Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

GKI: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

 Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést. Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek.

A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák