Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Gigantikus hőszivattyút építenének Németországban

Felépítenék a világ legnagyobb hőszivattyúját.

Létrehozva:

|

A projekten dolgozó két cég egyelőre azt vizsgálja, hogy érdemes-e egyáltalán megvalósítani a beruházást. Két németországi vállalat azt tervezi, hogy Ludwigshafenben, egy ipari telephely gőzellátására egy hatalmas, zöld energiát használó hőszivattyút hoznak létre. A BASF német vegyipari vállalat és a németországi székhelyű energetikai berendezésekkel foglalkozó MAN Energy egy nagy, magas hőmérsékletű hőszivattyút akar felépíteni az ország középső részén – írja a PV Magazine. A rendszert a BASF ludwigshafeni telephelyén szeretnék létrehozni. A két vállalat egy közös közleményben arról számolt be, hogy a projekt megvalósíthatósági tanulmányán dolgoznak, amennyiben pedig a gép valóban elkészül, a világ legnagyobb hőszivattyúja lesz. A cégek szerint a rendszer megújuló energiából származó áram felhasználásával hoz majd létre gőzt. A szivattyú a BASF hűtővíz-rendszerének hulladékhőjét fogja hasznosítani. A vízben fennmaradt hőt kompresszióval dolgozzák fel, hogy gázt állítsanak elő, amelyet aztán a létesítmény gőzhálózatába táplálnak.

A BASF szerint ludwigshafeni ipari telephelyén az éves gőzigény megközelítőleg 20 millió megatonna. Amennyiben a hőszivattyút képesek integrálni a létesítmény termelési rendszerébe, óránként akár 150 tonna gőzt is létrehozhatnak – ez 120 megawatt hőteljesítménynek felel meg. Ezzel együtt a hűtőrendszer hatékonyabbá válna, és sokkal kevésbé függne az időjárási körülményektől. A BASF-nak azért van szüksége a gőzre, hogy a helyszínen termékeket szárítson, reaktorokat melegítsen fel, illetve desztilláljon. A komoly igényt jelenleg a környék termelő létesítményeinek, valamint gáz- és gőzerőműveinek hőjével elégítik ki. A projekt fő célja, hogy a két vállalat értékes tapasztalatokat szerezzen az ipari méretű hőszivattyúk létesítésének terén. A cégeknél abban bíznak, hogy az építkezésnek köszönhetően a későbbiekben jobban felmérhetik a hasonló rendszerek alkalmazhatóságát. A lehetséges hőszivattyúval kapcsolatos későbbi döntések alapját a megvalósíthatósági tanulmány gazdasági életképességére, hatékonyságára és versenyképességére vonatkozó megállapításai képezik majd. A BASF és a MAN Energy az év végére várják az eredményeket.

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák