Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-21

Szerző:

Vanessza

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Zöldinfó

Egyre nagyobb a vegetációtüzek kockázata, a megelőzés kulcsfontosságú lehet

Az egyéni odafigyelésnek is van szerepe a vegetációtüzek megelőzésében.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vegetációtüzek megelőzése és kezelése összehangolt szakpolitikai, tájgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladat, de az egyéni odafigyelésnek és a tűzgyújtási szabályok betartásának is kiemelt jelentősége van – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek tanulmányában, amelyet az mta.hu oldalon tettek közzé. A kutatók kiemelték a természetközeli helyeken élők felelősségét, ők ugyanis a saját környezetük rendbetételével sokat tehetnek környezetük védelmében – írja az alternativenergia.hu. Ajánlásuk szerint a komposztálásra váró száraz növényi maradványokat nem szabad közvetlenül az épületek vagy a kerítések mellett tárolni, de az ereszcsatornában összegyűlt avar és a tetőre lógó száraz ágak eltávolításával is csökkenthető a tűzveszély. A házak környezetéből nem szükséges minden növényzetet eltávolítani, de kellő gondossággal és megfelelő fajválasztással a kertek is segíthetik az élővilág biztonságát – írták.

Az elővigyázatosság jelentőségét azzal indokolták, hogy a belföldi vegetációtüzek csaknem 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A helyzet nemzetközi szinten is nehéz, hiszen már július végén látszott, hogy 2026 a legsúlyosabb tűzévek egyike lehet Európában. A legtöbb ország tűzvédelme ugyanakkor még mindig az észlelésre és az oltásra összpontosít, a megelőzés jóval kisebb figyelmet kap. Magyarországon ez az év a tartósan magas tűzkockázattal és a természetvédelmi szempontból értékes területek érintettségével emelkedik ki az előzőek sorából, ezért a lakossági tudatosság most különösen fontos, hosszabb távon pedig olyan vidékfejlesztési és tájhasználati döntéseket kell támogatni, amelyek ellenállóbb tájakat és közösségeket hoznak létre – tették hozzá.

Tovább olvasom