Zöld Energia
GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit
A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.
A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.
Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.
A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.
mti
Zöld Energia
Napenergiával erősít a Mol: új napelempark épült Algyőn
Átadták a Mol új napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét Algyőn.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mol új, 21,575 milliárd forintos beruházással kialakított napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét a cégcsoport algyői gázüzemének területén – írja az alternativenergia.hu. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az ünnepségen azt mondta, a cégcsoport törekszik arra, hogy a nagy villamosenergia-fogyasztású üzemeit termelő- és tárolókapacitásokkal kiegészítve önellátóvá, minél inkább rezisztensé tudja tenni bármilyen ellátási kockázattal szemben. A 37,5 MWp teljesítményű algyői naperőmű a Mol Magyarország kilencedik napelemparkja, melyek összesített teljesítménye több mint 400 MWp. A most átadott 40 MWh kapacitású energiatároló – a 80 MWh-os tiszaújvárosi után – a cég második ilyen létesítménye – közölte a szakember. Hozzátette: az algyői fejlesztésnek köszönhetően évente 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az ügyvezető igazgató kifejtette, a magyar energiaiparban jelentős beruházásokra van szükség, át kell alakítani az energia-infrastruktúrát.
Az ellátásbiztonság fontossága mellett a szakember hangsúlyozta, válságok idején az egyéni érdekek előtérbe kerülnek, és mindenki a szuverenitásra helyezi a hangsúlyt. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell, diverzifikálni az energiaforrásokat. Lényeges szerepe lesz a fosszilis, a nukleáris és megújuló energiának, a geotermiának, biogáznak és a biomasszának is. Bacsa György elmondta, hogy a korábbi és jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően az algyői telephely – amely hagyományosan a fosszilis energia-előállítás egyik központja volt – nem esik az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá, szén-dioxid-kibocsátását annyira vissza tudta fogni. A Mol csoport legnagyobb megújuló energiaportfóliója Magyarországon van, de jelentős beruházásokat hajtottak végre Szlovákiában és Horvátországban is. A Mol Magyarországon 2030-ig 500 MWh-nyi tárolókapacitást tervez kiépíteni, ezzel hozzájárulva a teljes magyar energetikai rendszer rugalmasságához – közölte a szakember.
Schubert Péter Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, Algyőn több mint 60 éve folyik szénhidrogén-kitermelés, jelenleg is több mint száz kút termel, emellett gázüzem is működik itt. Az algyői telephely a kutatás-termelés 5-10 százalékát adja, de a villamosenergia-fogyasztás több mint fele itt jelentkezik. A naperőmű kialakítása nemcsak a telephelyet teszi fenntarthatóbbá, hanem az egész magyarországi kőolaj és földgázkitermelést, növelve ezzel a versenyképességet és erősítve az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta a szakember. A korábbi és jelenlegi beruházásoknak köszönhetően a telephely villamos energiából önellátóvá vált, és amikor alacsonyabb az energiaigény a piacra is tud értékesíteni energiát – közölte az igazgató. A fejlesztést bemutató sajtóanyag szerint a napelempark teljes beruházási értéke 17,6 milliárd forint volt, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,566 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az akkumulátoros energiatároló 3,975 milliárd forintból valósult meg, ehhez az Európai Unió 1,628 milliárd forint támogatást nyújtott.
Az energiatároló a Mavir által működtetett rendszerszintű szolgáltatások piacán is szerepet kaphat. Amikor a rendszerirányító a fogyasztás csökkentését kéri, akkor az energiatároló biztosítja a közcélú hálózatról kieső villamosenergia mennyiséget a termelés fenntartása érdekében, többlet villamos energia esetén pedig töltési üzemmódba kapcsol.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
