Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Gigantikus hőszivattyút építenének Németországban

Felépítenék a világ legnagyobb hőszivattyúját.

Létrehozva:

|

A projekten dolgozó két cég egyelőre azt vizsgálja, hogy érdemes-e egyáltalán megvalósítani a beruházást. Két németországi vállalat azt tervezi, hogy Ludwigshafenben, egy ipari telephely gőzellátására egy hatalmas, zöld energiát használó hőszivattyút hoznak létre. A BASF német vegyipari vállalat és a németországi székhelyű energetikai berendezésekkel foglalkozó MAN Energy egy nagy, magas hőmérsékletű hőszivattyút akar felépíteni az ország középső részén – írja a PV Magazine. A rendszert a BASF ludwigshafeni telephelyén szeretnék létrehozni. A két vállalat egy közös közleményben arról számolt be, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, amennyiben pedig a gép valóban elkészül, a világ legnagyobb hőszivattyúja lesz. A cégek szerint a rendszer megújuló energiából származó áram felhasználásával hoz majd létre gőzt. A szivattyú a BASF hűtővíz-rendszerének hulladékhőjét fogja hasznosítani. A vízben fennmaradt hőt kompresszióval dolgozzák fel, hogy gázt állítsanak elő, amelyet aztán a létesítmény gőzhálózatába táplálnak.

A BASF szerint ludwigshafeni ipari telephelyén az éves gőzigény megközelítőleg 20 millió megatonna. Amennyiben a hőszivattyút képesek integrálni a létesítmény termelési rendszerébe, óránként akár 150 tonna gőzt is létrehozhatnak – ez 120 megawatt hőteljesítménynek felel meg. Ezzel együtt a hűtőrendszer hatékonyabbá válna, és sokkal kevésbé függne az időjárási körülményektől. A BASF-nak azért van szüksége a gőzre, hogy a helyszínen termékeket szárítson, reaktorokat melegítsen fel, illetve desztilláljon. A komoly igényt jelenleg a környék termelő létesítményeinek, valamint gáz- és gőzerőműveinek hőjével elégítik ki. A projekt fő célja, hogy a két vállalat értékes tapasztalatokat szerezzen az ipari méretű hőszivattyúk létesítésének terén. A cégeknél abban bíznak, hogy az építkezésnek köszönhetően a későbbiekben jobban felmérhetik a hasonló rendszerek alkalmazhatóságát. A lehetséges hőszivattyúval kapcsolatos későbbi döntések alapját a megvalósíthatósági tanulmány gazdasági életképességére, hatékonyságára és versenyképességére vonatkozó megállapításai képezik majd. A BASF és a MAN Energy az év végére várják az eredményeket.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák