Zöld Energia
Gyorsabb napelem telepítéseket vár el az EU a tagállamoktól
Nem sikerült tartani egy 2020-as határidőt.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz nyolc tagállam ellen, mert azok nem fogadták el a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítására vonatkozó új szabályokat – számol be a PV Magazine. A kereset az (EU) 2023/2413 irányelvre hivatkozik, amely új szabályokat állapított meg a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése és lerövidítése érdekében, emellett bevezette azt a feltételezést, hogy az ilyen beruházások, az energiatárolás és a kapcsolódó hálózati infrastruktúra elsődlegesen közérdekűek. A rendelkezések helyi elfogadásának határideje 2024. július 1-je volt, és 2024 szeptemberében a Bizottság felszólító levelet küldött 26 tagállamnak, mivel nem ültették át időben és teljes mértékben az irányelvet az országos jogrendszerbe. A Bizottság most Ciprusnak, Olaszországnak, Szlovákiának, Spanyolországnak és Svédországnak azért küldött indokolással ellátott véleményt, mert nem jelentették be az intézkedéseket, Bulgáriának, Franciaországnak és Hollandiának pedig azért, mert nem nyújtottak kellően világos és pontos tájékoztatást arról, hogy az átültetési erőfeszítéseik hogyan tükrözik az irányelv egyes rendelkezéseit.
A Bizottság külön eljárás részeként indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, mivel nem ültették át a hazai jogrendbe teljes mértékben a belső villamosenergia-piacra vonatkozó, az (EU) 2019/944 irányelvben meghatározott uniós szabályokat. A vonatkozó határidő 2020. december 31. volt.
A Bizottság emellett Belgiumnak, Észtországnak, Lettországnak és Romániának is küldött véleményeket a megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó szabályokat meghatározó, 2018-as megújulóenergia-irányelv teljes körű beépítése érdekében. A szervezet szerint a korábbi kísérletek hiányosak voltak. A februárban benyújtott ügyek rendezésére a tagállamoknak két hónapjuk lesz. Amennyiben az országok nem válaszolnak, illetve nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság úgy dönthet, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
