Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

 Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Történelmi mélyponton az áramimport: már hat hónapban 15% alá csökkent a behozatal

Októberben is 15 százalék alatt maradt az áramimport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiemelték, 2013 és 2024 között egyszer sem fordult elő, ami idén már hat hónapban is, ahogy áprilistól augusztusig, úgy októberben is 15 százalék alatt alakult az importhányad a hazai villamosenergia-forgalomban – írja az alternativenergia.hu. A múlt havi 13,8 százalékos mutató kis híján 10 százalékponttal volt alacsonyabb a tavalyi tizedik havinál. Kifejtették, a megelőző tizenkét évben az is csak tizenhárom hónapban fordult elő, hogy a behozatal részesedése nem érte el a 20 százalékot, 15 százaléknál alacsonyabb havi adatra pedig 2012 óta idén tavaszig nem volt példa. Komoly fegyvertény, hogy az elmúlt hét hónap legmagasabb, és egyetlen 15 százalék feletti importarányát a szeptember hozta 16,9 százalékkal – írták a bejegyzésben.

Hozzátették, 2025 első tíz hónapjában a belföldön felhasznált áram mennyisége mintegy megegyezett a tavaly január-októberivel. Az importszaldó csökkenése tehát nem a fogyasztás változására, hanem a mintegy 10 százalékkal megnövekedett hazai áramtermelésre vezethető vissza. A magyarországi megújuló kapacitás idén őszre meghaladta a 9 gigawattot. A zöldenergia-termelők az áramrendszer beépített teljesítményének közel 60 százalékát adják. A tárolási képességek folyamatos bővítésével tesznek azért, hogy az időjárásfüggő forrásból származó áramot a délutáni-esti fogyasztási csúcsidőszakra félre lehessen tenni, ezzel is költséges importot váltva ki – tájékoztatott az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák