Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
Zöldinfó
A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a globális olajpiacot
A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026-ban átlagosan napi 420 ezer hordóval csökken, így napi 104 millió hordóra mérséklődik – írja az alternativenergia.hu. Ez 1,3 millió hordóval alacsonyabb a konfliktus előtti prognózisnál. A legnagyobb visszaesés a második negyedévben várható, amikor a kereslet napi 2,45 millió hordóval eshet vissza. Az ügynökség az előző havi jelentésében még csak napi 80 ezer hordós keresletcsökkenést valószínűsített, az év elején pedig még napi 770 ezer hordós növekedéssel számolt. A jelentés szerint az olajkereslet “egyre súlyosbodó rombolása” az olajárak háború kitörése óta tapasztalt meredek emelkedésének következménye: az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára korábban hordónkénti mintegy 70 dollárba került, majd márciusban 120 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 106-110 dollár körül mozog. Az IEA kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami nagyrészt megszakította a Perzsa-öböl térségéből érkező kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-szállításokat. Az ügynökség szerint az Öböl menti országok termelése áprilisban napi 14,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.
A világ olajkínálata áprilisban napi 95,1 millió hordóra csökkent, ami havi alapon további 1,8 millió hordós visszaesés. Az IEA ugyanakkor arra számít, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások júniustól fokozatosan újraindulhatnak. A jelentés szerint a globális olajtartalékok rekordütemben apadnak. A nyilvántartott készletek márciusban 129 millió hordóval, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek. Az OECD-országok szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek vissza.
Az IEA szerint az Egyesült Államok, Japán és Németország stratégiai tartalékainak piacra bocsátása részben enyhítette a hiányt. Az ügynökség rámutatott arra is, hogy a finomítók világszerte visszafogták termelésüket az infrastruktúra károsodása, az exportkorlátozások és a nyersanyaghiány miatt. A globális finomítói feldolgozás a második negyedévben napi 4,5 millió hordóval csökkenhet. Az IEA szerint a kereslet visszaesése jelenleg elsősorban a petrolkémiai és a légiközlekedési szektort érinti, de a magas árak, a romló gazdasági környezet és a fogyasztáscsökkentő intézkedések egyre szélesebb körben mérséklik az üzemanyag-felhasználást.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
