Zöld Energia
Franciaország az új atomerőművek megnyitása mellett felgyorsítja a megújuló energiaforrások telepítését
Emmanuel Macron francia államfő az ország első tengeri szélerőmű-parkjának felavatásán csütörtökön bejelentette, hogy “duplájára kell felgyorsítani” a megújuló energiaforrások telepítését, miközben az új nukleáris reaktorok megnyitását is előre kell hozni.
A nyolcvan tengeri szélturbinából álló park az Atlanti-óceánban, a nyugat-franciaországi Saint Nazare kikötőjétől 12-20 kilométeres távolságban nyílt meg. Üzemeltetője az állami tulajdonú EDF (Électricité de France), és mintegy 700 ezer ember energiaigényeit tudja ellátni. “Jelentősen növekedni fog az villamosenergia-igényünk, mintegy 40 százalékkal 2050-ig, ezért Franciaországnak duplájára kell felgyorsítania a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektjeit, elsősorban a szél- és a napenergiát illetően” – mondta az államfő a megnyitón. Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy tíz évig tart – az esetleges bírósági eljárásokkal együtt – egy tengeri szélerőmű-park üzembe helyezése Franciaországban, míg Németországban csak öt, Nagy-Britanniában pedig hat éves a folyamat. A szárazföldi szélturbinák üzembe helyezése hét éves folyamat, kétszer annyi, mint Németországban vagy Spanyolországban. A megújuló energiák (víz, szél, nap, biomassza) tavaly Franciaország energiatermelésének 21 százalékát, a nukleáris energia 69 százalékát, a fosszilis tüzelőanyagok pedig 7 százalékát biztosították. A kormány célja az ország energetikai szuverenitásának megteremtése, és a megújuló energiaforrások telepítésének felgyorsítása. Emmanuel Macron idén februárban bejelentette, hogy Franciaország 2050-ig ötven tengeri szélerőmű-parkot nyit meg. Ebből hét park tervezése kezdődött meg, de a megvalósítást számos bírósági eljárás hátráltatja.
A köztársasági elnök csütörtökön a szárazföldi szélturbinák telepítésének folytatása mellett is állást foglalt, valamint jelezte: az új atomerőművek megnyitását is előrébb hozná. Februárban jelentett be Emmanuel Macron egy széleskörű nukleáris programot, amelynek keretében Franciaország 2035-ig hat új, második generációs európai nyomottvizes reaktort (EPR) épít, és további nyolc kisebb reaktor építését is megfontolja. Az államfő az energetikai diverzifikáció mellett fogalt állást, amikor úgy fogalmazott: “csak a megújuló energiák nem megoldás, ahogy csak az atomenergia sem működik”. “Amit most az ukrajnai háborúval megélünk, és amit egyes szomszédaink, mint például a németek még inkább megélnek, az pont az, hogy az energia terén a megoldás az energiamodell diverzifikációja” – mondta az elnök.
mti
Zöld Energia
Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó
Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.
A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.
Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.
Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
