Zöld Energia

Fűtésre is jó az adatközpont

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-26

Szerző:

Hell

Zöld adatközpont épül Svédországban. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét.

Az IKT (információ és kommunikációs technológia) az energiahatékonyság szempontjából egy új, feltörekvő terület, mely önmagában a világ villamosenergia-fogyasztásának 10%-áért felelős. Nem csoda tehát, hogy az internet és a felhő-technológia gerincét jelentő adatközpontok energiaellátásának költsége az adatok mennyiségével párhuzamosan egyre növekszik.

Egy adatközpont önmagában is több villamos energiát fogyaszthat, mint amit egy közepes méretű város igényel, ennek az energiának a nagy része azonban soha nem hasznosul, hanem egyszerűen hőként távozik az atmoszférába, hozzájárulva a globális és lokális felmelegedéshez. A becslések szerint, a világon jelenleg működő több mint hárommillió adatközpont összesített szén-dioxid-kibocsátása várhatóan öt éven belül meghaladja majd a légiközlekedési ágazatét.

A svédországi Falun városában épül a világ első, klimatikus szempontból pozitív adatközpontja, az EcoDataCenter, amely egyben a világ 20 legbiztonságosabb adatközpontjának egyike. Az EcoDataCentert azzal a helyi, megújuló forrásokból táplálkozó energiaellátási rendszerrel kötik majd össze, amely a világ egyik legjobbjaként 2013-ban New York-ban megkapta a Global District Energy Climate díjat. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét. Így a kibocsátás szén-dioxid lábnyoma éves viszonylatban negatív lesz.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Magyar vállalat terjeszkedik az energiatárolás piacán

Kínai együttműködéssel valósít meg energiatárolási projekteket a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft.

Létrehozva:

22 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 1,5 millió euró értékű energiatároló-rendszer szállításáról állapodott meg a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft. kínai partnerével, a ZTT-vel (Jiangsu Zhongtian Technology), e rendszerek az év végére már üzembe is állhatnak partnereiknél – tájékoztatta az MTI-t a társaság ügyvezető-résztulajdonosa, Bökönyi Zsolt. E rendszereket főként naperőműveknél és nagy teljesítményű elektromosautó-töltők hálózati pufferkapacitásaként alkalmazzák – írja az alternativenergia.hu. A cég 2016-os megalakulásakor eredetileg interaktív kijelzőkkel és okosasztalokkal foglalkozott, majd a nagy teljesítményű elektromosautó-töltési megoldások felé fordult, mára az energiatárolás a legfőbb bevételi forrásuk. A Smarttable a ZTT energiatárolóit saját energiamenedzsment-rendszerével és az Infypower DC-töltési technológiájával integrálja. Így egy rendszerben kezelhető egy töltőállomás, az energiatároló és az adott épület energiafelhasználása is.

Tájékoztatása szerint a lítium-vasfoszfát technológiára épülő kabinetes és konténeres rendszereket gyártó kínai cég kiválasztását másfél éves előkészület és több audit előzte meg. Bökönyi Zsolt kiemelte: céljuk, hogy ne pusztán energiatároló berendezéseket értékesítsenek, hanem a tervezéstől az üzembe helyezésig komplex energetikai megoldást kínáljanak. A társaság a kabinetes rendszerek mellett már nagyobb kapacitású, utility energiatároló-rendszerek előkészítésén is dolgozik, ami újabb mérföldkő lehet a cég életében – tette hozzá.

Növekedési kilátásaik egyik alapja, hogy az általuk forgalmazott rendszerek beruházási költségei olyan szintre estek, amely a projektek megtérülési idejét 1,8-5 évre csökkentette – mondta. A ZTT-vel hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, a hazai piac mellett Romániában, Szlovákiában és Olaszországban is látnak növekedési lehetőségeket. Az árbevétel exporthányada 2026 végére mintegy 5 százalékra, 2027-ben pedig 15-20 százalékra növekedhet, hosszabb távú céljuk a forgalmuk duplázása – hangsúlyozta.

Tovább olvasom