Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyerekegyetem, Science Camp, Mission Impossible – a jövő kutatói már készülnek a BME-n

Hatalmas szükség van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóinak természettudományos ismereteire.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Katalin a felsőoktatási intézmény Természettudományi Kara (BME TTK) által szervezett, a tudományos élményprogramokat, nyári táborokat és a STEM (science, technology, engineering, mathematics – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) felkészítés műegyetemi tapasztalatait és közoktatási vonatkozásait bemutató eseményen kiemelte: a köznevelésben dolgozók fontos feladata, hogy neveljék és biztosítsák az országnak a természettudományokkal foglalkozó tanárokat, hogy “szakemberek és kutatók sokaságát tudjuk majd magunk körül” – írta meg az alternativenergia.hu. A miniszterelnöki biztos elmondta: jelentős kormányzati célkitűzés az, hogy minél több fiatal érdeklődjön a jövőben a természettudományos területek iránt. Ennek egyik fontos eredménye a magyar kormány űrprogramja, amelyről már látható, hogy számos kutatási eredményt hoz az országnak, a gyerekek pedig kiemelt érdeklődéssel figyelik – tette hozzá Balatoni Katalin.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kiemelte: az immár 243 éves felsőoktatási intézmény számtalan Nobel-díjast nevelt a nemzetnek, “akikre büszkék lehetünk”. A rektor fontos célnak nevezte, hogy minél több tehetséges fiatal kerüljön a mérnöki-műszaki-természettudományi-informatikai területre. Ebben pedig segítségükre lehetnek a BME-TTK diákoknak szóló programjai – fűzte hozzá. Aszódi Attila, a BME TTK dékánja hangsúlyozta: fontos a differenciált oktatás kiszélesítése a tanulmányaikat elkezdő hallgatók tudásszintjéhez illeszkedve. Ezáltal sikerrel történhet meg a hiányos tudással érkező diákok felzárkóztatása – tette hozzá a dékán. Az első alkalommal 2015-ben megszervezett BME Gyerekegyetemen a 8-14 éves (2-8. osztályos) korosztály vehet részt, a több napos eseményen a gyerekek – akiket a Műegyetem hallgatói kísérnek – bepillantást nyerhetnek az egyetemi életbe, különleges előadásokon vehetnek részt, valamint kisebb csoportokban rendkívüli kísérleteket is elvégezhetnek – hívta fel a figyelmet Dallos Györgyi, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Dékáni Hivatalának vezetője.

Simon Ferenc, a BME TTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a tizedikes és tizenegyedikes középiskolások számára életre hívott BME TTK Science Camp elnevezésű, a Belügyminisztérium támogatásával megvalósult, ingyenes nyári táborról elmondta: a diákok megtekinthették többek között a Paksi Atomerőművet, valamint tudományos előadásokat és kulturális programokat is szerveztek számukra. Szilágyi Brigitta, a BME TTK Matematikai Intézet egyetemi docense tájékoztatása szerint ősszel első alkalommal indul a felsőoktatási intézmény Mission Impossible elnevezésű programja, melynek részeként a 11., 12. és 13. osztályos középiskolások heti rendszerességgel vehetnek részt matematika és fizika tantárgyakból felkészítő oktatáson mentorok segítségével. A projekt kapcsolódik a BME STEM programokhoz is – tette hozzá. Az ősztől többek között Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak elnevezésű szakkört, nyílt napokat, valamint kísérleti bemutatókat is tartanak a felsőoktatási intézményben a középiskolás diákok számára – sorolta a programokat Halbritter András, a BME TTK Fizikai Intézet intézetigazgató-helyettese.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák