Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fűtésre is jó az adatközpont

Létrehozva:

|

Zöld adatközpont épül Svédországban. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét.

Az IKT (információ és kommunikációs technológia) az energiahatékonyság szempontjából egy új, feltörekvő terület, mely önmagában a világ villamosenergia-fogyasztásának 10%-áért felelős. Nem csoda tehát, hogy az internet és a felhő-technológia gerincét jelentő adatközpontok energiaellátásának költsége az adatok mennyiségével párhuzamosan egyre növekszik.

Egy adatközpont önmagában is több villamos energiát fogyaszthat, mint amit egy közepes méretű város igényel, ennek az energiának a nagy része azonban soha nem hasznosul, hanem egyszerűen hőként távozik az atmoszférába, hozzájárulva a globális és lokális felmelegedéshez. A becslések szerint, a világon jelenleg működő több mint hárommillió adatközpont összesített szén-dioxid-kibocsátása várhatóan öt éven belül meghaladja majd a légiközlekedési ágazatét.

A svédországi Falun városában épül a világ első, klimatikus szempontból pozitív adatközpontja, az EcoDataCenter, amely egyben a világ 20 legbiztonságosabb adatközpontjának egyike. Az EcoDataCentert azzal a helyi, megújuló forrásokból táplálkozó energiaellátási rendszerrel kötik majd össze, amely a világ egyik legjobbjaként 2013-ban New York-ban megkapta a Global District Energy Climate díjat. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét. Így a kibocsátás szén-dioxid lábnyoma éves viszonylatban negatív lesz.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák