Zöld Energia
Gyorsabb napelem telepítéseket vár el az EU a tagállamoktól
Nem sikerült tartani egy 2020-as határidőt.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz nyolc tagállam ellen, mert azok nem fogadták el a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítására vonatkozó új szabályokat – számol be a PV Magazine. A kereset az (EU) 2023/2413 irányelvre hivatkozik, amely új szabályokat állapított meg a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése és lerövidítése érdekében, emellett bevezette azt a feltételezést, hogy az ilyen beruházások, az energiatárolás és a kapcsolódó hálózati infrastruktúra elsődlegesen közérdekűek. A rendelkezések helyi elfogadásának határideje 2024. július 1-je volt, és 2024 szeptemberében a Bizottság felszólító levelet küldött 26 tagállamnak, mivel nem ültették át időben és teljes mértékben az irányelvet az országos jogrendszerbe. A Bizottság most Ciprusnak, Olaszországnak, Szlovákiának, Spanyolországnak és Svédországnak azért küldött indokolással ellátott véleményt, mert nem jelentették be az intézkedéseket, Bulgáriának, Franciaországnak és Hollandiának pedig azért, mert nem nyújtottak kellően világos és pontos tájékoztatást arról, hogy az átültetési erőfeszítéseik hogyan tükrözik az irányelv egyes rendelkezéseit.
A Bizottság külön eljárás részeként indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, mivel nem ültették át a hazai jogrendbe teljes mértékben a belső villamosenergia-piacra vonatkozó, az (EU) 2019/944 irányelvben meghatározott uniós szabályokat. A vonatkozó határidő 2020. december 31. volt.
A Bizottság emellett Belgiumnak, Észtországnak, Lettországnak és Romániának is küldött véleményeket a megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó szabályokat meghatározó, 2018-as megújulóenergia-irányelv teljes körű beépítése érdekében. A szervezet szerint a korábbi kísérletek hiányosak voltak. A februárban benyújtott ügyek rendezésére a tagállamoknak két hónapjuk lesz. Amennyiben az országok nem válaszolnak, illetve nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság úgy dönthet, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
