Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
Zöldinfó
A hozzáadott érték növelése a cél a hazai agráriumban
A magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik lényeges eleme a korszerű terménykezelési infrastruktúra fejlesztése.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Ezért hirdette meg az Agrárminisztérium tavaly márciusban a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztését támogató pályázati felhívást, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdálkodók számára a megtermelt termény biztonságos, hatékony és fenntartható kezeléséhez – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Az első döntési körben 116, jellemzően kis és közepes léptékű beruházás megvalósítására nyertek el támogatói döntést az érintettek, összesen 7,7 milliárd forint összegben – ismertette az alternativenergia.hu. A döntések meghozatala folyamatosan fog történni a következő hetekben, a források átcsoportosításával minden formailag megfelelő, minimum pontot elért pályázatot támogatni fognak – jelentette be Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. A tárcavezető elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben meghirdetett felhívás célja a hazai termények hozzáadott értékének növelése, amelyen keresztül a magyar agrárium piaci pozíciója erősödhet. Ez a támogatás nemcsak új létesítmények megvalósítását segíti, hanem a meglévő kapacitások korszerűsítését is, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására.
A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodók részéről valós igény mutatkozik a fejlesztésekre, hiszen az eredeti, 15 milliárd forintos keretösszeg 2,5-szeresére nyújtottak be pályázatot. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100 millió forint lehet – ismertette a közlemény. Ez a támogatási konstrukció is széles pályázói kör számára volt elérhető, különös tekintettel a kis és közepes agrárvállalkozásokra. A kisebb léptékű fejlesztésekkel is jelentősen erősíthető a helyi gazdaság, hiszen a beruházások által javulnak a helyben történő feldolgozás feltételei, ami a munkahelyek megtartásán keresztül a vidék megtartóképességét is növeli.
Ezek a fejlesztések azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelentenek. Az energiahatékony technológiák és a megújuló energia használata csökkenti az üzemeltetési költségeket, mérsékli a kibocsátást, és hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít az agrárüzemek számára. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását is kedvezményes előlegigényléssel és kamattámogatott hitelek biztosításával segíti az Agrárminisztérium – írták. A kormány célja egyértelmű: az agráriumnak egyszerre kell jövedelmezőnek, versenyképesnek és környezettudatosnak lennie, miközben a kis és közepes agrárvállalkozásokra kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek a támogatói döntések egyszerre szolgálják céljainkat – hangsúlyozta Nagy István.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz örökerdő mint alternatíva: miért alulhasznált lehetőség Magyarországon?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
