Zöld Energia
Gigantikus hőszivattyút építenének Németországban
Felépítenék a világ legnagyobb hőszivattyúját.
A projekten dolgozó két cég egyelőre azt vizsgálja, hogy érdemes-e egyáltalán megvalósítani a beruházást. Két németországi vállalat azt tervezi, hogy Ludwigshafenben, egy ipari telephely gőzellátására egy hatalmas, zöld energiát használó hőszivattyút hoznak létre. A BASF német vegyipari vállalat és a németországi székhelyű energetikai berendezésekkel foglalkozó MAN Energy egy nagy, magas hőmérsékletű hőszivattyút akar felépíteni az ország középső részén – írja a PV Magazine. A rendszert a BASF ludwigshafeni telephelyén szeretnék létrehozni. A két vállalat egy közös közleményben arról számolt be, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, amennyiben pedig a gép valóban elkészül, a világ legnagyobb hőszivattyúja lesz. A cégek szerint a rendszer megújuló energiából származó áram felhasználásával hoz majd létre gőzt. A szivattyú a BASF hűtővíz-rendszerének hulladékhőjét fogja hasznosítani. A vízben fennmaradt hőt kompresszióval dolgozzák fel, hogy gázt állítsanak elő, amelyet aztán a létesítmény gőzhálózatába táplálnak.
A BASF szerint ludwigshafeni ipari telephelyén az éves gőzigény megközelítőleg 20 millió megatonna. Amennyiben a hőszivattyút képesek integrálni a létesítmény termelési rendszerébe, óránként akár 150 tonna gőzt is létrehozhatnak – ez 120 megawatt hőteljesítménynek felel meg. Ezzel együtt a hűtőrendszer hatékonyabbá válna, és sokkal kevésbé függne az időjárási körülményektől. A BASF-nak azért van szüksége a gőzre, hogy a helyszínen termékeket szárítson, reaktorokat melegítsen fel, illetve desztilláljon. A komoly igényt jelenleg a környék termelő létesítményeinek, valamint gáz- és gőzerőműveinek hőjével elégítik ki. A projekt fő célja, hogy a két vállalat értékes tapasztalatokat szerezzen az ipari méretű hőszivattyúk létesítésének terén. A cégeknél abban bíznak, hogy az építkezésnek köszönhetően a későbbiekben jobban felmérhetik a hasonló rendszerek alkalmazhatóságát. A lehetséges hőszivattyúval kapcsolatos későbbi döntések alapját a megvalósíthatósági tanulmány gazdasági életképességére, hatékonyságára és versenyképességére vonatkozó megállapításai képezik majd. A BASF és a MAN Energy az év végére várják az eredményeket.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
