Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fedélzetre léptek az UNICEF Magyarország új Fiatal Nagykövetei

A kiválasztott fiatalok lesznek korosztályuk szóvivői.

Létrehozva:

|

Kiválasztotta Fiatal Nagyköveti Tanácsának új tagjait az UNICEF Magyarország. A tizenéves Fiatal Nagykövetek közreműködnek a szervezet programjaiban, képviselik korosztályuk érdekeit, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is.

Az UNICEF egy olyan világ építésében kéri a fiatalok segítségét, ahol minden gyermek biztonságban, erőszakmentesen élhet, érvényesülnek a jogai és kibontakoztathatja a benne rejlő képességeket. A világ egyik legismertebb gyermekjogi szervezeteként az UNICEF különösen fontosnak tartja a fiatalok bevonását az őket érintő döntésekbe, hiszen ők lesznek a jövő felnőttjei, akik véleményükkel és javaslataikkal már most is nagy szerepet játszanak egy biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb élet kialakításában.

A Fiatal Nagykövet pozíciót az UNICEF Magyarország 2015-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szellemében biztosítsa a gyermekek részvételét munkájában. Az új tagokat minden évben pályázat útján választják ki, jelenleg 17 diák alkotja a Tanácsot az ország minden pontjáról, mert lényeges szempont, hogy sokféle fiatal sokféle világa tükröződjön munkájukban.

Advertisement

A 14-21 év közötti Fiatal Nagykövetek részt vesznek az UNICEF Magyarország rendezvényein, programjaiban, panelbeszélgetéseken osztják meg gondolataikat, döntéshozókkal találkoznak, cikket írnak, kampányokban hallatják a hangjukat. Önkéntes munkájuk során alakíthatják a gyermekjogi szervezet tevékenységét és kipróbálhatják magukat új, izgalmas helyzetekben. Saját Instagram oldalukon naprakész információkat osztanak meg aktuális projektjeikről. Tavaly óta lelkesen dolgoznak a szervezet nagyszabású Klímahősök programján, ahová további klímavédő fiatalokat várnak, hogy együtt hallassák hangjukat az éghajlatváltozással kapcsolatosan. A Fiatal Nagykövetek moderátorként és beszélgetőpartnerként is részt vettek az UNICEF Magyarország által szervezett Klímahősök konferenciákon, valamint a novemberi nagyszabású Gyermekjogi Konferencián.  Munkájuk során a mentális egészség témaköre is egyre nagyobb hangsúlyt kap: a Lélekemelő program népszerűsítésével a gyermekek, fiatalok és az őket támogató felnőttek mentális egészségének megőrzéséhez járulnak hozzá.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy Fiatal Nagyköveteink folyamatosan, sokszor napi szinten jelen legyenek a szervezet munkájában. Témáink sokszínűek, így rengeteg lehetőség van a részvételre különböző programjainkban és élő eseményeinken. Azok a fiatalok, akik nagyköveteink lesznek, egyben korosztályuk szóvivőivé is válnak, kortársaik véleményét, aggályait és mindennapi kihívásait hangosítják ki. Mindemellett a hasonló korú fiatalokat is megszólítják és általuk még szélesebb körben válhatnak ismertté a gyermekek jogai és érdekei” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Advertisement

„Örömmel láttam, hogy idén is mennyien jelentkeztek Fiatal Nagykövetnek, hiszen ez azt jelzi, mennyire fontos az a munka, amelyet ez a nagyszerű fiatalokból álló csapat végez. Öröm látni, hogy évről-évre milyen sokoldalú, elszánt és tettrekész fiatalok kerülnek a csapatba – gazdagítva azt a közös tudást és tapasztalatot, amellyel a gyermekjogok fontosságát, és a korosztályuk képviseletét támogatják. Köszöntjük őket a fedélzeten!” – mondta Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus, a program koordinátora.

Az UNICEF Magyarország Fiatal Nagyköveteihez – Bársony Anna, Berényi Gergő, Galambos Anna, Gyurkovics Kornél, Kapai Ramóna, Karsai Vivien, Lehoczky Tamara, Ormai Anna, Pege Gyula, Szász Anna Dorottya, Szirtes Marcell, Torgyik Éva, Vecsernyés Panka – idén csatlakoztak az új tagok: Hucskó Csenge, Nagy Dimitra Anna, Simon-Demény Luca, Vázsonyi Benedek.

Advertisement

Az új tagok Székesfehérvárról, Pilisborosjenőről, Kecskemétről és Magyarhertelendről csatlakoztak a Fiatal Nagykövetek Tanácsához.

Forrás: UNICEF Magyarország

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A biomassza-erőművek működését is felülvizsgálná a minisztérium

Jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fokozatosság elve mentén haladva jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a tárca sajtóeseményén Budapesten. A miniszter beszámolója szerint a tárca megszervezésekor számos kihívással szembesültek, sok nehézség maradt hátra az előző kormány idejéből – írja az alternativenergia.hu. Korábban az erdőket “fabányának” tekintették, az erdőgazdaságok profitorientált módon működtek, a régóta nyíltan zajló azbesztügyet sem oldották meg, az új minisztérium ezért megkezdte az egyeztetéseket és fölvette a kapcsolatot a civilekkel is – emelte ki. A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyarországi erdőkből. Ennél többet idén már nem lehet visszatartani a korábban megkötött, érvényben lévő szerződések miatt, de jövőre már elérheti az 1 millió köbmétert is a csökkentés – jelezte.

Gajdos László hangsúlyozta, hogy az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra, a biológiai sokféleségre kell törekedni. “Végtelen abnormális” fákat azért termelni, hogy biomassza-erőművekben égjenek el, ezek működtetését át kell gondolni a fokozatosság elve alapján, akárcsak az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell. Januártól az erdőgazdaságok működése a nonprofit gazdálkodás irányába mozdul el, irányításukra pedig pályázatokat írnak ki, mert az új szemléletet az új vezetőségekkel könnyebb lesz megvalósítani. A tárcavezető bízik abban is, hogy a következő évek során mind az erdővel borított területek, mind a védett erdők aránya jelentősen nőhet.

Hozzátette: az erdők mellett a vízügyet, a nemzeti parkok, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem ügyét is felvállaló tárca olyan feladatra vállalkozott, amelyre az elmúlt 30 évben más nem. A kezdetek bizakodásra adnak okot, mert az elmúlt fél évben sikerült olyan irányba elindulni, amely “más világot fog eredményezni” – fogalmazott.

Advertisement

Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a kihívások közül kiemelte, hogy Magyarországon az erdők 41,5 százaléka élvez védettséget, a vágásos erdőgazdálkodás viszont 90 százalékot érint, a faanyag jelentős része tehát védett területről származik. Az előírásokat 2010 után többször is enyhítették, legutóbb az energiaválságra hivatkozva, noha vágáskor tönkremegy a mikroklíma és sérül az élővilág.

A szeptember 30-ával véget ért fakitermelési moratóriumra azért volt szükség, hogy az új tárcának legyen ideje áttekinteni a faanyaghasználat rendszerét. Idén kármérséklésre volt lehetőség, de hosszabb távon a minisztérium azt akarja elérni, hogy védett és Natura 2000-es erdő ne lehessen vágásterület, illetve csak nagyon kíméletes legyen a fakitermelés, az ellátásbiztonságot pedig a kevésbé értékes erdők biztosítsák – tette hozzá.

Advertisement

Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár jelentős eredménynek tekinti a szemléletváltást, de hozzátette, hogy a tárcának több évtizedes folyamatokat kell felülvizsgálnia, ha el akarja érni a céljait. Vannak például ma is olyan erdők, amelyek értékesek, mégsem élveznek semmilyen védettséget. Fakitermelés mindig volt és mindig lesz, de a vágásos üzemmód már 2027-ben vissza fog szorulni, a klímatörvény elfogadása után pedig az új erdőtörvény tervezete is elkészülhet – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák