Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

 Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Veszélyben az európai áramhálózat? Emiatt korlátozza az EU bizonyos inverterek használatát

Távolról is veszélybe sodorhatják az európai áramhálózatot a kockázatos inverterek, ezért november 1-jétől új uniós szabályok írják elő az érintett berendezések kizárását a támogatott energetikai beruházásokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az inverterek gyártói akár távolról is hozzáférhetnek a napelemes rendszerekhez, és beavatkozhatnak azok működésébe, ami az európai villamosenergia-hálózat biztonságát is veszélyeztetheti. Az Európai Bizottság ezért 2026. november 1-jétől korlátozza a magas kockázatúnak minősített beszállítók berendezéseinek uniós finanszírozását. Az intézkedés a már működő, uniós támogatással megvalósult rendszereket is érintheti, amelyeknél fokozatosan le kell cserélni az érintett eszközöket. Lejárt november 1-jén az a határidő, amelytől kezdve az uniós villamosenergia-hálózathoz csatlakozó, uniós forrásból finanszírozott napelemes, szélenergetikai és energiatárolási beruházások nem alkalmazhatnak magas kockázatúnak minősített inverterbeszállítóktól származó berendezéseket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) az Euronews beszámolója alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozás a már üzemelő rendszereket is érintheti, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a nem kínai gyártók termékeiből már rendelkezésre áll megfelelő piaci kínálat, az energetikai infrastruktúra biztonsága pedig indokolhatja az esetleges többletköltségeket. Az iparági szereplők ugyanakkor továbbra is számítanak egyedi mentességekre, különösen azoknál a beruházásoknál, amelyek például elhúzódó engedélyezési eljárások miatt csúsztak meg.

Nem csak a napelemes inverterekre vonatkozik a korlátozás

Advertisement

A 2026 tavaszán elfogadott uniós iránymutatás fontos pontosítása, hogy az intézkedés nem kizárólag a hagyományos napelemes invertereket érinti. Hatálya kiterjed az energiatárolók teljesítményátalakítóira (PCS), valamint az önállóan telepített és naperőművekhez kapcsolódó tárolórendszerekre is. A magas kockázatú besorolás sem kizárólag a kínai vállalatokat érinti: a nyilvánosságra került feltételek Oroszország, Irán és Észak-Korea joghatósága alá tartozó, illetve az ezen államok által tulajdonolt vagy ellenőrzött cégeket is felsorolják. A korlátozás elsősorban az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap finanszírozására terjed ki.

Miért jelentenek biztonsági kockázatot az inverterek?

Advertisement

Az inverterek nem csupán az egyenáramot alakítják váltakozó árammá, hanem folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a hálózattal, távolról frissíthetők, és a gyártói felhőszolgáltatásokon keresztül monitorozhatók, illetve vezérelhetők. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelen vagy rosszindulatú beavatkozás esetén a gyártói hozzáférést kihasználva módosítsák a berendezések működését. Ha nagyszámú invertert egyszerre kapcsolnának le vagy változtatnák meg a működési paramétereiket, az akár a villamosenergia-rendszer stabilitását is veszélyeztethetné. Az Európába importált napelemes inverterek mintegy 80 százaléka kínai eredetű, ami tovább növeli a beszállítói függőség jelentőségét.

A magyar piacot az intézkedés elsősorban az uniós finanszírozású naperőművi és energiatárolási beruházásokon keresztül érintheti. A fejlesztőknek ezért már a beszerzés során ellenőrizniük kell a gyártók megfelelőségét, a távoli hozzáférések szabályozását és a firmware-frissítések biztonságát. A kiberbiztonsági megfelelés ráadásul a megújulóenergia-aukciókon való részvétel egyik előminősítési szempontjává is vált.

Advertisement

Fontos ugyanakkor, hogy az intézkedés finanszírozási feltételrendszer, nem általános importtilalom: önmagában nem jelenti azt, hogy minden érintett invertert valamennyi európai napelemes rendszerben azonnal le kell cserélni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák