Zöldinfó
Fény a falvakban – teljes támogatású energiatakarékos közvilágítási program indul
Hétfőtől már pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A támogatás 100 százalékos, vissza nem térítendő, és akár teljes egészében előlegként igényelhető. Egy pályázatra legfeljebb 50 millió forint támogatás adható, így legalább 360 falu, a célcsoportból minden hetedik település valósíthat majd meg korszerűsítéseket – irja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a települések gazdasági erején, aktuális pénzügyi helyzetén nem múlik a programban való sikeres részvételük. Az állami támogatás a meglévőket felváltó energiahatékony lámpatestek telepítésére és a fényforrások autonóm szabályozhatóságának kiépítésére fordítható. Az önkormányzatok hétfőn 10 órától elektronikus úton jelentkezhetnek a kiírásra augusztus végéig a lebonyolító Nemzeti Energetikai Ügynökség honlapján, a pályázatokat az ősz folyamán elbírálják – közölte az államtitkár. Steiner Attila elmondta: a helyi közvilágítás biztosítása önkormányzati feladat. A korábbi években elvégzett korszerűsítési munkák tapasztalatai szerint egy-egy fejlesztés a felére csökkentheti a villanyoszlopok működtetésének áramköltségeit. A nagyobb városokban hasonló fejlesztések üzleti alapon is megvalósíthatók, a kistelepüléseken a finanszírozási lehetőségek szűkösebbek, a megtérülés lassabb – jelezte. Hozzátette: a szankciós energiaválság megmutatta, hogy az árak drasztikus emelkedése közvetlen veszélybe sodorhatja az alapvető közszolgáltatások ellátását is.
A hazai hulladékgazdálkodási rendszerben az elektromos hulladék átvételéről, elszállításáról a koncessziós társaság köteles gondoskodni. Ha a leszerelt világítótestek az önkormányzat tulajdonában vannak, akkor a településeknek nemcsak feladatuk, hanem költségük sem keletkezik, a hulladékok összegyűjtését és kezelését a MOHU díjmentesen megoldja helyettük – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A korszerű közvilágítás javítja a közterületek biztonságát, a lakosok komfortérzetét és életminőségét, az önkormányzatok pedig energiafogyasztásuk csökkentésével kevesebb rezsit fizethetnek – foglalta össze. Steiner Attila a Jedlik Ányos Energetikai Program kapcsán felidézte: először a távhőszolgáltatókat célzó pályázat nyílt meg 45 milliárd forintos kerettel júniusban, erre több szakaszban, az első körben július végéig lehet jelentkezni. Egy hét múlva nyílik meg a távhőtermelőknek szóló felhívás első üteme, a rendszerek megújuló energiaforrásra átállítását 51 milliárd forinttal ösztönzik. Vasárnapig véleményezhető a vállalatok energiahatékonysági beruházásait segítő programelem, ebben csaknem 39 milliárd forint áll rendelkezésre az épületek vagy a gyártási technológia energiamegtakarítást eredményező korszerűsítéséhez. A társadalmi egyeztetésen már korábban átesett pályázatok közül a nyáron élesedhetnek a biogáz-biometán előállítás fokozását és az energetikai kutatás-fejlesztést szolgáló felhívások – jelezte az EM államtitkára.
Zöldinfó
Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.
Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni
Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.
Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.
Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.
A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá
A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.
Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.
A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.
A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
