Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fény a falvakban – teljes támogatású energiatakarékos közvilágítási program indul

Hétfőtől már pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A támogatás 100 százalékos, vissza nem térítendő, és akár teljes egészében előlegként igényelhető. Egy pályázatra legfeljebb 50 millió forint támogatás adható, így legalább 360 falu, a célcsoportból minden hetedik település valósíthat majd meg korszerűsítéseket – irja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a települések gazdasági erején, aktuális pénzügyi helyzetén nem múlik a programban való sikeres részvételük. Az állami támogatás a meglévőket felváltó energiahatékony lámpatestek telepítésére és a fényforrások autonóm szabályozhatóságának kiépítésére fordítható. Az önkormányzatok hétfőn 10 órától elektronikus úton jelentkezhetnek a kiírásra augusztus végéig a lebonyolító Nemzeti Energetikai Ügynökség honlapján, a pályázatokat az ősz folyamán elbírálják – közölte az államtitkár. Steiner Attila elmondta: a helyi közvilágítás biztosítása önkormányzati feladat. A korábbi években elvégzett korszerűsítési munkák tapasztalatai szerint egy-egy fejlesztés a felére csökkentheti a villanyoszlopok működtetésének áramköltségeit. A nagyobb városokban hasonló fejlesztések üzleti alapon is megvalósíthatók, a kistelepüléseken a finanszírozási lehetőségek szűkösebbek, a megtérülés lassabb – jelezte. Hozzátette: a szankciós energiaválság megmutatta, hogy az árak drasztikus emelkedése közvetlen veszélybe sodorhatja az alapvető közszolgáltatások ellátását is.

A hazai hulladékgazdálkodási rendszerben az elektromos hulladék átvételéről, elszállításáról a koncessziós társaság köteles gondoskodni. Ha a leszerelt világítótestek az önkormányzat tulajdonában vannak, akkor a településeknek nemcsak feladatuk, hanem költségük sem keletkezik, a hulladékok összegyűjtését és kezelését a MOHU díjmentesen megoldja helyettük – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A korszerű közvilágítás javítja a közterületek biztonságát, a lakosok komfortérzetét és életminőségét, az önkormányzatok pedig energiafogyasztásuk csökkentésével kevesebb rezsit fizethetnek – foglalta össze. Steiner Attila a Jedlik Ányos Energetikai Program kapcsán felidézte: először a távhőszolgáltatókat célzó pályázat nyílt meg 45 milliárd forintos kerettel júniusban, erre több szakaszban, az első körben július végéig lehet jelentkezni. Egy hét múlva nyílik meg a távhőtermelőknek szóló felhívás első üteme, a rendszerek megújuló energiaforrásra átállítását 51 milliárd forinttal ösztönzik. Vasárnapig véleményezhető a vállalatok energiahatékonysági beruházásait segítő programelem, ebben csaknem 39 milliárd forint áll rendelkezésre az épületek vagy a gyártási technológia energiamegtakarítást eredményező korszerűsítéséhez. A társadalmi egyeztetésen már korábban átesett pályázatok közül a nyáron élesedhetnek a biogáz-biometán előállítás fokozását és az energetikai kutatás-fejlesztést szolgáló felhívások – jelezte az EM államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

Erdőtípusok visszaszorulása és előretörése a klímamodellek tükrében

Eltűnő bükkösök, terjeszkedő sztyepp: így alakulhat át Magyarország növényzete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek. 2025-ben Magyarországon eddig csupán márciusban esett a szokásosnál több csapadék, a többi hónap az átlagosnál szárazabbnak adódott. Az általánosságban egyik legcsapadékosabb hónapunk, a június, idén a legszárazabb és a második legmelegebb volt az 1901 óta tartó mérések alapján. Július elejéig a 2022-es évi, eddigi legsúlyosabb aszállyal vetekedett a szárazság mértéke, de aztán a júliusi zivatarok enyhítették az aszályt – legalábbis az ország nyugati és északkeleti felén. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály van. Megjegyezzük, hogy az aszály természetes része hazánk éghajlatának, azonban a gyakoriságában és súlyosságában bekövetkező változások összefüggésben állhatnak a klímaváltozással.

Az egyre gyakoribb szárazságot a növényzet is megérzi, és alkalmazkodni kezd a megváltozó körülményekhez. Egyes fajok háttérbe szorulhatnak, mások előretörhetnek, és így lassan a táj is megváltozhat. Azt, hogy adott éghajlati viszonyok mellett milyen erdő, illetve növénytársulás „érzi jól magát”, az erdészeti klímaosztályokkal – bükkös, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, erdőssztyepp és sztyepp – lehet jól leírni. A felsorolt kategóriák közül az elsők hűvösebb és nedvesebb klímát jelölnek, míg a sor másik vége a melegebb és szárazabb éghajlatot mutatja. Ha pedig egy területen olyan erdő van, amelynek klímaosztálya eltér az ott uralkodó éghajlati viszonyoktól, annak fajösszetétele előbb-utóbb átalakulhat.

Elemzésünkben az erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgáltuk meg Magyarországra vonatkozóan, amelynek kiszámításához a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérsékletére és csapadékösszegére van szükség. A mutató kiválóan alkalmas arra, hogy elhatárolja az erdészeti klímaosztályokat, használatával tehát megbecsülhető az is, hogy a jövőben, a megváltozott éghajlati viszonyok mellett hol és milyen növénytársulások számára lesznek kedvező klimatikus feltételek az országban.

Advertisement

Referenciaként a legutolsó 20 év éghajlatát, a 2005–2024-es időszakot tekintettük, amelyhez a méréseken alapuló HuClim adatbázist használtuk fel. A jövőre vonatkozóan hat regionális klímamodell-szimuláció átlagát mutatjuk be, három különböző forgatókönyv (RCP2.6: azonnali kibocsátáscsökkentés, RCP4.5: későbbi kibocsátáscsökkentés, RCP8.5: nincs kibocsátáscsökkentés) alapján, a 2061–2080-as és a 2081–2100-as periódusra. (Az adatokról és a módszertanról részletesebben a cikk végén írtunk.)

Kiszoruló bükkösök, terjeszkedő erdőssztyepp

Ahogy az alábbi ábrán látható, jelenleg (2005–2024) az Alföld nagy részén erdőssztyepp klíma uralkodik, míg az ország csapadékosabb területein, azaz az Alpokalján, illetve az Északi-középhegységben a gyertyános-tölgyes a domináns, néhány régióban pedig a bükk számára optimális a klíma. Hazánk legnagyobb részén (északkeleten, a Kisalföldön, a Dunántúl keleti és déli részén) pedig kocsánytalan tölgyes, illetve cseres kategória jellemző.

Advertisement

A 21. század második felére az emberi tevékenység alakulásától függően a jelenlegihez hasonló körülmények várhatók vagy a szárazabb és melegebb kategóriák felé való eltolódás valószínűsíthető.

  • Azonnali kibocsátáscsökkentés: maradnak a mai erdészeti szárazsági viszonyok. Amennyiben megvalósul az üvegházgázok kibocsátásának azonnali csökkentése, akkor az erdészeti szárazsági mutató 2005–2024-es periódusra jellemző eloszlását várhatjuk továbbra is .
  • Későbbi kibocsátáscsökkentés: jóval több erdőssztyepp várható. Ha a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyvet tekintjük, akkor a 2061–2080-as időszakra az erdőssztyepp az Alföld szinte teljes területére kiterjedhet. A többi erdészeti klímaosztály területe várhatóan beszűkül; ez különösen az Alpokalján figyelhető meg a bükkös esetén. A 21. század végére ugyan valamelyest mérséklődik az erdőssztyepp kiterjedése a szimulációk szerint, de még így is meghaladja majd a 2005–2024-es időszakra jellemző értéket.
  • Nincs kibocsátáscsökkentés: eltűnik a bükkös, kiterjedt sztyepp és erdőssztyepp valószínűsíthető az ország nagy részén. Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 2061–2080-as időszakban megjelenik az eddig egyáltalán nem jellemző, legmelegebb és legszárazabb kategória, a sztyepp az Alföld középső és déli részein, és ez még tovább nő (kb. kétszeresére) a század végére. A korábban kocsánytalan tölgyes, illetve cseres területeket is várhatóan felváltja az erdőssztyepp kategória. A legtöbb csapadékot igénylő és leghűvösebb viszonyokat kedvelő bükkös valószínűsíthetően teljesen kiszorul az országból, és a gyertyános-tölgyes is csak elvétve lesz megtalálható Magyarországon a szimulációk átlaga szerint.

Minél kisebb a kibocsátáscsökkentés, annál nagyobb az erdőssztyepp és sztyepp kiterjedése

Az egyes kategóriák területi kiterjedését  az alábbi táblázatban összegeztük a 21. század végére vonatkozóan, a különböző forgatókönyvek alapján, illetve összehasonlításképp a jelenleg jellemző, méréseken alapuló értékeket is feltüntettük (Magyarország teljes területe jelenti a 100%-ot).

Advertisement

Ahogy a térképeken is láthattuk, a kibocsátáscsökkentés elmaradása esetén a bükkös teljesen el is tűnhet az országból (igaz, csak az ország néhány százalékán volt számukra kedvező klíma). A gyertyános-tölgyes kiterjedésében is csökkenést figyelhetünk meg a pesszimistább forgatókönyvek felé haladva; 22%-ról 2%-ra zsugorodhat ez a kategória.

Jelenleg a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres a domináns hazánkban (2005–2024-ben az ország 47%-át foglalta el), és az azonnali, valamint későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv esetén csupán csak egy kismértékű csökkenés várható a kiterjedésében. A kibocsátáscsökkentés nélküli esetben viszont kevesebb mint a felére eshet vissza a területe.

Advertisement

Az erdőssztyepp legnagyobb növekedése a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló szcenárió esetén valószínűsíthető, de a pesszimistább forgatókönyv esetén is igen jelentős (36%) lesz a kiterjedése a szimulációk szerint. A sztyepp vagy füves puszta csak a kibocsátáscsökkentés nélküli szcenárió szerint jelenik meg Magyarországon, de ennek mértéke olyan jelentős, hogy az ország legnagyobb részére (41%) ez a kategória valószínűsíthető 2081–2100-ra.

Erdészeti kategóriák területi kiterjedése hazánkban [%]
2005–2024 2081–2100
HuClim RCP2.6 RCP4.5 RCP8.5
Bükkös 3 4 1 0
Gyertyános-tölgyes 22 21 13 2
Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres 47 44 43 21
Erdőssztyepp 28 31 43 36
Sztyepp 0 0 0 41

Összességében elmondhatjuk, hogy szárazabb és melegebb erdészeti klímaosztályok felé való eltolódás várható Magyarországon a jövőben, amennyiben nem történik azonnali kibocsátáscsökkentés. Annak érdekében, hogy ne a melegebb és szárazabb erdészeti klímaosztályok legyenek dominánsak és erdeink a jövőben is megtarthassák a jelenlegi fajösszetételüket, mielőbbi kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák