Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
Zöldinfó
Rekordhőség és történelmi aszály sújtja Horvátországot, a folyók apadnak
Vörös riasztás van Horvátországban, két folyó napokon belül kiszáradhat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legmagasabb, vörös fokozatú hőségriasztást adtak ki szerdára és csütörtökre egész Horvátországra – írja az alternativenergia.hu. A tartós szárazság miatt több folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, két kisebb vízfolyás pedig napokon belül kiszáradhat. A horvát meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hőmérséklet szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot, az ország keleti részén pedig csütörtökig akár 42 fokot is mérhetnek. Enyhülés péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, a hőmérséklet pedig csökkenhet.
A horvát vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója szerint néhány napon belül kiszáradhat a Pozsega térségében folyó Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica. A következő napokban várható csapadék mennyisége előreláthatólag nem lesz elegendő a helyzet érdemi javulásához. A Duna és a Dráva vízállása közben újabb negatív rekordokat döntött. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje mínusz 147 centiméterre süllyedt, húsz centiméterrel az 1909-ben mért eddigi mélypont alá. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel maradt el a korábbi rekordtól, miközben a folyón csaknem kétszáz éve végeznek méréseket.
Az alacsony vízállás miatt Eszék térségében gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, a Dunán pedig csökkent a szállítható árumennyiség. Több helyen leállították a kompközlekedést, és több halastó vízellátása is veszélybe került. A szárazság a lakossági vízellátást is próbára teszi. Krk szigetén, Zárában (Zadar) és Isztrián már korábban víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. Nyugat-Szlavóniában Daruvár és három környező település vízellátó rendszerének kapacitása mintegy 20 százalékkal csökkent.
A legnagyobb problémáktól Dalmáciában tartanak, ahol a turistaszezonban jelentősen megugrik a vízfogyasztás. Zára, Biograd és Benkovac környékén helyenként már csökkent a hálózati nyomás, ezért a magasabban fekvő településrészeken fennakadások lehetnek a vízellátásban. A rendkívüli hőség az energiatermelésre is hatással van. A Száva magas vízhőmérséklete miatt a szlovén-horvát tulajdonú krskói atomerőmű 20 százalékkal mérsékli termelését. A horvát kormány ugyanakkor közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben. A horvát vasúttársaság eközben fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot, ami deformációkat és közlekedésbiztonsági kockázatokat okozhat.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
