Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
Zöldinfó
Az EU kijelölte az utat a 2050-es karbonsemlegesség felé: új klímatörvény-módosítás született
Az EU 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt fogadott el 2040-re.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió jogilag kötelező érvényű célt fogadott el, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – írja az alternativenergia.hu. A döntés az Európai Parlament és a tagállamok között létrejött előzetes politikai megállapodás eredménye, amely az uniós klímatörvény módosításáról szól. A megállapodás értelmében az EU korlátozott mértékben, legfeljebb az 1990-es kibocsátások 5 százalékának megfelelő arányban magas minőségű nemzetközi kibocsátáscsökkentési krediteket is felhasználhat a cél eléréséhez a 2036 utáni időszakban. A bizottság közleménye szerint a most elfogadott klímacél egyértelmű és kiszámítható pályát jelöl ki a 2050-re tervezett karbonsemlegesség felé, miközben beruházási biztonságot nyújt a vállalkozásoknak és megerősíti az EU tiszta átmenetét, ipari versenyképességét és energiafüggetlenségét.
A megállapodás olyan átmenetet vázol a 2030 utáni időszakra, amely figyelembe veszi a jelenlegi gazdasági és geopolitikai körülményeket. A keretrendszer lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok nagyobb mozgástérrel, egyszerűbben és költséghatékonyabban teljesítsék vállalásaikat, és számol a különböző ágazatok közötti rugalmas teljesítéssel is. Az előrehaladást kétévente értékelik és a felülvizsgálatok során figyelembe veszik az energiaárak, a technológiai fejlődés és az európai ipar versenyképességének alakulását.
A megállapodás egyúttal 2028-ra halasztja az új kibocsátáskereskedelmi rendszer alkalmazását az épületek, a közúti közlekedés és a kisebb ipari szereplők esetében, bár az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025-től változatlanul érvényben maradnak. A megállapodást az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
