Zöld Energia
GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit
A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.
A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.
Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.
A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.
mti
Zöld Energia
Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló
Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.
A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.
A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.
Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.
A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.
Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
-
Zöld Közlekedés12 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
