Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gázok a mélyből: új perspektívát hozhatnak az éghajlatváltozás és a földrengések megértésében magyar kutatók vizsgálatai

A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és levegőben egyaránt.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A kutatók elsősorban azt szeretnék megérteni, hogy a földfelszín alatti gázok milyen hatással vannak a Föld szilárd folyamataira, illetve a levegőbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok mértékére. Ehhez először meg kell érteni a földtani eredetű gázoknak kialakulási-mechanizmusát, és pontos összetételét, majd ugyanezeknek a gázoknak a mozgását, áramlási feltételeit. Hiszen bármennyire mélységből is erednek a föld alatt, nem maradnak ott – a kutatók úgy fogalmaznak –, függőlegesen migrálnak, és előbb-utóbb elérhetik az emberi életteret, azaz a felszín alatti vizeket, a földfelszínt és a földi légkört is.

Ilyen gázok jellemzően a szén-dioxid, de lehet a szén-monoxid, a metán is, illetve számos egyéb kéntartalmú gáz és a hidrogén is. A kutatócsoport a Föld legfelső 70-80 kilométerében figyeli ezeket gázokat. Magyarországon körülbelül 70 km vastagságú az úgynevezett litoszféra – magyarázta Berkesi Márta, HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, egyben a gázokat vizsgáló FluidsByDepth Lendület Kutatócsoport vezetője.

A litoszféra felső részében a gázok vizsgálata kedvezőbb, mivel a kőzethatárok és törések mentén – különösen eltérő jellegű kőzetek találkozásánál, például mészkő és vulkanikus kőzet esetén – fokozott lehet az áramlás. Ehhez hasonlóan, a repedezett kőzetek is elősegítik a gázok mozgását, az így kialakuló csatornák pedig vezetőként működnek. Bár a felső rétegek jól ismertek, a mélyebb régiókról kevesebb adat áll a kutatók rendelkezésére. Ennek feltárására az ásványokban csapdázódott zárványokat vizsgálják, amelyek lehetővé teszik a litoszféra különböző mélységeiből származó fluidumok nyomon követését.

Mélyebb rétegekben a kőzetek már képlékenyen deformálódnak, nem repednek. Az ásványokban található nanométeres csatornák valószínűleg kulcsszerepet játszanak a gázok migrációjában, lehetővé téve azok fokozatos feláramlását a sekélyebb régiókba, ahonnan végül a nagyobb csatornákon a felszínre juthatnak – mondta a HUN-REN FI kutatója.

A Kárpát-medencei régióban, két fix megfigyelőállomáson (Erdélyben-Kovásznán és a Balaton-felvidéken) figyelik folyamatos mérésekkel, hogy egy év vagy akár egy hónap alatt mennyi szén-dioxid és egyéb gáz jut a légkörbe a földtani eredetű folyamatokból. A kutatók a Balaton-felvidéken, törések mentén – ahol a kőzetrétegek megrepednek, akár egy kicsit elmozdulnak egymástól – tártak fel és vizsgáltak kigázosodásokat. A kutatók szeretnék jobban feltárni a földrengések előtt, alatt és után a talajgázok, illetve légköri paraméterek esetleges változását, elősegítve a gázok és a földrengések közötti potenciális összefüggéseket.

Advertisement

Azt látjuk továbbá, hogy ezek a mély eredetű gázok áramlásuk során például, az egyébként eredendően a talajban vagy sekélyebb mélységben megrekedő radon gázt is felhozzák magukkal, és akár eljuttatják a légkörbe is – mondta Berkesi Márta. A földfelszínt elérő és a légkörbe jutó gázok kapcsán az emberi és a földtani hatás különválasztásával a kutatók például szeretnék segíteni a döntéshozókat, hogy a klímaváltozási stratégiákat eszerint tudják eldönteni és meghozni.

A kutatók kiemelik, bár a vizsgálataik nem célozták a gázok emberi egészségre gyakorolt hatását, de a kutatásaik rávilágíthatnak akár az élettani hatásokra is. Például számos összefüggést sikerült feltárniuk, a szén-dioxid kigázosodások, kiáramlások, és a földrengések kialakulása között, de az is bizonyított tény, hogy a földfelszín alól kiáramló és felgyülemlő radon hatással van a tüdőmegbetegedések, akár tüdőrák kialakulására is.

Föld, környezet és egészséges élet

Advertisement

Neves nemzetközi és hazai kutatók vesznek részt azon a tudományos konferencián, amelyet április 24-én és 25-én Budapesten rendeznek a HUN-REN székházában. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Academia Europaea közös szervezésű interdiszciplináris workshopja a világ vezető tudósait, szakértőit és érdekelt feleit hozza Budapestre. A kétnapos rendezvényen többek mellett előad Sierd Cloetingh, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) főtanácsadója és az Utrecht University professzora, aki a Föld mint rendszer dinamikájával kapcsolatban osztja meg szakmai tapasztalatait. Pietro Sternai, a Milánói Egyetem docense geológia és az éghajlat egymásra hatásáról tart előadást. Berkesi Márta, a HUN-REN FI kutatója a Föld mélye és az emberi élőhelyek kapcsolatáról beszél majd a szén-dioxidban gazdag folyadékok vonatkozásában.
Az áprilisi rendezvény részletes programja érhető el.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöldinfó

Az AI nem elveszi a munkát, hanem átalakítja a karriereket

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A technológia mindig is változást hozott és alakította az emberi munkavégzést – írja az alternativenergia.hu. Ma csupán a változás tempójában van különbség. Az AI jelenleg olyan sebességgel formálja át a munka világát, amivel a sokan nehezen tudnak lépést tartani. A sajtóban sokszor központi téma a munkahelyek megszűnése és a fiatal generációk elhelyezkedési nehézségei, ugyanakkor kevesebb szó esik a mesterséges intelligencia által megnyíló hihetetlen fejlődési lehetőségekről. Mark Dixon közel ötven éve dolgozik az üzleti életben, ebből valamivel több mint a felét az analóg világban töltötte. Emlékszik arra, amikor kb. 20 éve megjelent az e-mail. Azok a vállalatok, amelyek erősen szkeptikusak voltak, és ragaszkodtak a régi, ismerős megoldásokhoz, többnyire nem élték túl a váltást. A fejlődés nélkülük haladt tovább.

Ma hasonló fordulóponthoz értünk. Az AI már nem csupán támogatja a munkát, hanem jelentősen növeli a produktivitást, teljesen új karrierutakat nyit meg, és alapjaiban kérdőjelezi meg a status quót. A mesterséges intelligencia szerepe Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbá válik. A GKI 2025. júliusi felmérése szerint a magyar vállalatok mintegy 32%-a már alkalmaz AI-alapú megoldásokat.

A 2025–2030-as Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy szélesebb körben erősítse az AI-kompetenciákat a hazai munkaerőpiacon, és biztosítsa, hogy a technológia érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. A stratégia külön intézkedéseket is tartalmaz a kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok közötti különbségek csökkentésére, felismerve, hogy a kisebb cégek célzott támogatásra szorulnak az AI gyorsabb bevezetéséhez.

Advertisement

Az AI nem elveszi a munkát, hanem jobbá teszi azt.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a fiatalabb kollégák tanítják az idősebb generációkat a modern munkavégzést újradefiniáló digitális eszközök használatára. Az International Workplace Group (IWG) friss kutatása szerint a Z generáció kulcsszerepet játszik az AI a munkaerő egészére kiterjedő elterjedésében. A fiatal munkavállalók közel kétharmada aktívan támogatja idősebb kollégáit az AI-eszközök megismerésében és alkalmazásában – a gyakorlati betanítástól kezdve egészen azokig a praktikus megoldásokig, amelyek az AI-t a mindennapi munkafolyamatok szerves részévé teszik. Ez a fordított mentorálás nemcsak tudásmegosztást jelent, hanem kézzelfogható előnyökkel jár a produktivitás, az együttműködés és a szervezeti kultúra szempontjából is.

Advertisement

A technológiai fejlődés ellenére a közbeszédet továbbra is nagyrészt az aggodalom uralja. A Világgazdasági Fórum közelmúltbeli felmérése szerint a vállalatvezetők több mint fele arra számít, hogy az AI munkahelyeket fog megszüntetni, és egyre többen tartanak attól is, hogy az alsóbb szintű pozíciók automatizálása miatt a fiatal munkavállalók nem tudják végigjárni a szenior szerepkörökhöz vezető szakmai lépcsőfokokat. A félelmek közepette azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az AI nem csupán kivált, hanem új szerepköröket, új kompetenciákat és új lehetőségeket is teremt.

A mesterséges intelligenciával támogatott oktatás soha nem látott mértékben gyorsítja fel a tanulási folyamatot – legyen szó tantermi munkáról, egyetemi képzésről vagy éppen a munka melletti fejlődésről. A fiatalok így jóval meredekebb tanulási görbén haladhatnak előre, mint a korábbi generációk. A munkaerőpiac ezzel párhuzamosan átrendeződik: miközben bizonyos területeken szűkülhet a foglalkoztatás, maguk a munkakörök is átalakulnak. Ebben a változó környezetben a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, mikor és milyen területen szeretnének belépni a munka világába – akár egy, két, vagy öt év távlatában.

Advertisement

Moore törvénye és az exponenciális növekedés
A jelen folyamatainak megértéséhez érdemes visszatekinteni a múltba. Az Intel a hetvenes évek elején kezdte forgalmazni a világ első, 4004-es mikroprocesszorát. Nem sokkal később a cég társalapítója, Gordon Moore egy figyelemre méltó mintázatra lett figyelmes: a lapkákon található tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódott. Moore nem marketingüzenetnek szánta a megfigyelését, mégis alapvető törvényszerűséget fogalmazott meg: a technológiai fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális természetű. Ezt nevezzük ma Moore törvényének. Az üzenet egyszerű, mégis radikális: ha várunk két évet, nem csupán egy kisebb frissítés érkezik, hanem egy nagyságrenddel erősebb technológiai ugrás.

Az üzleti működés tempója
Napjainkban hasonló tévedésbe esünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sokszor csupán szerény hatékonyságnövelő eszközként tekintünk rá, miközben itt is exponenciális fejlődés zajlik. Az AI megjelenése a Regus 1989-es indulása óta a legjelentősebb fordulópont az üzleti működésben. Az exponenciális változás nem csupán a munkaköröket formálja át, hanem az üzleti működés teljes tempóját is felgyorsítja. A döntések gyorsabban születnek meg, a tanulási ciklusok lerövidülnek, az alkalmazkodás pedig versenyelőnnyé válik.

Advertisement

Az AI esetében is ez fog történni. Az általános feltételezés szerint az üzleti működés nagyjából változatlan tempóban zajlik majd tovább – csupán kevesebb emberrel. Ez azonban tévedés. Amikor egy munkavállaló a korábbi teljesítményének tíz- vagy akár hússzorosára válik képessé egyetlen nap alatt, azt a szervezetek nem hagyják kihasználatlanul. Nem visszafogják a működést, hanem kiterjesztik. Új piacokat nyitnak, új szolgáltatásokat indítanak, új projekteket vállalnak. Igen, a munkakörök átalakulnak. Egyes kategóriákban csökkenhet a munkahelyek száma, és a belépési pontok is átrendeződhetnek. Éppen ezért a fiataloknak tudatosabban kell megtervezniük, hol és hogyan indítják el a karrierjüket. A technológiai átállások a múltban sem fékezték meg a gazdasági aktivitást – hanem átformálták azt. Az embereknek új készségeket kellett elsajátítaniuk, hogy bizonyítsák értéküket. Akik alkalmazkodtak, gyorsabban haladtak előre, mint bárki más. Az AI felszabadítja az embereket arra, amiben igazán jók: a kreatív gondolkodásra, a problémamegoldásra és az új ötletek kigondolására.

Az AI-alapú világban az önálló kezdeményezés a siker titka
A jövő tehetséges munkatársainak kiválasztásakor elsősorban azok kerülnek ki elsőként, akik képesek eredményesen hasznosítani a mesterséges intelligenciát, és látják, hogyan lehet az AI segítségével a maximumot kihozni az üzleti lehetőségekből.

Advertisement

Előnyben vannak azok, akik már használják, vagy aktívan tanulják az AI-eszközöket. Ők új készségeket, friss lendületet és innovációt visznek a gyorsan növekvő szervezetbe, növelik a produktivitást, és ösztönzik a vállalati növekedést.

Fiatalok, gondolkodjatok előre!
A fiatalabb generációnak proaktívan kell tervezniük karrierjüket, és feltenni maguknak a kérdéseket: „Hol szerezhetem a legértékesebb munkatapasztalatokat ebben az új világban?”, „Rendelkezem azokkal a készségekkel, amelyeket a jövő vállalatai valóban értékelnek?”

Advertisement

Régebben az ambiciózus munkavállalók gyakran tanultak programozni vagy szereztek esti képzéseken plusz képesítést. Ma a nyitottság az új tudás elsajátítására nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Nem elég kizárólag az iskolára vagy az egyetemre támaszkodni a tudás megszerzésében. Keresniük kell a lehetőségeket az AI használatának elsajátítására, és be kell kapcsolódniuk releváns közösségekbe. Meg kell tanulniuk az iparágakat átalakító eszközök alkalmazását, és felelősséget kell vállalniuk saját fejlődésükért.

A jövő alapjainak lefektetése
Minden nagyobb technológiai váltás ugyanazt a mintát követi: sokan ragaszkodnak a megszokotthoz, míg néhányan korábban átállnak, és learatják az előnyöket. Ami ma történik, abban a gyorsaság a különbség: az üzleti működés tempója soha nem látott ütemben gyorsul.

Advertisement

Az Intel első lapkáihoz hasonlóan mára az AI vált az alaptechnológiává, amely kiegészít és átformál minden rá épülő megoldást. Nem távoli lehetőség vagy múló trend: már ma a fejlődés motorja és kritikus versenytényező.

Azok, akik hajlandóak használni, megismerni és kísérletezni a mesterséges intelligenciával, tapasztalni fogják, hogy lehetőségeik bővülnek, nem pedig szűkülnek. A történelem egyértelműen mutatja: az exponenciális változások idején a legnagyobb előnyt azok szerzik, akik az elsők között reagálnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák