Zöldinfó
Geomágneses viharok kutatása: magyar fejlesztésű tápegység az ESA új műszeréhez
BME-s részvétellel fejlesztenek űrszondát az elektro-armageddon veszélyének kutatására.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Űrügynökség geomágneses viharokat célzó projektjében egy kulcsfontosságú berendezésen dolgoznak a műegyetemi szakemberek – írja az alternativenergia.hu. Ha egy történelemben jól tájékozott embert megkérdezünk, miről nevezetes 1859. szeptember 1-je, valószínűleg a magyarországi protestáns egyházak autonómiáját felszámoló császári pátens kiadását említi. Történt azonban még valami fontos azon a napon: akkor tetőzött az írott történelem legintenzívebb geomágneses viharaként emlegetett űridőjárási jelenség. Az úgynevezett Carrington-eseményt (az azt leíró csillagász után nevezik így) egy óriási napkitörés okozta. Amellett, hogy nagyon látványos sarki fénnyel járt, Európa és Amerika északi részén erősen korlátozta a nem sokkal korábban kiépített távíróhálózat működését. A feljegyzések szerint szikrák csaptak ki a gépekből, esetenként meggyújtva a távírópapírt.
El lehet képzelni, milyen hatása lenne ma egy hasonló erősségű jelenségnek az elektromos hálózatokra és az elektronikus eszközökre, ezzel pedig a mindennapi életünkre. Ezért fontos, hogy minél többet megtudjunk a geomágneses viharokról. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2023 novemberében elindított egy Plasma Observatory nevű projektet, melynek célja választ találni a következő kérdésekre:
Milyen folyamatok idézik elő az erős geomágneses viharokat?
- Hogyan gyorsulnak fel a töltött részecskék a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatási folyamataiban?
- Hogyan működik az energiaátadás a Föld magnetoszférájában?
- Hogyan alakulnak ki azok az űridőjárási folyamatok, amelyek akár a műholdakat, kommunikációs rendszereket vagy az elektromos hálózatot is veszélyeztethetik?
- Ha a terv megvalósul, hét azonos felépítésű, a misszió alábbi logójában is látható konstellációban repülő műhold fogja részletesen feltérképezni a bolygóközi és a Föld körüli plazmakörnyezetet – vagyis az ionizált részecskékből álló, dinamikus űridőjárási rendszert –, olyan méréseket téve lehetővé, amilyenekre eddig nem volt lehetőség.
A projektben 8 ország szakemberei vesznek részt, Magyarországról a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet geofizikai kutatócsoportja Kis Árpád vezetésével, valamint a BME kutatói. Az ESA PRODEX támogatási keretének finanszírozásával dolgozó magyar csapat a műszerrendszer egyik kulcsfontosságú eleme, az IMCA (Ion Mass Composition Analyzer) nevű berendezés alacsony feszültségű tápellátásának (LVPS – Low Voltage Power Supply) fejlesztéséért felel. Ez a komponens kritikus a műszer stabil, pontos működéséhez, a tervek szerint mind a hét műholdon ott lesz.
Különleges kihívások
„Nagy dolog egy ilyen nemzetközi együttműködésben benne lenni, de elég bonyolult feladat. Online megbeszélést például kizárólag magyar idő szerint délután 2-kor tudunk tartani, mert ez az egyetlen időpont, amikor a japánok még nem feküdtek le aludni, és az amerikaiak már felkeltek” – mondta a bme.hu-nak Szabó József tudományos munkatárs, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrtechnológiai Laborjában a projekten dolgozó csoport technikai vezetője.
Ami a tudományos természetű kihívásokat illeti: a tápegység az űrben több évtizeden át különleges körülményeknek, extrém sugárzásnak és hőmérsékletnek lesz kitéve. Ugyanakkor nagy megbízhatósággal kell működnie, hiszen az indulás után a hardverelemeken szerelni már nem lehet. Ezért „nagyon drága komponensekből áll, egy analóg-digitális konverter háromezer euró is lehet. Van olyan alkatrész, ami csak másfél év alatt szerezhető be” – jegyezte meg Szabó József. A műegyetemi kutatócsoport tagjainak szerencsére van tapasztalata ilyen különleges feladatokban. Több ESA-projektben dolgoztak már, például teljes egészében ők fejlesztették a Rosetta űrszonda sikeres üstökösi landolást végrehajtó Philae leszállóegységének energiaellátó rendszerét.
A Plasma Observatory jelenleg úgynevezett részletes rendszertervezési fázisban (Phase A) van. Ebben a szakaszban dolgozzák ki a küldetés tudományos és műszaki koncepciójának részleteit, felmérik a kockázatokat és pontosítják a műszerek felépítését. Két másik projekttel versenyez, hogy az ESA következő tudományos missziója legyen. Idén tavasszal döntenek róla – ha kiválasztják, az űrmisszió indítása a 2030-as évek végére várható.
Zöldinfó
Több települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét
Kőszegen is forgalmat korlátoztak, parkolókat zártak le.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Azbesztszennyeződés gyanúja miatt péntektől Kőszeg 46 utcáján csak tíz kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a gépjárművek és tíz parkolót zártak le elővigyázatosságból – az alternativenergia.hu. Básthy Béla (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat kigyűjtötte és átadta a Vas Vármegyei Kormányhivatalnak azoknak az utcáknak, parkolóknak és területeknek a listáját, ahol az elmúlt években határ menti osztrák bányákból származó, vélhetőleg azbesztet tartalmazó kőzúzalékot használtak parkoló- és útépítés, illetve karbantartás céljából. A Vas Vármegyei Kormányhivatal az azbesztszennyezettség vizsgálatának idejére határozatban tiltotta meg az érintett parkolók használatát, a listán szereplő utcákon pedig tíz kilométeres sebességkorlátozás bevezetését rendelte el, illetve a feltételezett szennyezett területek folyamatos nedvesítését írta elő – olvasható a közleményben.
Az önkormányzat megbízásából a minták azbeszttartalmát akkreditált laboratóriumban vizsgálják meg, a vizsgálatokat a Vas Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályával együttműködésben végzik el, amely a beérkezett jelzéseket továbbítja a kormánynak – írta a városvezető. A polgármester hozzáfűzte: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternél levélben és személyesen is kezdeményezte az intézkedések központi koordinációját és finanszírozását, ami az alapos helyzetfeltárás, illetve a helyzet hosszú távú megnyugtató rendezése érdekében szükséges. Az önkormányzat tudatta: a további fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogják a lakosságot. A közleményhez mellékelték azt a listát, amelyben felsorolták a 46 utcát és a tíz lezárt parkolót.
A vélhetően Vas vármegye több települését is érintő azbesztszennyeződést először Bozsokon, egy kőzúzalékkal borított parkoló esetében állapították meg, később Szombathelyen az Oladi városrészben fogott gyanút egy helyi lakos, aki saját költségén vizsgáltatott meg egy a háza előtt vett mintát. Az eredmény szennyeződést igazolt, ezt követően rendelt el a Vas Vármegyei Kormányhivatal a területen több mintavételt is, amelyek fele mutatott azbesztszennyeződést, mégpedig az egészségügyi határérték többszörösét. Szombathely önkormányzata és a kormányhivatal április 13-án közös sajtótájékoztatón ismertette a kialakult helyzetet és a védekezés első javasolt intézkedéseit.
Április 14-én a kormányhivatal közleményében azt írták: a kőzetet a határ menti ausztriai bányákból (Rumpersdorf, Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf) szállították Magyarországra és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak burkolására, felszórására, valamint jelentős lakossági felhasználása is történhetett, például udvarok, gépkocsibejárók, csapadékvíz-elvezető árkok áteresze feletti “hidak” burkolatának elkészítésére használhatták az anyagot. Hétfőn a szombathelyi városházán lakossági fórumot tartottak orvosok és környezetvédelmi szakértők bevonásával, például arra kérték a lakosokat, hogy száraz és szeles időben ne szellőztessenek, az utcán viseljenek maszkot, ne engedjék ki a gyerekeket játszani, ne sétáltassák kutyáikat, illetve tisztítsák őket, ha beengedik a lakásba.
Kedden a szombathelyi közgyűlés rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy az Alaptörvény vonatkozó rendelkezésére hivatkozva egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését kezdeményezik a még hivatalban lévő lévő kormányzatnál, illetve megválasztott országgyűlési képviselőjükön keresztül a következő, Tisza-kormány segítségét is kérik. Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület) polgármester arról számolt be, Navracsics Tibor szóban megígérte, hogy megnyitják a felülről nyitott vis maior keretet, írásban azonban akkor még nem erősítette meg szavait. Szombathelyen az Oladi városrészben 21 utcát érinthet a feltételezett szennyezés, 12 kilométernyi útszakaszt kellene szilárd burkolattal ellátni, ennek 2,5-3 milliárd forintra becsült költsége meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért azt kérték, a kormány nyissa meg számukra a vis maior keretet és finanszírozza a munkálatokat.
Arról is határoztak, hogy ha a további vizsgálatok is alátámasztják a szennyezést és nem érkezik meg a segítség, akkor átmenetileg hitelt vesznek fel, megkezdik a munkát, a területen élő több mint 1100 ember egészségének védelmében. A családi házas övezet érintett utcáit egyébként lezárták, a lakók csak 10 kilométeres óránkénti sebességgel használhatják az utat, illetve Szombathelyen is lezártak 19 zúzalékkal felszórt parkolót, amíg meg nem vizsgáltatják. A közgyűlésen elhangzott az is: ha magukra maradnak, a hitelfelvétel komoly gondokat okozhat a város későbbi gazdálkodásában.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaZárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
