Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Advertisement

Zöldinfó

1. Új lendületet kap a Zaláta–Dravica gázmező fejlesztése

Magyarország és Horvátország közösen fejlesztené a Zaláta-Dravica gázmezőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és Horvátország megállapodott a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, és tovább növelné a két ország közötti földgázszállítási kapacitást – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében. Kiemelte: határon átnyúló gázmezőről van szó, amely megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar-horvát energetikai és gazdasági együttműködést.

Kapitány István ezt követően részletesen ismertette az együttműködés további területeit. Stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-horvát energetikai kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaárak a gazdaság versenyképességet is nagymértékben befolyásolják. Hozzátette: a magyar energiapolitika egyik alapelve az ellátásbiztonság, valamint az energiaimport diverzifikálása. A miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.

Kapitány István közölte: a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. A kőolajellátásról szólva kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában. Hozzátette: Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását.

Advertisement

Kapitány István szerint a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából. A miniszter a két ország gazdasági kapcsolatairól szólva kiemelte: Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben. Hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Közölte: jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Susnjar közölte: a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát miniszter az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Susnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet a két ország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák