Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gyilkos lesz a hazai klímaváltozás

Létrehozva:

|

Magyarországon eddig alig ismert kórokozók terjedésével, a rákbetegségek gyakoribbá válásával és növekvő halálozással számol egyebek mellett a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia vitaanyaga.

Drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következő évtizedekben – derül ki a minap közigazgatási egyeztetésre bocsátott második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiából. A szakpolitikai vitaanyag árnyaltabb és a legtöbb vonatkozásban sötétebb képet fest a 2008-ban elfogadott első verzióhoz képest a várható kilátásokról, írja Napi.hu. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) álláspontja pedig szerint egyre inkább bizonyos, hogy e szélsőséges és veszélyes jelenségek egyértelműen az emberi beavatkozás miatti éghajlatváltozás rovására írhatóak.

Az új évezred első évtizedében – a 2005-ös év kivételével – mindegyik év átlaghőmérséklete meghaladta az átlagot (az 1971-2000-es normál értéket), a 2012-es nyár pedig az elmúlt 112 év második legmelegebb nyara volt. A 2010-es év (959 milliméteres évi csapadékmennyiséggel) 1901 óta a legcsapadékosabb év volt Magyarországon, 2012 márciusban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 6 százaléka, augusztusban pedig 14 százaléka hullott, ezek az 1901 óta észlelt legszárazabb hónapok voltak.
Xavér okozta a márciusi havazást
Az elmúlt évtized bővelkedik az időjárási szélsőségekben, rekordokban, melyek némelyike százmilliárd forintos nagyságrendű károkat okozott (a várható gazdasági következményekre egy későbbi cikkben részletesen is kitérünk majd). A Zsófia és Jolanda mediterrán ciklonok 2010 májusában súlyos villámáradásokat hoztak magukkal, és hasonló légköri jelenségek vezettek a 2013. március 15-i rendkívüli hóviharhoz (Xavér ciklon). Szintén a Kárpát-medencében egy másik jellegzetes áramlási kép is gyarapszik, az úgynevezett meridionális (déli jellegű) áramlás, ilyen vezetett a 2013-as, júniusi dunai árvíz kialakulásához.

Már az ezredforduló után született prognózisok is azt mutatták, hogy a klímaváltozásra Magyarország sérülékenyebb az átlagnál – ezt pedig a közelmúltban elkészült EU ESPON-CLIMATE projekt is alátámasztja. Ezek szerint a feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A hőmérsékleti szélsőségek közül a fagyos napok száma 35 százalékkal csökkenhet, míg hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és északkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Új fajok, mutánsok, kártevők
Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető. Sovány vigasz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából helyzetünk kedvező. Magyarország 2011. évi üvegházhatású gáz kibocsátása 66,2 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, amely az 1990 óta mért legalacsonyabb érték.

Az időjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élővilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint – ez a trend már napjainkban is érzékelhetően erősödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Gyakoribb mutációk, a populációk genetikai struktúrájának fokozatos átalakulása is várható, mindez pedig az ökoszisztémák stabilitására is jelentős hatást gyakorolhat.

Különösen a hőmérsékletemelkedés kedvezhet a kártevők elszaporodásának – különös tekintettel a megnövekedett vegetációs időszakra és az enyhébb telek következtében a túlélő egyedekre, lárvákra. A hőmérsékletnövekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti. Számítani kell – és erre már Magyarország esetében is volt konkrét példa a gyapjaslepke 2004-2006. évi, korábban soha nem látott mértékű tömegszaporodásával – egyes károsítóknak a számukra kedvezőbb időjárási feltételek miatti tömeges elszaporodására, amit az állományok gyengébb ellenálló képessége is elősegíthet.

Balesetek, idegbetegségek, trópusi kórok
A dokumentum közérdeklődésre leginkább számot tartó része az emberi egészségre gyakorolt várható hatásokat fejti ki. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvben elismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben megerősíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, s ezzel összhangban áll a 2013 áprilisában közreadott Uniós Alkalmazkodási Stratégia is.

A főbb megállapítások a következők:

Elsősorban a hőhullámok következtében növekszik a halálozás, megváltozik a megbetegedések jellegzetes megoszlása a szív- és érrendszeri betegségben, az embólia és agyvérzés kórállapotaiban, metabolikus kórképekben, továbbá a közúti balesetek előfordulásában. A hőségriadós napoknak tulajdonítható többlethalálozás a referencia időszakhoz (1960-1990) képest az éves szinten átlag 121-es esetszámról 2021-2050 között mintegy 121 százalékkal 267-re emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 778 százalékos szintet ér el, ami évi 1060 esetszámot feltételez. (Érdekes módon az első éghajlatváltozási stratégia a hőséghullámok, nyári melegrekordok miatt valószínűsíthető többlethalálozási esetek számát 2025-re országos szinten még 800-2600-re tette.)
Emelkedik a vegetatív idegrendszer terhelése, gyakoribbá válhatnak a pszichopatológiai tünetek. Az élelmiszer ellátási változások és zavarok hatásaira növekszik az alultápláltság, éhezés, élelmiszerekkel terjedő fertőző betegségek.

A gyakoribbá váló nyári típusú szmoghelyzetek hatására számolni kell a légúti megbetegedések terjedésével. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek érzékenysége változik. Az összpollenszám emelkedése miatt a hazai parlagfű allergiások becsült száma 2021-2050 között 1,277 millió főre, 2071-2100 között 1,326 millió főre, amely 6,4 százalékos, illetve 10,5 százalékos növekedésnek felel meg.

Egyes kórokozók gyakoribbá válnak a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elterjedésével – elsősorban a Lyme kór, a kullancsencephalitis, hantavírusok, nyugat-nílusi vírus, valamint különböző féregfertőzések jelenthetnek veszélyt. Hosszabb távon a szintén szúnyogok által terjesztett maláriás esetek száma nőhet. Jelentős veszély a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniasis megjelenése, valamint egyéb, Európában a legutóbbi években detektált fertőzések (Chikungunya láz, Dengue láz, Rift-völgyi láz) megjelenése. Növekedni fog az ivóvízzel, illetve a nem megfelelően kezelt – elsősorban rosszul hűtött – élelmiszerekkel terjedő bakteriális, vírusos és protozoon fertőzések gyakorisága (a salmonellosis campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Például a salmonellosis referencia időszakbeli éves átlagon 8090 esetszáma 2021-2050 között mintegy 8,2 százalékkal, 8489 esetszámra emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 18,7 százalékos szintet ér el, ami évi 9311 esetszámot feltételez.

Az UV sugárzás és a lakosság viselkedésmódjának változása (túlzott napozás, szolárium használata)növeli a bőrdaganatok kockázatát: a tudósok a bőrdaganatok 5 százalékos többlet növekedését jelzik előre 2050-re az északi félteke 45. szélességi fokára vonatkoztatva, míg az USA-ban 10 százalék növekedést jeleznek. A felhőképződés csökkenése, a nyári anticikloniális időjárási helyzetek előre jelzett gyakoribbá válása következtében megnövekedő UV-B sugárzás miatt hazánkban is emelkedhet a melanoma morbiditás: ezt már 2001-2010 között észlelni lehetett (1300 esetről 2398-ra emelkedett az éves új esetek száma). Növekedni fog a mérgező származékokat termelő gombák aránya. Ez új rosszindulatú daganatok és idült toxikus károsodások kialakulását fogja előidézni.

A klímaváltozás várható egészségi hatásainak becslésében meghatározó szerepet tölthet be a lakosság alkalmazkodási készségének változása, ezzel kapcsolatban azonban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre adatok – fogalmaz az éghajlatváltozási stratégia tervezete, index.hu. 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Szerző:

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Tovább olvasom

Zöldinfó

A világ legnagyobb fáját tűzálló takaróval védik az erdőtűztől

Létrehozva:

|

Szerző:

Tűzálló takaróba burkolták a világ legnagyobb fáját, hogy megóvják a kaliforniai tűzvésztől, ami már a Sierra Nevada-i Sequoia Nemzeti Parkot fenyegeti.

A nemzeti park óriáserdejében (Giant Forest) található Sherman tábornok fája nevű óriás mamutfenyőt, más mamutfenyőket, az Óriáserdő Múzeumot és további épületeket is bebugyoláltak a tűz ellen – számolt be róla a The Guardian. Az alumíniumburkolás rövid ideig bírja az intenzív hőt. Az anyagot már évek óta használják az Egyesült Államok nyugati részén, hogy megvédjék az építményeket a lángoktól. A Tahoe-tó közelében a beburkolt házak fennmaradtak, míg a környék más házai elpusztultak a tűzvészben. A Sequoia Nemzeti Parkban két tűzvész pusztít. Az egyik rövidesen eléri az óriáserdőt, amelyben 2000 mamutfenyő áll. Tavaly egy erdőtűz több ezer hatalmas, évezredes mamutfenyőt pusztított el a térségben. Sherman tábornok fája az amerikai Nemzeti Parkszolgálat szerint térfogatát tekintve a legnagyobb a világon, 1487 köbméteres. A csúcsa 84 méter magasra nyúlik, kerülete pedig 31 méter a talajszinten.

A parkok mamutfenyőligeteiben 50 éve alkalmazzák az előírt égetéseket – az egyébként az erdőtüzeket tápláló más típusú fák és növényzet eltávolítása érdekében szándékosan keltett tüzeket -, amelyek segítenek az óriásfák fennmaradásában, mivel csökkentik a lángok által okozott károkat. A szakemberek szerint az óriás mamutfenyők alkalmazkodtak a tűzhöz, amely segíthet is a gyarapodásukban, mivel a tobozokból magokat szabadít fel, és olyan tisztásokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a fiatal mamutfenyők növekedését. A klímaváltozás miatt azonban a tüzek rendkívül intenzívvé váltak, és ez már túlterhelheti a fákat. Ez történt tavaly, amikor a tűz a becslések szerint 7500-10 600 nagy mamutfenyőt pusztított el. Az éghajlatváltozás következtében a régió az elmúlt 30 évben sokkal melegebbé, szárazabbá és szélsőségesebbé vált, megszaporodtak az erdőtüzek és pusztítóbbak lettek. A héten a tűzvész miatt ki kellett üríteni a parkot, és a bejáratánál elterülő Three Rivers egyes részeit is. A települést buldózerrel húzott földsávval választották el a tűztől. Az elhúzódó nyári tüzek csaknem 9195 négyzetkilométeren perzselték fel Kaliforniát, és több száz otthont égettek el.

Tovább olvasom

Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

|

Szerző:

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák