Zöld Energia
Fűtésre is jó az adatközpont
Zöld adatközpont épül Svédországban. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét.
Az IKT (információ és kommunikációs technológia) az energiahatékonyság szempontjából egy új, feltörekvő terület, mely önmagában a világ villamosenergia-fogyasztásának 10%-áért felelős. Nem csoda tehát, hogy az internet és a felhő-technológia gerincét jelentő adatközpontok energiaellátásának költsége az adatok mennyiségével párhuzamosan egyre növekszik.
Egy adatközpont önmagában is több villamos energiát fogyaszthat, mint amit egy közepes méretű város igényel, ennek az energiának a nagy része azonban soha nem hasznosul, hanem egyszerűen hőként távozik az atmoszférába, hozzájárulva a globális és lokális felmelegedéshez. A becslések szerint, a világon jelenleg működő több mint hárommillió adatközpont összesített szén-dioxid-kibocsátása várhatóan öt éven belül meghaladja majd a légiközlekedési ágazatét.
A svédországi Falun városában épül a világ első, klimatikus szempontból pozitív adatközpontja, az EcoDataCenter, amely egyben a világ 20 legbiztonságosabb adatközpontjának egyike. Az EcoDataCentert azzal a helyi, megújuló forrásokból táplálkozó energiaellátási rendszerrel kötik majd össze, amely a világ egyik legjobbjaként 2013-ban New York-ban megkapta a Global District Energy Climate díjat. A szerverek és informatikai eszközök hőfeleslegével a Falun beli épületeket a terület fűtőrendszerén keresztül fogják fűteni, a nyári időszakban pedig a helyi erőmű gőzfeleslege működteti majd az adatközpont hűtőrendszerét. Így a kibocsátás szén-dioxid lábnyoma éves viszonylatban negatív lesz.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés