Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fedélzetre léptek az UNICEF Magyarország új Fiatal Nagykövetei

A kiválasztott fiatalok lesznek korosztályuk szóvivői.

Létrehozva:

|

Kiválasztotta Fiatal Nagyköveti Tanácsának új tagjait az UNICEF Magyarország. A tizenéves Fiatal Nagykövetek közreműködnek a szervezet programjaiban, képviselik korosztályuk érdekeit, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is.

Az UNICEF egy olyan világ építésében kéri a fiatalok segítségét, ahol minden gyermek biztonságban, erőszakmentesen élhet, érvényesülnek a jogai és kibontakoztathatja a benne rejlő képességeket. A világ egyik legismertebb gyermekjogi szervezeteként az UNICEF különösen fontosnak tartja a fiatalok bevonását az őket érintő döntésekbe, hiszen ők lesznek a jövő felnőttjei, akik véleményükkel és javaslataikkal már most is nagy szerepet játszanak egy biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb élet kialakításában.

A Fiatal Nagykövet pozíciót az UNICEF Magyarország 2015-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szellemében biztosítsa a gyermekek részvételét munkájában. Az új tagokat minden évben pályázat útján választják ki, jelenleg 17 diák alkotja a Tanácsot az ország minden pontjáról, mert lényeges szempont, hogy sokféle fiatal sokféle világa tükröződjön munkájukban.

Advertisement

A 14-21 év közötti Fiatal Nagykövetek részt vesznek az UNICEF Magyarország rendezvényein, programjaiban, panelbeszélgetéseken osztják meg gondolataikat, döntéshozókkal találkoznak, cikket írnak, kampányokban hallatják a hangjukat. Önkéntes munkájuk során alakíthatják a gyermekjogi szervezet tevékenységét és kipróbálhatják magukat új, izgalmas helyzetekben. Saját Instagram oldalukon naprakész információkat osztanak meg aktuális projektjeikről. Tavaly óta lelkesen dolgoznak a szervezet nagyszabású Klímahősök programján, ahová további klímavédő fiatalokat várnak, hogy együtt hallassák hangjukat az éghajlatváltozással kapcsolatosan. A Fiatal Nagykövetek moderátorként és beszélgetőpartnerként is részt vettek az UNICEF Magyarország által szervezett Klímahősök konferenciákon, valamint a novemberi nagyszabású Gyermekjogi Konferencián.  Munkájuk során a mentális egészség témaköre is egyre nagyobb hangsúlyt kap: a Lélekemelő program népszerűsítésével a gyermekek, fiatalok és az őket támogató felnőttek mentális egészségének megőrzéséhez járulnak hozzá.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy Fiatal Nagyköveteink folyamatosan, sokszor napi szinten jelen legyenek a szervezet munkájában. Témáink sokszínűek, így rengeteg lehetőség van a részvételre különböző programjainkban és élő eseményeinken. Azok a fiatalok, akik nagyköveteink lesznek, egyben korosztályuk szóvivőivé is válnak, kortársaik véleményét, aggályait és mindennapi kihívásait hangosítják ki. Mindemellett a hasonló korú fiatalokat is megszólítják és általuk még szélesebb körben válhatnak ismertté a gyermekek jogai és érdekei” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Advertisement

„Örömmel láttam, hogy idén is mennyien jelentkeztek Fiatal Nagykövetnek, hiszen ez azt jelzi, mennyire fontos az a munka, amelyet ez a nagyszerű fiatalokból álló csapat végez. Öröm látni, hogy évről-évre milyen sokoldalú, elszánt és tettrekész fiatalok kerülnek a csapatba – gazdagítva azt a közös tudást és tapasztalatot, amellyel a gyermekjogok fontosságát, és a korosztályuk képviseletét támogatják. Köszöntjük őket a fedélzeten!” – mondta Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus, a program koordinátora.

Az UNICEF Magyarország Fiatal Nagyköveteihez – Bársony Anna, Berényi Gergő, Galambos Anna, Gyurkovics Kornél, Kapai Ramóna, Karsai Vivien, Lehoczky Tamara, Ormai Anna, Pege Gyula, Szász Anna Dorottya, Szirtes Marcell, Torgyik Éva, Vecsernyés Panka – idén csatlakoztak az új tagok: Hucskó Csenge, Nagy Dimitra Anna, Simon-Demény Luca, Vázsonyi Benedek.

Advertisement

Az új tagok Székesfehérvárról, Pilisborosjenőről, Kecskemétről és Magyarhertelendről csatlakoztak a Fiatal Nagykövetek Tanácsához.

Forrás: UNICEF Magyarország

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák