Zöld Energia
GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit
A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.
A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.
Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.
A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.
mti
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
