Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

 Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Energetikai autonómia és hálózati stabilitás: így formálja át a piacot az Otthoni Energiatároló Program

A szakértők szerint az Otthoni Energiatároló Program túlmutat a megtérülési számításokon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Otthoni Energiatároló Programról szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a szakma mit is vár a közelmúltban elindított pályázattól – a kezdeményezés új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak, és különösen a bruttó elszámolási rendszerbe került háztartások számára lehet előnyös – ismertette az alternativenergia.hu. A 2026. február 2-án elstartolt, 100 milliárd forintos összkeretű pályázat legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére. Az első benyújtási ciklus március 15-ig tart, másnap kezdődik a második ütem, a teljes programban pedig nagyjából 40 ezer nyertes pályázattal számolnak. Gulyás Gergely bejelentése alapján várható, hogy március 15-én felülvizsgálják, illetve megemelik a támogatási keretet. Az elnyerhető összeg elviekben a teljes projektköltséget fedezheti, a piaci tapasztalatok szerint azonban inkább a beruházás 60-80 százalékára lehet elég. Az akkumulátorok minimális kapacitását 10 kWh-ban határozták meg.

Az eredeti kiírás megjelenése óta több fontos részletszabály is átalakult, tisztázódott. A kötelező önerőt például korábban 20 százalékban határozták meg, ezt azonban később törölték. Pontosították a támogatható invertertípusokra, az akkumulátortechnológiára és a hálózati csatlakozási feltételekre vonatkozó elvárásokat is, ami a kivitelezők és a pályázók számára egyaránt kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé. „Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója korábbi cikkünkben.

A szakember szerint az energiatárolás gyakorlati jelentősége túlmutat a megtérülési számításokon. „Az energiatárolási rendszerek integrációja és a lakossági ügyfelek felé történő kiterjesztése lehetővé teszi a háztartások számára a saját maguk által megtermelt energia eltárolását és helyben történő fogyasztásának a kiterjesztését, a backup funkciók kiépítését, amely hálózati üzemzavar esetén is garantálja a kritikus fogyasztók folyamatos ellátását és az energetikai autonómiát” – fogalmazott.

Advertisement

Rendszerszinten a program hatása még szélesebb körű lehet, a decentralizált egységek áthidalhatják a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbséget, mérsékelve a kisfeszültségű hálózat feszültségingadozását és a transzformátorállomások terhelését. Az aggregált lakossági tárolókapacitások idővel a virtuális erőművi modellek alapjaivá válhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák