Zöld Energia
GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit
A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.
A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.
Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.
A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.
mti
Zöld Energia
Felgyorsítaná a naperőművek és az energiatárolók engedélyezését az Európai Unió
Fellépne az EU a beruházásokat hátráltató bürokrácia ellen, felgyorsítva a naperőművek engedélyezését és hálózati csatlakozását.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Előzetes megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament azokról az új szabályokról, amelyek célja a megújulóenergia-beruházások engedélyezésének és hálózati csatlakozásának felgyorsítása. A tervezett intézkedések a naperőművek mellett az energiatárolók, az elektromosautó-töltőállomások és az energetikai infrastruktúra fejlesztését is érintik. A megállapodás egyik legfontosabb célja az adminisztratív akadályok csökkentése és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése. Az új szabályozás emellett a villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozást is gyorsítaná, ami különösen fontos az európai megújulóenergia-piac számára, ahol egyre nagyobb problémát jelent a hálózati kapacitások hiánya és a beruházások elhúzódó engedélyezése. Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a tagállamok számára lehetővé válna, hogy a megújulóenergia-fejlesztéseket és az elektromos hálózatok bővítését kiemelkedő közérdekű beruházásként kezeljék. Ez megkönnyítheti az ilyen projektek engedélyezését, ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy bizonyos esetekben, például biztonsági, honvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontok miatt nem alkalmazzák ezt az elvet.
A mostani megállapodás még nem jelenti a jogszabály végleges elfogadását. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd a jogi ellenőrzést követően formálisan is elfogadhatják. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az új irányelvet átültessék saját nemzeti jogrendjükbe.
Az intézkedés az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott európai hálózatfejlesztési csomagjához kapcsolódik, amely a villamosenergia-infrastruktúra tervezésének és a határokon átnyúló hálózati összeköttetések fejlesztésének felgyorsítását is célozza.
A szabályozási reform szükségességét jól mutatja az európai hálózatok túlterheltsége. Az Aurora Energy Research januári elemzése szerint Európában több mint 1000 gigawattnyi megújulóenergia-kapacitás várt hálózati csatlakozásra, miközben egyes piacokon az engedélyezési folyamat akár tíz évig is elhúzódhat.
Az új uniós szabályok így a napelemes és energiatárolási beruházások egyik legfontosabb akadályának felszámolásában hozhatnak előrelépést. A gyorsabb engedélyezés és hálózati csatlakozás a magyarországi fejlesztések számára is kedvező változásokat jelenthet.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
