beszédében kiemelte: Bécs nemcsak a helyi lakosság számára biztosít megfizethető és magas színvonalú otthonokat, hanem lakáspolitikájával példát mutat más városok és országok számára is. Hangsúlyozta, hogy a társadalmilag igazságos, hosszú távon fenntartható lakhatás nem utópia, hanem valóság – amelyet Bécs évtizedek óta sikeresen valósít meg.

A bécsi modell több mint 220 ezer önkormányzati lakást és 200 ezer támogatott lakóegységet foglal magában, és példaként szolgálhat más városok számára is. A bécsi várostervezés az olyan alapelvek mentén formálódik, mint a rövid utak biztosítása, a közösségi kohézió támogatása és a zöldfelületek megőrzése – ezek mind kulcsszerepet játszanak a fenntartható, élhető városi környezet megteremtésében – emelte ki az osztrák főváros polgármestere.

A bécsi pavilon kiállítása, amely a városi lakhatás jövőjére összpontosított, Bécs és Róma példáján keresztül mutatta be, hogyan biztosíthatóak fenntartható és megfizethető otthonok a városokban. A bécsi és római lakásmodellek közötti különbségek ismertetése során kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, amely mindkét város számára közös stratégiai cél is egyben. A kiállításon jelen volt Bécs kulturális tanácsnoka, Veronica Kaup-Hasler is, aki szerint a bécsi városfejlesztési szemlélet, amely a szociális gondoskodást, az oktatást és a kultúrát integrálja, jól szemlélteti, hogyan érhetjük el, hogy a városok nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is fenntarthatóak legyenek.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák