Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Gigantikus hőszivattyút építenének Németországban

Felépítenék a világ legnagyobb hőszivattyúját.

Létrehozva:

|

A projekten dolgozó két cég egyelőre azt vizsgálja, hogy érdemes-e egyáltalán megvalósítani a beruházást. Két németországi vállalat azt tervezi, hogy Ludwigshafenben, egy ipari telephely gőzellátására egy hatalmas, zöld energiát használó hőszivattyút hoznak létre. A BASF német vegyipari vállalat és a németországi székhelyű energetikai berendezésekkel foglalkozó MAN Energy egy nagy, magas hőmérsékletű hőszivattyút akar felépíteni az ország középső részén – írja a PV Magazine. A rendszert a BASF ludwigshafeni telephelyén szeretnék létrehozni. A két vállalat egy közös közleményben arról számolt be, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, amennyiben pedig a gép valóban elkészül, a világ legnagyobb hőszivattyúja lesz. A cégek szerint a rendszer megújuló energiából származó áram felhasználásával hoz majd létre gőzt. A szivattyú a BASF hűtővíz-rendszerének hulladékhőjét fogja hasznosítani. A vízben fennmaradt hőt kompresszióval dolgozzák fel, hogy gázt állítsanak elő, amelyet aztán a létesítmény gőzhálózatába táplálnak.

A BASF szerint ludwigshafeni ipari telephelyén az éves gőzigény megközelítőleg 20 millió megatonna. Amennyiben a hőszivattyút képesek integrálni a létesítmény termelési rendszerébe, óránként akár 150 tonna gőzt is létrehozhatnak – ez 120 megawatt hőteljesítménynek felel meg. Ezzel együtt a hűtőrendszer hatékonyabbá válna, és sokkal kevésbé függne az időjárási körülményektől. A BASF-nak azért van szüksége a gőzre, hogy a helyszínen termékeket szárítson, reaktorokat melegítsen fel, illetve desztilláljon. A komoly igényt jelenleg a környék termelő létesítményeinek, valamint gáz- és gőzerőműveinek hőjével elégítik ki. A projekt fő célja, hogy a két vállalat értékes tapasztalatokat szerezzen az ipari méretű hőszivattyúk létesítésének terén. A cégeknél abban bíznak, hogy az építkezésnek köszönhetően a későbbiekben jobban felmérhetik a hasonló rendszerek alkalmazhatóságát. A lehetséges hőszivattyúval kapcsolatos későbbi döntések alapját a megvalósíthatósági tanulmány gazdasági életképességére, hatékonyságára és versenyképességére vonatkozó megállapításai képezik majd. A BASF és a MAN Energy az év végére várják az eredményeket.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák