Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar napelemes szektor fejlődését elsősorban nem technológiai, hanem szabályozási és szakpolitikai akadályok hátráltatják a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint. Az érdekképviselet átfogó javaslatcsomaggal fordult a kormányhoz, amely az áfacsökkentés mellett az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését, a hálózati kapacitások átláthatóbb elosztását és az energiatárolás fejlesztését is szorgalmazza. A magyar gazdaság versenyképességének javításához is hozzájárulhatna a napelemes ágazat szabályozási környezetének átalakítása. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke egy szegedi szakmai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai napenergia-ipar jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, fejlődését azonban egyre inkább jogszabályi és szakpolitikai korlátok nehezítik. Magyarországon jelenleg több mint 330 ezer napelemes rendszer működik, összesen mintegy 8846 megawatt, azaz 8,8 gigawatt beépített kapacitással. A napenergia a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 29 százalékát biztosítja, miközben az ágazat közel 47 ezer embernek ad munkát. A kapacitás évente mintegy 1 gigawattal bővül, ami jól mutatja a technológia iránti érdeklődést és a szektor gazdasági jelentőségét.

Átláthatóbb hálózati szabályokra lenne szükség

Az MNNSZ a napelemes beruházások további ösztönzése érdekében átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak. A szövetség szerint a kiszámíthatóbb szabályozás és a hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül a megújulóenergia-termelés további növekedése nehezen aknázható ki teljes mértékben. Kiss Ernő előrelépésnek nevezte az elektromos hálózat fejlesztésére biztosított 500 milliárd forintos uniós forrást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energiatárolási kapacitások továbbra sem elegendők a megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásához. A napelemes rendszerek termelése ugyanis időjárás- és napszakfüggő, ezért a hálózat rugalmassága és a tárolási lehetőségek bővítése egyaránt fontos a biztonságos energiaellátáshoz.

A szövetség ezért azt javasolja, hogy a hálózati szabad kapacitásokat kiszámítható és átlátható módon tegyék közzé. Emellett szükségesnek tartja a megújuló energia támogatási rendszerének felülvizsgálatát is, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek torzíthatják a piaci versenyt vagy hátráltathatják a beruházásokat, írja az alternativenergia.hu. 

Jelentősen csökkentenék a napelemes beruházások áfáját

A javaslatcsomag egyik fontos eleme a napelemes beruházások adóterheinek mérséklése. Az MNNSZ a szomszédos országok gyakorlatára hivatkozva azt szorgalmazza, hogy a napelemes rendszerek telepítéséhez kapcsolódó beruházások áfája a jelenlegi 27 százalékról 0 vagy 5 százalékra csökkenjen. Az intézkedés a szövetség álláspontja szerint javíthatná a lakossági és a vállalati beruházások megtérülését, és szélesebb kör számára tehetné elérhetővé a saját célú villamosenergia-termelést. Az alacsonyabb beruházási költségek különösen azoknak a háztartásoknak és vállalkozásoknak jelenthetnének segítséget, amelyek számára a kezdeti tőkeköltség jelenleg komoly akadályt jelent.

A szövetség emellett a rezsicsökkentés fenntartható átalakításának részeként az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését is javasolja. Ennek lényege, hogy az áram ára a fogyasztás időpontjától függően változna: a reggeli és esti csúcsidőszakokban magasabb, míg a kisebb terhelésű időszakokban alacsonyabb tarifák ösztönöznék a fogyasztókat.

Egy ilyen rendszer arra motiválhatná a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy a rugalmasan időzíthető energiafelhasználásukat az olcsóbb időszakokra helyezzék át. Ez mérsékelhetné a hálózat csúcsterhelését, és bizonyos esetekben csökkenthetné a költséges hálózatbővítések szükségességét is. A megoldás eredményessége ugyanakkor a tarifák kialakításától, a fogyasztók alkalmazkodási lehetőségeitől és az energiatárolási megoldások elterjedésétől is függne.

A megtermelt energia megosztását is megkönnyítenék

A vállalati energiatermelés szabályozásában is változásokat sürget az MNNSZ. Kiss Ernő példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás korlátozhatja a saját célra megtermelt, de fel nem használt villamos energia helyi hasznosítását. A szövetség elnöke szerint egy vállalat hétvégén akár ingyen sem adhatja át a fel nem használt energiáját a szomszédos lakóközösségnek. Az ilyen helyzetek rávilágítanak arra, hogy a helyben megtermelt villamos energia megosztásának egyszerűbbé tétele új lehetőségeket teremthetne a fogyasztók, a vállalkozások és a helyi közösségek számára. A megfelelő jogi és elszámolási keretek kialakítása hozzájárulhatna a megtermelt energia hatékonyabb felhasználásához, valamint mérsékelhetné a hálózatra nehezedő terhelést.

A hosszú megtérülésű beruházások adóterheit is mérsékelnék

A szövetség a naperőművi beruházások tőkeigényes jellegére és hosszú megtérülési idejére tekintettel a vagyonadó szabályainak módosítását is kezdeményezte. Javaslatuk szerint az adófizetési kötelezettség értékhatárát az eredetileg tervezett 1 milliárd forintról 5 milliárd forintra kellene emelni. Emellett azt indítványozzák, hogy a beruházások a kivitelezési időszakban, valamint az üzembe helyezést követő első évben mentesüljenek az adó alól.