Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fedélzetre léptek az UNICEF Magyarország új Fiatal Nagykövetei

A kiválasztott fiatalok lesznek korosztályuk szóvivői.

Létrehozva:

|

Kiválasztotta Fiatal Nagyköveti Tanácsának új tagjait az UNICEF Magyarország. A tizenéves Fiatal Nagykövetek közreműködnek a szervezet programjaiban, képviselik korosztályuk érdekeit, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is.

Az UNICEF egy olyan világ építésében kéri a fiatalok segítségét, ahol minden gyermek biztonságban, erőszakmentesen élhet, érvényesülnek a jogai és kibontakoztathatja a benne rejlő képességeket. A világ egyik legismertebb gyermekjogi szervezeteként az UNICEF különösen fontosnak tartja a fiatalok bevonását az őket érintő döntésekbe, hiszen ők lesznek a jövő felnőttjei, akik véleményükkel és javaslataikkal már most is nagy szerepet játszanak egy biztonságosabb, egészségesebb, boldogabb élet kialakításában.

A Fiatal Nagykövet pozíciót az UNICEF Magyarország 2015-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a Gyermekjogi Egyezmény szellemében biztosítsa a gyermekek részvételét munkájában. Az új tagokat minden évben pályázat útján választják ki, jelenleg 17 diák alkotja a Tanácsot az ország minden pontjáról, mert lényeges szempont, hogy sokféle fiatal sokféle világa tükröződjön munkájukban.

Advertisement

A 14-21 év közötti Fiatal Nagykövetek részt vesznek az UNICEF Magyarország rendezvényein, programjaiban, panelbeszélgetéseken osztják meg gondolataikat, döntéshozókkal találkoznak, cikket írnak, kampányokban hallatják a hangjukat. Önkéntes munkájuk során alakíthatják a gyermekjogi szervezet tevékenységét és kipróbálhatják magukat új, izgalmas helyzetekben. Saját Instagram oldalukon naprakész információkat osztanak meg aktuális projektjeikről. Tavaly óta lelkesen dolgoznak a szervezet nagyszabású Klímahősök programján, ahová további klímavédő fiatalokat várnak, hogy együtt hallassák hangjukat az éghajlatváltozással kapcsolatosan. A Fiatal Nagykövetek moderátorként és beszélgetőpartnerként is részt vettek az UNICEF Magyarország által szervezett Klímahősök konferenciákon, valamint a novemberi nagyszabású Gyermekjogi Konferencián.  Munkájuk során a mentális egészség témaköre is egyre nagyobb hangsúlyt kap: a Lélekemelő program népszerűsítésével a gyermekek, fiatalok és az őket támogató felnőttek mentális egészségének megőrzéséhez járulnak hozzá.

„Kiemelten fontos számunkra, hogy Fiatal Nagyköveteink folyamatosan, sokszor napi szinten jelen legyenek a szervezet munkájában. Témáink sokszínűek, így rengeteg lehetőség van a részvételre különböző programjainkban és élő eseményeinken. Azok a fiatalok, akik nagyköveteink lesznek, egyben korosztályuk szóvivőivé is válnak, kortársaik véleményét, aggályait és mindennapi kihívásait hangosítják ki. Mindemellett a hasonló korú fiatalokat is megszólítják és általuk még szélesebb körben válhatnak ismertté a gyermekek jogai és érdekei” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Advertisement

„Örömmel láttam, hogy idén is mennyien jelentkeztek Fiatal Nagykövetnek, hiszen ez azt jelzi, mennyire fontos az a munka, amelyet ez a nagyszerű fiatalokból álló csapat végez. Öröm látni, hogy évről-évre milyen sokoldalú, elszánt és tettrekész fiatalok kerülnek a csapatba – gazdagítva azt a közös tudást és tapasztalatot, amellyel a gyermekjogok fontosságát, és a korosztályuk képviseletét támogatják. Köszöntjük őket a fedélzeten!” – mondta Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus, a program koordinátora.

Az UNICEF Magyarország Fiatal Nagyköveteihez – Bársony Anna, Berényi Gergő, Galambos Anna, Gyurkovics Kornél, Kapai Ramóna, Karsai Vivien, Lehoczky Tamara, Ormai Anna, Pege Gyula, Szász Anna Dorottya, Szirtes Marcell, Torgyik Éva, Vecsernyés Panka – idén csatlakoztak az új tagok: Hucskó Csenge, Nagy Dimitra Anna, Simon-Demény Luca, Vázsonyi Benedek.

Advertisement

Az új tagok Székesfehérvárról, Pilisborosjenőről, Kecskemétről és Magyarhertelendről csatlakoztak a Fiatal Nagykövetek Tanácsához.

Forrás: UNICEF Magyarország

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása

A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.

Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.

Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.

Advertisement

Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.

“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák