Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

 Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Napelemes rendszert tervez? Erre a támogatásra érdemes lehet várni

Több mint 600 milliárd forintos keretből támogatnák 2027-től a lakások korszerűsítését és a napelemes fejlesztéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A tervek szerint 2027-ben indulhat el a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitelprogram, amely több mint 600 milliárd forintos keretösszeggel segítené a magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. A program célja, hogy 2030-ig mintegy 120 ezer otthon felújításához járuljon hozzá vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel. A konstrukcióban a családi házak mellett társasházak és panellakások korszerűsítésére is lehetőség nyílhat. A jelenlegi tervek szerint a családi házak tulajdonosai 2027 februárjától, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig márciustól pályázhatnának. A program a tervek alapján 2030-ig működne.

Kik igényelhetik a támogatást?

A családi házak esetében magánszemélyek jelentkezhetnének, amennyiben önálló családi házzal, ikerházzal vagy sorházi ingatlannal rendelkeznek. A kisebb, egyedi fűtésű társasházak szintén bekerülhetnek ebbe a körbe. A nagyobb, többlakásos téglaépületek, a panelházak és a lakásszövetkezetek azonban várhatóan csak közös pályázat keretében vehetnének részt a programban. A jelenlegi elképzelések szerint az igénylésnek nem lenne feltétele a házasság, a gyermekvállalás vagy meghatározott életkor, és a lakóhelyre vonatkozó korlátozás sem szerepel a tervekben.

Advertisement

Mekkora támogatásra és hitelre lehet számítani?

A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt vehetnének fel. Ennek egy része az ingatlan energetikai állapotától függően vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna. A legkedvezőbb esetben a felvett összeg 50 százalékát, legfeljebb 7,5 millió forintot engedhetnének el.

Advertisement

A támogatás mértékét az ingatlan kiinduló energetikai besorolása határozná meg. A H-I kategóriájú, vagyis energetikai szempontból kedvezőtlenebb állapotú épületeknél akár 50 százalékos tartozáselengedés is elérhető lehetne. A D-G besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos támogatással számolhatnának, míg az A-C kategóriájú házak tulajdonosai a jelenlegi tervek szerint hitelt igényelhetnének, de tartozáselengedést nem kapnának. A társasházak és panellakások külön konstrukcióban vehetnének részt. A téglaépítésű társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panellakásoknál pedig 4 millió forintos finanszírozás jöhetne szóba. A hitel ezekben az esetekben kamatmentes lenne. A vissza nem térítendő rész a téglalakásoknál legfeljebb 2,5 millió, a panellakásoknál pedig 2 millió forintot érhetne el.

Mennyi önerőre lenne szükség?

Advertisement

A családi házak tulajdonosainak a beruházás költségének 5 százalékát kellene saját forrásból biztosítaniuk, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és paneles konstrukcióban lakásonként 200 ezer forintos önerővel számolnának. A támogatás egyik legfontosabb feltétele az energetikai hatékonyság javítása lenne: a felújításnak legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kellene eredményeznie. Ezt a beruházás előtt és után elkészített energetikai tanúsítványokkal kellene igazolni.

Napelem telepítésére is felhasználható lehet a támogatás

Advertisement

A tervezett program többféle energetikai korszerűsítést támogatna. A lehetséges munkálatok között szerepel a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk telepítése, a hatékony klímaberendezések és a világítás fejlesztése.

A napelemes rendszerek telepítése szintén bekerülhet az elszámolható beruházások közé. A családi házaknál azonban a napelemes kiadásokra külön korlát vonatkozna: ezek legfeljebb a vissza nem térítendő támogatás 20 százalékát tehetnék ki. A társasházi konstrukcióban ugyancsak szerepel a napelemes fejlesztés lehetősége, de a családi házakra vonatkozó korlátozás nem feltétlenül érvényesülne automatikusan ebben a pályázati formában.

Advertisement

A program lebonyolításában az MFB és a partnerbankok vehetnének részt, a kivitelezés pedig előminősített vállalkozások bevonásával történhetne. Az igényléshez várhatóan számlákra, energetikai dokumentációra és a beruházás megvalósulását igazoló iratokra is szükség lesz. Fontos, hogy a Wekerle Plusz jelenleg ismertetett feltételei még a program előzetes terveit tükrözik. A pontos jogosultsági szabályokat, a támogatási összegeket és az elszámolható munkálatok körét a 2027-ben megjelenő végleges pályázati felhívások határozhatják meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák